Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 56 — nak teszünk eleget; másrészt tekintettel kell lennünk a viszonylagos függésre is és azért az egyes részek sajátos érdekeit kielégítve azt is tárgyaljuk : minő szolgálatokat tehet az egyik a másiknak. A függést továbbá még egy szempontbői kell tekintenünk. Sem a test egészsége, ügyessége és szépsége, sem az ismeretek száma nem teszi az embert műveltté és a közműveltség szolgálatára alkalmassá, hanem igenis az erkölcsisége. »Szóljak bár emberek és angyalok nyelvén, ha szeretetem nincs, olyanná lettem, mint a zengő érez vagy pengő czimbalom. Legyen bár jövendölő tehetségem, és tudjak minden titkot és minden tudományt; legyen bár oly teljes hitem, hogy a hegyeket áthelyezhessem, ha szeretetem nincs: semmi vagyok. Oszszam el bár a szegények táplálására minden vagyonomat, és adjam át testemet, úgy hogy égjek, ha szeretetem nincs: mitsem használ nekem. A szeretet tűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, nem cselekszik rosszul, nem fuvalkodik fel, nem nagyravágyó, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem gondol rosszat, nem örül a hamisságon, hanem az igazságon örvend; mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent elszenved. A szeretet sohasem szűnik meg; habár a jövendölések véget érnek, a nyelvek megszűnnek, a tudomány elenyészik.«

1) Ilyen legyen a növendékünk, és azért az erkölcsi nevelés a nevelésnek koronája. Ez a szempont állapítja meg tárgyalásunkban a testi, értelmi és erkölcsi nevelés egymásutánját. A neveléstudomány főrészein belül a történileg fejlődő ember, a társaság megbízásából nevelésre vállalkozó művelt ember és a műveltség köréből kerülnek a további szervezésnek szempontjai. ') I. Kor. 13.