Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1895
19 — indítvány megbukott, mert jóllehet az optimatákra nézve kívánatos lett volna egy Pompeiust ellensúlyozó katonai hatalom, még sem bízhatták azt Caesar kezére, a kiről tudták, hogy ha rendkívüli hatalomra jut, nekik is megadja a halálos döfést. A 65. év mozgalmai alatt Catilina háttérbe vonói; különben is az év legnagyobb részét pőre foglalta el. Hogy a pör csak a 65, évben került tárgyalás alá, egyenesen bizonyítja Asconius: ') „Accusatus est Torquato et Cotta consulibus repetundarum a P. Clodio;“ továbbá Cicero, a ki a 66. évben a zsarolások felett Ítélkező bíróság elnöke volt, 2) nem mulasztotta volna el dicsekedve felemlíteni, hogy Catilina az ő elnöksége alatt állott a törvényszék előtt, ha csakugyan a 66. évben tárgyalták volna pőrét. Azon Ígéretek után, miket a senatus tett a panaszkodó afrikai követeknek, a port meg kellett volna indítani, azonban ez is, mint Rómában minden zsarolási pör, melyben nem igazság, hanem politikai és személyes érdekek szerint Ítéltek, egyszerű formalitássá alakúit át; a bűnöst pártolták a bírák, védelmezte maga Torquatus consul, 3) hogy ezzel az első összeesküvésről szóló híreket megczáfolja; és Catilina, habár rá nézve kedvezőtlen bizonyítékok merültek fel, mint pl. az afrikai követek panaszai, Q. Metellus Pius consularis tanú- vallomása, mégis felmentetett. Cicero látván, hogy Catiliuát fel fogják menteni és így pályázásának a 63. évre semmi sem fog útjában állam, arra gondolt, hogy átveszi Catilina védelmét és ezzel őt közös jelöltségre nyeri meg. Annak azonban, hogy Cicero tényleg tartott volna beszédet Catilina mellett, semmi nyoma. Sőt valószínű Asconius megjegyzése, hogy Cicero nem nyilatkozhatott volna úgy a birákról, a mint azt tette, lia valóban védője lett volna Catilinának. Azt mondja ugyanis Cicero: 4) „Quid ego ut violaveris provinciam, praedicem? Nam ut te illic gesseris, non audeo dicere, quoniam absolutus es. Mentitos esse equites Romanos, falsas fuisse tabulas honestissimae civitatis, existimo mentitum Q. Metellum Pium, mentitam Africam : vidisse aliud nescio quid illos iudices, qui te innocentem l l) Asc. p. 76. — 2) Plutarch: Cicero 9. — 3) Cic. p. Sulla 29, 81. q Ascon. p. 77. 2*
