Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1894

— 136 — Nincs tehát min csodálkozni, ha eleink nem a mi manapság helyesnek vett gondolkodásunk szerint képezték tanárjaikat. Minden egyes testület, mely tanított intézetünkön, ismerte a tanítás munkájának fontosságát, nehézségét, hiszen hivatásuknak egyedüli vagy főrészét tette a tanítás ; igyekezett is kora fölfogásának megfelelő módon növendékeit e fontos s nehéz munkára előkészíteni. S a tanártestületeknek szorosan társas élete különben is ezer alkalmat kinált az ifjú tanárnak arra, hogy okuljon idősebb társai nézetein, eljárásán, hogy eljárását, gyarlóságát társainak tapasztalataival kiigazítsa. A jezsuita társaság, mely oly fontosnak ismerte el a tanítói működést, mely a középiskolában való oktatást minden egyes tagjára nézve kötelezővé tette,

1) mely azon lassankint felszínre verődött vélekedést, mintha a középiskolákban való tanítás csak a föl nem szentelt fiatalabb társak, a magisterek dolga volna, Caraffa generálisnak 1646. jul. 28. iratával semmivé teszi,

2) nem kis gonddal nevelte s tanította növendékeit az iskolai munkára.

3) A mint a növendék a társaságba lépett, először a két évig tartó apródéveket (novitiatus) töltötte ki ; utána Szakolczára (vagy később Győrbe) került, „humaniora repetere", vagyis azon tanulmányok ismétlésére s bővítésére, melyeket mint gymnasiumi tanárnak különösen jól kell tudnia. Ez a tanfolyam két-három évre terjedt, ma philologiai seminariumnak neveznők.

4) Mint történt a tanárképzés, azt a mi forrásaink nem részletezik ; csak valami nagyon általános s bizonytalan feleletet ad az a könyvünk, melyet valamikor ily tanárjelöltek használtak utmutatónak.

5) S mikor alkalmazták őket magister (még föl nem szentelt tanár) czímen a gymna!) Ratio St. regulae provincziális 24. — Kehrbach : Monumenta Germ. Paed. IX. 63. — 3) Habeatur cura, ut boni ac periti sint Magistri Scholarum, non qui, ur paucos illos annos posuisse in docendo videantur, alia omnia faciunt quam quae uiunus postulat; sed qui serio et omnibus animi viribus elaborent in promovendis suis discipulis, tarn in iis, quae ad doctrinam, quam quae ad bonos mores pertinent. Viteilesci levele 1639. márcz. 12. Kehrbach : Monumenta Germ. Paed. IX. 59. Ugyanily szellemben nyilatkozik a Ratio Studiorum : regulae provinciális 4, 22, 24, 25 ; — rectoris 9. — Ratio St. regulae provinciális 22. — 5) Gaudutius: Descriptiones oratoriae. Norimbergae. 1688. Czímlapján irva : In usum repetentium prov. Austriae 1693. Egy másik kéz irása ; In hung. —