Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901

— 46 — tárról is. Az építkezések és tervszerű ásatások a föld mélyéből sok, különösen a római világból való feliratos köveket, vasszerszámokat, bronz ékszereket, karpereceket, fegyvereket hoztak föl a régi Pannónia területén, melyek gondosan összegyűjtve és rendezve nem értéktelen tárgyai a tudományos vizsgálódásnak. Ugyancsak ez a régiségtár őrzi Tökölyi Ferencz hadi korsóját, Zrinyi Ilona vetélőjét, Rákóczy tarsolyát, I. Ferdinánd ötvös müvü ezüst tányérjait, Lenkey tábornok fegyverzetét, Deák Ferenc levélnyomtatóját, Czuczor Gergely zsebóráját stb., melyek kisebb jelentőségük mellett is kedves emlékei hazai multunknak. — A kincstár legfőbb ékessége a már említett koronázási palást mintája, melyet Mária Terézia királynő jóvoltából őriz a főmonostor. 1543-ig a székesfehérvári egyházban volt, honnan a bécsi udvari kincstárba került, 1777-ben pedig a jóságos királynő Pannonhalmának ajándékozta. Ugyancsak tőle van a kiállításon is bemutatott két igen értékes ereklye-tartó, melyeket több vert aranybői készült aprő szobrocska ékesít, valamint a már szintén említett főpapi ornatus melyen a gazdag aranyhimzéseket maga a királynő eszközölte. Ezeken kívül több drágakövekkel kirakott kereszt, kelyhek — köztük egy Mátyás-korabeli gőt stylü — monstranciák, s egyéb egyházi szerelvények gazdagítják kincstárunk tartalmát. Nóvák főapát a könyvtár teljes fölépülését már nem érte meg. Elete utolsó öröme volt, hogy ott lehetett a székesegyház tornya alapkőletételénél, mely hivatva volt egyrészt sz. Márton egyházának fényét emelni, másrészt a templom megrongálódott falainak támaszul szolgálni. Két hónapra rá 1828. okt. 20-án már magához szólította az Ür áldott lelkét, hült tetemét pedig rendtársai síró szemekkel kisérték örök nyugalomra. Főapát-választásról lévén szó, a rendtagok bizalma csaknem osztatlanul az ideiglenes kormányzóra, Horváth Pál tihanyi apátra irányult, ki Nóvák tehetségével és kitartásával folytatta a megkezdett munkát. A két hatalmas mű, a torony- és könyvtárépítés megkezdésén kívül az ő nevéhez fűződik a bencés növendékek képzésére szolgáló bölcseleti tanfolyamnak létesítése Győrött, a nyalkai lelkészi állomás szervezése, a díszes tornyú péterdi templom építése és számos majorsági épület emelése a rend birtokain. Bizonyára sokat vártak még tőle rendtársai, ö azonban agg korára való tekintettel kitért a feléje irányult bizalom elöl, s miután még aranymiséjét a főmonostori templomban megtartotta, visszavonult a csöndes Tihanyba, hogy apátságában várja be az Úr magához jntö szavát, a mi nem is késett sokáig (1832).