Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 39 — tartsa meg az erkölcsi rendet, mert különben ideiglenes és még inkább örök boldogsága forog kockán, hanem azzal, hogy legyen erkölcsös, mert különben ellenkezésbe jön a föltétlen jóval, az Istennel, aki az erkölcsi rend megtartását föltétlenül követeli tőlünk. Jól tudjuk, hogy a törvény és kötelesség, a beszámítás és felelőség fogalmainak más magyarázatai is léteznek ; de nekünk nem feladatunk, hogy erkölcstani fejtegetésekkel tisztázzuk a kérdést. Végre is mellékes, pusztán csak theológiai és jogi vagy egyúttal ethikai fogalmaknak ismerjük-e el a törvényt és kötelességet ; a fődolog az, hogy ezek a fogalmak a pedagógiai gyakorlat terén mindig szerepeltek és ma is nélkülözhetetlenek.

1) 4. Ezen előzmények után könnyű az erkölcsi nevelés alanyi és tárgyi feladatának gyökerére is rámutatni. Alanyi feladata : az erkölcsi jóakarat kialakítása vagyis a tudatos és szabadakaratú tevékenység jóságának biztosítása, az akaratnak a lelkiismeret szerinti működése. Tárgyi feladata : az Isten akaratának érvényesülése. Akaratot t. i. végre is akarathoz kell mérni; az ember akaratát az Isten akaratához, amely föltétlenül jó, míg az ember akarata akkor jó, ha a zsinórmértéknek, az Isten akaratának megfelel. Az Isten akarata az eszes emberi természetben és a mindenségben : a családban, a kozmoszban, az államban, az egyházban nyilatkozik, úgyhogy az eszes emberi természet morálprincipiuma : éljünk és cselekedjünk úgy, hogy életünk és cselekvésünk összhangzásban legyen az eszes emberi természettel magával és a mindenséghez való viszonyával, más szavakkal azt jelenti, hogy erkölcsi akaratunk jósága az Isten akaratávalvaló összhangzástól függ. 5. §. Az erkölcsös jpllem. 1. Az erkölcsös jellem a sokoldalú szeretet, a hivatás szeretete, a lelkiismeretesség, törvénytisztelet és kötelességérzet egyenértéke és az erkölcsi nevelés sokágú feladatának egységes kifejezéseként szerepelhet. Szeretet és lelkiismeret az erkölcsi nevelés munkájában a legjellemzőbb fogalmak, mert magát az erkölcsiséget jelentik. A szeretet ugyanis annyi, mint akarat, az akarat meg annyi, mint szabad tevékenység, állásfoglalás, erkölcsi cselekvés ; a lelkiismeret pedig ') Reinh., m. V. B. 397 -403. 1.