Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1903

— 33 — és műéneket mint rendkívüli tantárgyat heti 2 órán ; tanít az in­tézetnél 1874 óta. c) A gymnasiumba járó más vallású tanulók hitoktatói : PRÖHLE HENRIK és BEYER THEOPHIL ev. lelkészek ; WIENER MÁRK dr., rabbi. III. Vallásügy és erkölcsi nevelés. Elsőrendű fontossága miatt külön rovatban számolunk be e tárgyról. A vallásoktatást a nmlsgu püspöki kartól kiadott tanterv és utasítások szerint végeztük. Nagy súlyt helyeztünk arra, hogy a vallástannak a hazafias nevelést első sorban biztosító magyar nyelvi tananyag mellett meglegyen az összes tárgyak közt a központi állása ; hogy a világnézettel, a melyet kialakít, a többi tantárgy kezelése összhangzó legyen és nevelő hatásuk a tiszta erkölcs érdekében biztosíttassék. Az elméleti tájékozta­tásnál nagyobb fontosságot tulajdonítottunk a gyakorlati vallá­sosságnak. Nemcsak a vasár- és ünnepnapi exhortatiók, hanem maga a hitoktatás is óráról órára arra irányult, hogy a tanulók­ban kialakuljon a hitbeli meggyőződés, hogy megtartsák Isten és az anyaszentegyház parancsait, teljesítsék állásuk kötelességeit, merítsenek az Üdvözítő forrásaiból és imádkozzanak. A vallásos és erkölcsös élet rendjét egyszerűen és világosan az egyházi év folyamata tünteti föl. S mi azon voltunk, hogy a tanuló ifjúság egyházias élettel az erkölcsi javakat, a melyeket az egyházi év nyomról nyomra kínál, megszerezhesse. Még az elméleti oktatás menetét is e szerint állapítottuk meg. Megtanítottuk az ifjúságot a szükséges imadságokra, az imádságoknak lényeges kellékeire. Minden vasár- és ünnepnap, sót a zord téli napokat kivéve, min­den hétköznap is szentmisét hallgattak. Az iskolai év eleje körül, sz. Imre napján, a karácsoni, húsvéti és pünkösdi ünnepkörben egyszer-egyszer a paenitentiatartás szentségéhez és az Ur aszta­lához járultak. Kioktattuk tanítványainkat abban is, hogy az em­bernek, valahányszor halálos bűnben van, kötelessége az Úristen­nel kiengesztelődnie, s hogy a gyakoribb szentgyónás (születés­napon, névnapon, a szülök nevenapján stb.) hasznos. De ebben teljes szabadságot engedtünk. Általában elmondhatni, hogy tanít­ványaink legnagyobb részben luvonkint járultak a szentségekhez. 3

Next

/
Thumbnails
Contents