Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901

— 41 — tassék, Lipót király Poroszországgal védelmi szövetségre lépett. A megsértett Franciaország erre hadüzenettel válaszolt. Lipót azonban ekkor már nem élt. Trónját fia, I. Ferenc örökölte. Körülbelül az első Habsburg, ki a nemzet oszlatlan rokonszenvét mindjárt trónralépése első percében megnyerte. S miként félszázadd il előbb nagyanyjáért, Mária Teréziáért, a nemzet életét s vérét volt föláldozni kész, úgy most neki hozott meg minden lehető áldozatot a francia forradalom ellen való küzdelemben. A harmadfél évtizedig tartó francia háború hazánknak tetemes áldozatába került. Félmillió magyar vitéz vett benne részt s a hadi kiadás is több mint száz millió forintra rúgott. S mert a hadviselés az országgyűlés egész munkaerejét kivánta, az 1790/91-iki országgyűlési bizottságok munkálatainak tárgyalásáról, s ezek közt a magyar sz. Benedek-rend visszaállításának ügyéről, szó sem lehetett. A jóakaratú Ferencz király azonban folyton kereste az alkalmat, hogy a magyar sz. Benedek-rend sérelmét mihamarább orvosolja. Az 1801. febr. 9-én kötött lunevillei béke egy kis időre csendesebb napokat hozott hazánkra. Ezt használta föl I. Ferenc, hogy a benedek-rendieket nyilvános tanítási kötelezettséggel régi javaikba s kiváltságaikba visszahelyezze. A rendje sorsán folyton aggódó, de mielőbbbi visszaállítását bizton reménylő Dániel főapát ezt már nem érhette meg. 1801. okt. 20.-án meghalt, de már a biztos tudattal, hogy a visszaállítás csak napok kérdése. Az okirat, melylyel Ferenc király a sz. Benedek-rendet hazánkban újra visszaállítja, 1802. márc. 12-ikén kelt. Emez oklevél értelmében a király a benedek-rendieket az isteni tisztelet emelése és az ifjúság tanítása és nevelése céljából visszahelyezi mindama jogokba, birtokokba és kiváltságokba, melyeket a rend az eltörlés előtt élvezett. Úgy azonban, hogy a főapát elsősorban arról gondoskodjék, hogy a föapátsági és apátsági területen levő falvakba a lelkek gondozására mindig alkalmas szerzeteseket küldhessen. Továbbá hogy a pozsonyi, győri, pécsi, székesfehérvári, nagyszombati, kőszegi, komáromi, esztergomi és pápai gimnáziumokat megfelelő számú és képzettségű tanárokkal láthassa el; a miért is a rend mindig annyi növendéket köteles fölvenni és kiképeztetni, hogy az isteni tiszteletet a főmonostorban s az apátsági kolostorokban mindenkor kellő fény nyel lehessen megtartani s az emiitett gimnáziumok tanárhiányt soha ne szenvedjenek. A föapáti méltóság betöltéséről pedig úgy intézkedik a királyi okirat, hogy széküresedés esetén a rendtagok a maguk kebeléből