Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1894

- — Nagy kár, hogy tanulóinkról csak az új tanulmányi rend behozatala óta (1777) maradtak ránk részletes adatok s hogy az előbbi idők tanulóinak csak nevét ismerjük, mert így nem nyilatkozik meg előttünk teljesen az ily nagy számokban rejtőzködő tanulság ; óvatos körültekintéssel azonban így is látni benne a következőket. Nő s fogy a szám, a mint kedvező s kedvezőtlen viszonyok lepik meg intézetünket. A háborúk nyugtalanságai elzavarják tőlünk, a tüzroncsolta épületek nem eresztik magukhoz az ifjúságot ; a mint a zaj elül, a mint az épület újra elkészül, az ifjúság is szállingózik, majd tódul intézetünkbe, míg 1750-ben eléri a legnagyobb számot, a 606-ot ; kétszer riasztja el tőlünk az ifjúságot a német tannyelv, II. József uralkodása utolsó éveiben s századunk 50-es éveiben ; állandó apadást azonban csak új intézetek keletkezése s a 6 osztálynak 4-re összeolvadása okoz, de még így is igen népesnek s keresettnek mondható intézetünk. Ha a nevek után szabad ítélnünk, úgy ifjuságunk az intézet keletkezése idején magyarabb volt, mint a későbbi időkben ;') s ez természetesnek is látszik. A régi időkben Sopron s Győr városának volt gymnasiuma a környéken, egész Vasvármegyének, továbbá Zala, Veszprém vármegyék nagy részének, Sopron vármegye hozzánk közelebb eső részének ifjúsága a mi intézetünkhöz tódult ; mikor később a közelünkben fekvő városok las!) A ni int egy rend- s tanártársam, Waldinayer 1854-ben olvasgatta a jezsuiták tanulóinak névkönyvét, ily megjegyzést tesz a könyv végén : Meo judicio apparet ex hocce catalogo studiosorum sub Jesuitis quondum frequentaniium, tunc tomporis gymnasium ginsiense et civitatem ginsiensem utcunque roaxima ex parte hungaram et non germanam, ut nunc fuisse, siquidem noniina in memorato catalogo occurrentia, paueis exceptis, omnia hungarica videantur. Apparet etiam hoc : quod ex nominibus et familiis nunc Ginsii habitantibus pauci antinatos suos iam tunc hic habuerint, quia occurrunt ibi plerumque nomina, quae nunc Ginsii non occurrunt. - Tán nem Írhatjuk alá ezen Ítéletet ezen alakjában, mert akkor is elenyésző kisebbség lehetett intézetünknél a városból kerülő ifjúság, mint mostanában; de hogy Kőszegen nagyobb volt a magyarság száma a régi időkben, azt több más okból tudjuk ; csak egy mellékes körülményt említünk itt meg. . . jelenté Biró Uram. hogy eö Kiménél lévén Nadasdi Istvánné Asszonyom eö Nagysága, Grófi'Nadasdi Tamás Urammal együtt, requiralni Biro Uramat, hogy valahol szállást szerzene eö Kglme itt a Városban, mint hogy már semmi joszágha (noha az előtt volt") nem volna, itt jártatná fiát Iskolában, lóvén magyar város ez. . V. J. 1H38. febr. 20. — Tanulóink sorában nem találunk ekkortájt Nádasdit.