Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1899

— 38 — Huber Imre. A metagenesis és metamorphosis néhány példája az állatországban Nyitrai kath. fg. 1893/7. Husz Armin. Magyarország nagy-pikkelyröpüinek faunájára vonatkozó adatok. Eperjesi ev. ref. koll. 1880T. Jakab Antal. A föld helyzete-, alakja- s nagyságára vonatkozó vélemények a legrégibb kortól a jelen korig. Csiksomlyói kath. fg. 1879/80. Jakubovich János. A Telephon mint villanymutató. Érsekújvári közs. kath. fg. 18801. Inczédy Dénes. A láncztörtekről. Pécsi kath. fg. 1877/8. Kádek István. A szilárd és cseppfolyós testeknek hő általi kitágulása. Privigyei kath. g. 1878/9. Kalcsok Leo. A Garam völgye. Tatai kath. g. 1891/2. Kalocsay Endre. A tenger áramlásai. Csurgói ev. ref. fg. 1883/4. Karkecz L. Alajos. Az üstökösök. Szolnoki áll. fg. 1881/2. Karpinski Andreas. Schwingungsgesetze gespannter Saiten. Bochiai g, 1856/7. Károly József. Az elektrostatikai és elektromagnesi egységek viszonyai. Nagyváradi kath fg. 1892/3. Keczer Géza. Mozaik olaszországi utamból. Szakolczai kath g. 1895/6. Kerner Anton. Beitrag zur physikalischen Geopraphie von Ofen. Budai es. k. fr. 1856. Kertész Miksa, A ragadozó emlősállatok hajdan és most. Nagyváradi kath. fg. 1887/8. Király József Pál Utazási vázlatok. Soproni ág ev. lyc. 1856/7. » László. A másodfokú határozatlan egyenletek feloldása. Szentesi közs. fg, 1894/5. » Pál. Micia rövid ismertetése. Dévai áll. f. 1889/90. Kiss József. Az az ato.nelmélet történeti kifejlődése. Pápai ev. ref. főisk. 1882/3. Kirándulás. Budapesti gyakorló fg. 1894/5. Kiss Lajos. A symmetria a természetben, műalkotásokban és a rajzolásban. Miskolczi ev. ref. fg. 1895'6. Klemp Gusztáv vegyészeti tanár tanulmányi jelentése. Budapesti köziparisk. 1883/4. » » Az acetylenről és a berlini acetylen congressus. Budapesti m. k. áll. fels. iparisk. 1897/8. Klezinczky Vinczens Mittheilungen aus dem chemischen Laboratorium. Wien—wiedeni fr. 1858/9. Klug Lipót. A tetraederbe beirható gömbökről Pozsonyi áll. fr. 1876/7. » » A másodrendű kúpfelületek síkmetszései. Pozsonyi áll. fr. 18801. » » A központi vetülettan elemei. Pozsonyi áll. fr. 1881/2. » » A Pascal-hatszög analogonja az egyenesen. Budapesti II. ker. áll. fr. 1893/4. Kofler Franz. Die Eiszeit der Diluvialperiode und ihre Ursache. Wien—neustadti fr. 1878/9.