Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 18 — mutatja azon paedagogusok sorában, a kik a paedagogia számára sajátos szemponttal sajátos vizsgálati kört jelölnek ki. d) Willmann mindazonáltal itt-ott kiigazításra szorul. A társas megújulás és a történeti élet szempontja kétségkívül a legfontosabb szempont a paedagogia terén, de nem kimerítő, nem eléggé tág. Ha ugyanis találunk szempontot, a mely alá, mint nem alá, az egyéni és társas szempont fölvehető, melynek a történeti szempont egy kiegészítő eleme, kérdés támad, nem ez alapra kell-e helyezkednünk, a mi által a fejlődő ember, a fejlesztő tényezők és a nevelés czélja egyaránt tágabb körre terjeszkednek ki? S abban is kétségünk van, hogy a történeti szempont összeesik a társas szemponttal, a mint Willmann állítja. Azt tartjuk, hogy a törteneti szempont az egyéni életben is föllelhető; hogy az egész közműveltségnek a "leglényegesebb vonása; hogy tehát tágabbkörü, mint a társas szempont, a mely socialis közműveltség alakjában csak egyik ága a közművelődésnek. Az ember történeti életre eszénél fogva képesül, s azért a történeti szempont az összes életérdekek terén érvényesül. Igaz, hogy a társaság birtokosa, kezelője a közműveltségnek, s igy a közművelődés minden ágára van hatása a társas elvnek; de azért vezérelvvé még sem tehető e szempont, mert csakhamar rovására van az egyéni érdekeknek, a közműveltség gazdasági és ideális irányainak. Willmann érezte ezt s azért ellensúlyokat vet a mérlegbe az egyéni szempont emlegetésével s útját állja a tévedésnek főleg az által, hogy a történeti elv mértékéhez szabja a társas szempontot, a mely elv csakugyan alkalmas a socialis felfogás túlzásainak kiigazítására. Az a szempont, a mely alá, mint nem alá, az egyéni és socialis elv sorozható az alanyi és tárgyi rend szempontja, az eszes emberi természet magában és viszonyában a mindenséghez. Az emberi életnek alaptörvénye, hogy két sarkon fordul, a melyeknek egyike az egyén körébe esik és alanyi természetű, a másik az egyén körén kívül esik és tárgyi, az élet súlypontja pedig a kettő közé esik. Könnyű felismerni, hogy az egyéni és társas szempont eme törvénynek csak egy eleme, csak azt kell megmutatni, hogy e törvény az életen csakugyan uralkodik.

1) ') Az u. n. autonom moralrendszerek sorában az egyéni és egyetemes eudaimonismus (egoismus ós utilitarismus), egyéni és egyetemes evolutionismus szintén bizonyítják ama törvény létezését, persze ama régi elv hozzáadásával: középen az igazság. (Wundt, Ethik (405—432). A kereszény erkölcstan hirdeti e törvényt. (Catrein, Moralphilosophie I. k. 203—221.)