Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1897

— 40 — Graf Rainer. Zeittafeln zu Goethes Leben und Wirken. Klagenfurt g. 1861/2. Gretes József. Gyöngyösi István élete és irodalmi működése. Nagybecskerek kath. fg. 1878/9. Greuter Josef. Die Ursachen und die Entwicklung der Baueraufstandes im Jahre 1525. mit vorzüglicher Rücksicht auf Tirol. Innsbruck g. 1855/6. Gróh István. Egy szabolcsi műemlék. Nyíregyháza ág. ev. fg. 1892/3. » » Gömörmegye középkori falképei. Rozsnyó kath. fg, I 895/6. Grósz Ernő. Késmárk és Lőcse városok versengése a XVI. században. Késmárk ág. ev. lyc. 1884/5. » » Késmárk városa elnyomatási korszakának vázlatos története és a késmárki ág. hitv. ev. gyülekezet három vértanuja. Késmárk ág. ev. lyc. 1882/3. Groze B. Ciriacu. Istoria literaturei romane. Balázsfalva g. kath. fg. 1890/1. » » » Din istoria literaturei romane. Balázsfalva g. kath. fg. 1895 6. Gyalogi János magyar jezsuita emlékezete. Kolozsvár kath. fg. 1857/8. Gyöngyösy László. Petőfiék Aszódon. Aszód. ág. ev. g. 1886/7. Györffi Endre. Az anarchisták Rómában. Keszthely kath. fg. 1884/5. Győrik Márton. Magyarország érmei. Pozsony ág. ev. lyceum. 1885/6. » » Adatok a dr. Schimko Dániel-féle érem és régiség gyűjteményhez. Pozsony ág. ev. lyc. 1884/5. 1886/7. 1887/8. 1888/9. 1889/90. 1890/1. 1891/2. 1892/3. 1893/4. 1894/5. Gy. (ulay) R. (ezső). Felső vasmegyei várak. Kőszeg kath. g. 1873/4. » » Néhány sző Liviusról. Komárom kath. g. 1879/80. Gyurits Antal. Szatmármegyebeli hajdankori régiségek. Szatmár kath. fg. 1877/8. » Gyula. Minek köszönhetjük alkotmányos és nemzeti főnmaradásunkat. Pancsova áll. fg. 1890/1. Haáz János. A rabszolgák helyzete Athenében és Romában. Nagykároly kath. fg. 1884/5. H. (ajós) B. íenő.) Adalék Mexico történetéhez. Pápa kath. g. 1889/90. Halász Ignácz. Eposzköltésünk a mult század végén és a jelen század elején, különös tekintettel Vörösmartyra. Székesfehérvár áll. fr. 1879/80. Halmos Ákos. A Catilina-féle összeesküvés fejlődése. Kőszeg kath. g. 1895/6. Halmy Gyula. Pétery Károly élete és munkái. Mezőtúr ev. ref. fg. 1895/6.