Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1894

- 40 az egész tanulmányi ügyre vigyázni, az egyetemet s lyceumokat időnként királyi biztosként megvizsgálni s mindenre kiterjedő vizsgálatáról a helytartótanács utján a királynak jelentést tenni. A harmadik hatóság voltak a kerületi igazgatók, kik az ország 8 tankerülete valamelyikének vagy kettejének élén állottak ; ezeknek éppen olyan hatalmuk volt kerületük iskoláira, mint a királyi főigazgatónak az egész ország iskoláira. Az egyes intézetek élén a helyi igazgatók állottak. Az iskolák összes pénzszükségleteit az eltörölt jezsuita társaság vagyonából alakított tanulmányi alapból elégítették ki. A mű előszavában ismerkedhetünk már meg az új rendszer külömb

öző i

skoláiv

al : 1. a nemzet

i (schola vernacula, nationalis), 2. a három osztályú nyelvtani i

skolával (sch. grammatica, latina), 3. a két osztályú gymnasiu

mmal, 4. az akadémiák

kal, és 5. az egyetem

mel. Az ezen intézetekben tanítandó ismeretanyagot s jórészt a tanítás módszerét is a mű második része tárja elénk. A mi iskolánk a három nyelvtani s a két gymnasiumi osztályt foglalta magában. A nyelvtani iskola három osztálya mindegyikének külön tanára volt, ki az összes tantárgyakat tanította délelőtti s délutáni harmadfél órában ; csütörtök szabad nap volt. A tantárgyakat 1. mindenkinek szükségesekre, 2. mindenkinek hasznosakra, 3. egyik-másik tanulónak hasznosakra osztották. 1. A mindenkinek szükségesek közé tartozott a vallástan, helyes- s szépirás, számtan, latin nyelv s természetrajz. a. A vallástant tanulták a vasár- s ünnepnap délelőtt s délután tartott hitelemzésből, valamint szerdán s szombaton az utolsó óra vége felé. b. A latin, magyar, német helyes- s szépírást az első osztály heti két, a többi osztály pedig heti egy órában tanulta. c. A számtanra minden osztály heti két órát fordított ; az első osztály tanulta a négy műveletet egész és tört számokkal, a második a hármasszabályt, arányokat s haladványokat, a harmadik osztály az eddig tanuli