Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901

— 50 — főpap, mert az 1861.-iki országgyűlésen szélhűdés érte, mely hamarosan meg is ásta sírját (1865). Különös kegyelme az isteni gondviselésnek, hogy a sz. Benedek-rend visszaállítása után a főapáti széken minden tekintetben kiváló férfiak váltották fel egymást. A Mihály főapát örökébe lépő Kruesz II. Krizosztom mivel sem volt kisebb, mint nagy elődei. Az a husz év, mely alatt kormányzatával boldogította rendjét, e mindig munkás főpapnak elégséges volt arra, hogy az újjászervezés nagy művét teljesen befejezze, s Pannonhalmát a sz. királyok ideje óta nem látott fénynyel övezze. Mint rendi történetünk minden egyes szaka, úgy ez utolsó is élénken bizonyítja, hogy a sz. Benedek-rend hazánk sorsában mindvégig hűen osztozott. Rá is, miként hazánkra a kiegyezés után, fényes napok derültek, melyek feledtetni tudták a mult minden keservét, pótolni összes mulasztását. A rend birtokain eszközölt okszerű beruházások, az erdészet újjászervezése bőséges jövedelmi forrást nyitottak mindamaz anyagi áldozatok meghozatalara, melyekkel a gondos főapát a rend kegyurasága alá tartozó helységekben, valamint első sóiban a még Pannonhalmán mutatkozó hiányokon segíthetett. Tiz helyen alakíttatta át az elemi isko'ai épületeket s javította a tanítók fizetését, Tényőn és Tarjánban leginkább a rend birtokain alkalmazott cselédség gyermekeinek számára uj iskolákat szervezett. Sz. Márton községben a nőnevelés érdekében sz. Vince leányait telepíté le, kik azóta az ájtatos női nemnek egész nemzedékét nevelték már föl. Ugyanitt, valamint Nyalkán új templomot építtetett, a deákii, tárkányi, csanaki, pápai és győri plébániai illetőleg székházi templomokat pedig gazdag költségen új díszbe öltöztette. A mivel azonban örök dicsőséget szerzett nevének, az a pannonhalmi székesegyháznak kiváló műizléssel és ritka áldozatkészséggel eszközölt újjáalakítása volt. A rend egyetemének meghallgatásával és Ipolyi Arnold műértő főpapnak a tanácsára az átalakítás nagy munkáját Storno Ferenc műépítőre bizta, ki már előbb a soproni, pozsonyi és körmöczbányai székesegyházak restaurálásával országos hírnévre tett szert. Storno 1868-ban kezdett nagy munkájába s 1885-ben fejezte be. S a román-gót átmeneti ízlésben újjáalakított templom az építészetnek hazánkban valódi remekévé lett. A három hajóval biró székesegyház talaja négy fokozatban emelkedik a szentély felé. A torony alatt lévő előcsarnokból két lépcső vezet az alsó hajórészbe, ebből öt a magasabb, a régi hajóba, honnan tizenöt lépcsőn jutunk fol a kripta fölött emelkedő