Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 33 — gyakorlatiasság és használhato'ság szempontjából az élet bonyodalmas részleteibe belenyúló tényezőkre bontható. Ezek a tényezők a lelkiismeret és a törvény. Mindkettő, első sorban pedig a lelkiismeret, az erkölcsi cselekvésnek zsinórmértéke egyes esetekben, olyan zsinórmérték, amely a legfőbb erkölcsi alapelvet meghatározott szándék mellett meghatározott körülmények közt meghatározott tárgyakra alkalmazza. A lelkiismeret képzése az erkölcsi nevelés alanyi feladatával esik össze és eredménye lelkiismeretességben mutatkozik ; a törvénytisztelet és törvénytartás pedig tárgyi mozzanatot rejt magában és a tárgyi feladatnak egyenértéke. Lelkiismeretesség és törvénytisztelet az emberben kívánatos erkölcsi tiúajdonságok. Mindkettő tudatos és szabadakaratú, vagyis erkölcsi cselekvést tételez föl, s mindkettő szabványszerű, vagyis erkölcsös cselékvésben nyilatkozik. A z erkölcsi nevelés, amely növendékét lelkiismeretessé és törvénytartóvá tette, feladatát elérte, mert erkölcsössé tette. A kötelességérzet, az erkölcsi nevelés alaki és tartalmi feladatának a kiegyenlítő értéke, lelkiismeretességen és törvénytiszteleten fejlődik és él ; a sokoldalú szeretet és a hivatás szeretete lelkiismeretesség és törvénytisztelet nélkül lehetetlen fogalmak. a) A lelkiismeret az erkölcsi cselekvésnek, cselekedeteink erkölcsi értékének közvetlen zsinórmértéke. A legfőbb erkölcsi elv általa érvényesül egyes meghatározott esetekben ; egyetemes érvényű és változhatatlan, de elvont erkölcsi elveink szintúgy a törvény rendelkezése általa nyernek alkalmazást meghatározott szándék mellett meghatározott körülmények közt meghatározott tárgyakra. A lelkiismeret cselekvésre kötelez és cselekvéstől tilt ; máskor csak javasolja a cselekedetet vagy megengedi — igazi kötelezés nélkül. S ha már cselekedtünk, Ítéletet ül fölöttünk, kárhoztat miatta vagy elismeréssel adóz. Működése nem kény és kedv szerint való, hanem megkötött, szükségképeni és szabályszerű. Jellege szerint megismerés ; de nem puszta elméleti megismerése az erkölcsi elveknek, hanem a gyakorlati észnek tevékenysége, amely az egyes meghatározott cselekedeteket, a cselekedetek erkölcsi értékét az általános elvek világítása mellett meg is itéli. Ebből világos a lelkiismeret szerepe a növendék erkölcsi életében és fontossága az erkölcsi nevelésben. A gyermeket önállóvá és erkölcsössé tettük, ha ráneveltük, hogy lelkiismerete szerint cseleke d3