Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 19 gével s hogy az emberek átlagát véve nagyon szükségesek. A pedagógiai elméletnek dolga csak az leszen, hogy az alkalmazásukat szabályozza. Ugyanez áll a verseny, az aemulatio eszközéről. Róla is az élet itélt, az erkölcsiség pedig nem tiltja és a közműveltség hasznát látja, ha mindenki ereje szerint érvényesül. A nevelésnek csak arról kell gondoskodnia, hogy az aemulatio a „nemes" verseny útjáról le ne térjen. — Az el m élet-irók közül beérhetjük Quintilianus tanúságával: „Mihi ille detur puer, quem laus excitet, quem glória iuvet, qui victus fleat . . . Necesse est sibi nimium tribuat, qui se nemini comparet."

1) Ismeretes dolog, hogy Quintilianus mennyire hatott főleg a renaissance pedagógusaira,

2) hogyan ervényesült a jutalom, büntetés és a verseny a jezsuiták és a protestánsok iskoláiban egyaránt.

3) 4. Az akaratra még közvetett tárgyi indítékokkal is hathatni. A törvény megtartásának, a kötelesség teljesítésének az emberi közösség : a családi, társadalmi, állami és egyházi élet látja hasznát, s azért a növendék elé eredménnyel tűzhetni a célt, hogy a társadalom, a haza hasznos tagjává, egyháza hű fiává képezze magát. A férfiak, akik találmányaikkal, lángoló honszerelmükkel, tudományuk és művészetük fényével, mély vallásosságukkal az emberiségnek szolgálatokat tőnek, méltán szolgálnak a növendék erkölcsikialakulásának tükréül. Ez a közvetett tárgyi érdeklődés érett fokon aközvetetlen tárgyi érdeklődés jellegét öltheti, amikor a jö önmagáért törekvésünk tárgya, ha lehetne, menten minden érdektől, alanyiságtól, amikor az Isten és a felebarát szeretetének eszményei vezérelnek bennünket. Ez értelemben mondja Faludi : »Azért szeretni az Istent, hogy minket teremtett, természetbeli indulat; azért szeretni, hogy mtgváltott kötelesség. Azért szeretni, hogy bennünket megelőzött szeretettel, hábadás. Azért szeretni, hogy jó hozzánk, igazság. Azért szeretni, hogy véghetetlen jómagában, ingyenvaló lelkes igaz szerete t.«

4j A jót önmagáért akarni, menten minden érdektől az erkölcsi életnek kétségkívül legnemesebb liajtó ereje. Már a görögök ismerték ez indítékot.

=

i) A javulás, az ember tökéletesedése Aristoteles szerint is űgy történik, hogy- a neki egyénileg jótól a tökéletes jóhoz emelkedik.

6) A kereszténység alapelve, hogy a jónak, nevezetesen a legfőbb jónak semmit sem szabad eléje tenni. Igaza van ,) Inst. Orat. I—

III. 6. — I-Il. 18. í) Messer i. é. Neue Jahrb. LXVII. Johrg. 3) Duhr i. m. 53-64. .. x) Szent Ember. 1. r. Ossz. munkái. Kiad. Toldy F. 516. 1. 5) Aristot. Polit. VII. 14. VIII. 2. 6) Metaph. VII. 4., 3. 2*