Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 8 — és nem helyettese. Korunk szelleme kivánatossá teszi, hogy a mondás mellé : A kié az iskola, azé a jövő, odaállítsuk a másikat: A kié a család, azé az iskola és a jövő. Az állam is kelleténél jobban előtérbe lépett, háttérbe szorítva a családot, a társadalmat és az egyházat. Azért a paedagogiai gyakorlat terjedelmét hangsúlyoznunk kell. S ez a gyakorlat nemcsak az oldalág irányában, hanem egyúttal történeti kifejlődése szerint Js tárgya a vizsgálatnak. A legrégibb időkben indult meg és jelen alakjában sok százados történeti fejlődésnek az eredménye. A neveléstudomány ez alapon közelebbi rokonságba lép azon tudományokkal, a melyek szintén megfelelő gyakorlaton alapulnak. A gazdasági gyakorlaton épülnek a gazdasági tudományok, a jogi és társas élet gyakorlatán a társadalmi tudományok, a mesterség és művészet gyakorlatán a tág értelemben vett philologiai tudományok; végre a vallási gyakorlaton vallástudomány alkotható. Másrészről meg ellentétbe lép a neveléstudomány a természettudományokkal. Ezeknek tárgya a természeti valóság egy-egy darabja, a melyhez mindig tapasztalással férkőzünk; míg a gyakorlaton alapuló tudományok körében történeti vizsgálattal állapítjuk meg ismereteinket. A mindenségnek az a kettőssége áll e megkülönböztetés hátterében, a melyet természet és közműveltség nevén ismerünk, s melyet már sz. Ágoston is szem előtt tart a tudományok felosztásában.

1) A természeti valóság köre az anyagi, lelki és emberi valóságot foglalja magában, s Isten a teremtője. A közműveltséget az ember alkotja azzal, hogy a természeti valóságot szolgálatába szegődteti, pl. a földet művelés alá fogja Az embernek, t. i. gazdasági, társas, ideális és a jelen világrendben természetfölötti szükségletei és képességei vannak. Szükségleteinek kielégítésére, képességeinek kifejtésére a természeti valóság kínálkozik : a föld gazdasági, a természetjog, család és társadalom társas, a megismerés tárgyai és a művészi alkotás tényezői ideális, és végre az Isten vallási 2) szükségleteinek és képességesek kielégítésére. Ez alapon történeti élettel, melynek hagyományban a gyökere s haladásban a hajtása, és munkafelosztással készülnek a culturjavak, és támad a közműveltség állapota, a melynek arányosnak és összhangzónak kell lennie, mint akár a természeti valóságnak, a tág értelemben vett kosmosnak. A neveléstudomány ezen állásának megjelelése legközelebb arravaló, hogy nagyobb világosság essék a gyakorlat fogalmára ; azután fontos következményeket rejt magában, a melyeket értékesítenünk a tárgyalás folyamán ismételten lesz alkalmunk. 4. A nevelés gyakorlata az elmélettel kölcsönhatásban tárgya a neveléstudománynak. Az elmélet ugyanis, ') De doctrina christiana 1. II- cap. XX. és követk. 2) V. ő. egyúttal a szentirás idevágó helyeit: „Hajtsátok a földet uralmatok alá . . . Növekedjetek és sokasodjatok . . . Teremté Isten az embert az ő képére . . ." Gen. 1. — „Hatalmat ada nekik, hogy Isten fiai legyenek." Ján. 1.