Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900
— 11 — renaissancenak nevezzük Will mann után korunke vállalkozás át 1), amely majd a paedagogiai elmélkedésnek is uj irányt ad. — Nagyot lendít a paedagogiai elméleten az a körülmény is, hogy a nevelés közügygyé lesz. Tulajdonképen a nevelés mindig közügy és sohasem más; mert mindig a társaság megbízásából folyik. Egyszerű viszonynyal kifejezve a tényállás az, hogy az egyén kéri, mert reászorul a nevelésre, a család, a társadalom, az egyház és az állam adják a nevelést. Azért a mondásnak, hogy a nevelés közügygyé lesz, az az értelme, hogy a történeti fejlődés folyamában egyre erösebb lesz a társas vállalkozás. Quintilianus volt az első tanító Rómában, a kit a közkincstár fizetett s ő rajzolta képét a korabeli nevelésnek Institutiones Oratoriae czimen. Egyházi részen közügy a nevelés a középkor folyamában és azóta. S e felfogás alapján támadt a középkornak első rendszeres paedagogiai munkája Eruditio Didascalica czimen sz. Victorról nev. Hugótól 2), a melyet számos más követett a legújabb időkig. Az újkorban az állam részéről is közügygyé lett a nevelés, s ezzel kapcsolatban már magas fokra emelkedett a paedagogiai elmélet. Ma már közoktatásügyről, közoktatásügyi rendszerről beszélhetünk. Leghatározottabb kifejezői e mozzanatnak az állami tantervek és utasítások. Századunk szempontja e téren abban mutatkozik, hogy az állam mellett a közművelődés történeti tényezői, a család, a társadalom és az egyház történeti jogukat fönn akarják tartani. Az érdekek kiegyenlítésének szüksége jelentkezik, s mire megoldódik a kérdés, más Jesz a paedagogia képe. Willmann Didaktik als Bildungslehre cz. nagy művén már is meglátszik e szempont. — A történeti fejlődés folyamában a paedagogiai gyakorlat sajátos képet öltött. Közügyi jellege erősödött, végrehajtó közegei erős osztálylyá, tanító-osztálylyá szervezkedtek, a mely a férfi- és nőnemből, az egyházi és világi elemből sorozza tagjait; a folytatólagos (continualö) oktatás mellett az egymásmelletti is érvényt nyert; a szakképzettség előtérbe nyomult stb. Mindezt röviden úgy fejezhetjük ki, hogy napjainkban sok tényező nevel és tanít, s ezért különös szükség van a paedagogiai elméletre, a paedagogia tudományára. Érvényesülni akar és tényleg érvényesül az egyház és az állam, a szerzetes és a világi ') Willmann, Didaktik als Bildungslehre I. 383. 1. 2) Migne, Hug. de s. Yict. Opera omn. I. II. 740 és köv. 1. v. ö. Bibliothek f. kath. Pädag. III. B.