Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1893

34 Vigyázni kell azonban, hogy az első beszéd ne legyen száraz és laza, de ne is legyen túlságosan áradozó, terjengős. De minden esetre nagyobb hiba volna az első; mert a bőségen könnyű segíteni, de a meddőség ellen nincs orvosság. Tehát inkább legyen meg eleinte a gyermekben a gondolatok és kifejezések bősége, ') mint az ellenkezője; természetesen az ismeretekben való haladtával e bőségen is sok csiszolni való lesz, s lia ez dicséretre méltó is eleinte a növendékben, később már sokat kell rajta nyesegetni, javítani. ) S épen azért a mennyire óvni kell a növendéket eleinte az oly tanítóktól, a kik sohasem merészkednek a mindennapi beszéden felülemelkedni, ép úgy vigyázni kell, hogy később a túlságos javító szigor ne szegje a tanuló kedvét. De mindenesetre meg kell szigorúan követelni, hogy a beszédeket a lehető legnagyobb gonddal szerkeszsze meg. Xe rögtönözzön még most, mert még erre képtelen, s csak önhittségre vezet, mely még a legjobb tehetségeket is megrontja. Igazi jó szónok majd csak all ól lesz, ki előbb tanul meg helyesen, mint rögtönözve beszélni. Igen hasznos az elbeszéléssel mindjárt egy másik gyakorlatot is összekapcsolni, t. i. az előadott történet megczáfolását vagy bebizonyítását, és csak az ezekben való előrehaladottság után emelkedjék a növendék magasabbra. így nagyon jó s hasznos a jeles férfiak magasztalása s a selejtesek gáncsolása; mert mig egyrészt az anyag sokfélesége az észt élesíti, másrészt a jónak és rossznak szemlélete nemesíti a szívet. S az ily beszédek kidolgozása módját is elő kell adni a tanulónak. Xémelyek a bőséget ajánlják s nem csak bizonyító okokat lialmoztatnak velők össze, hanem még indulatokat is gerjesztetnek; mások meg épen ellenkezőleg,. csak a főbb pontok megadására szorítkoznak. Quintilianus nagyon tapintatosan a kettőt egybekapcsolva ajánlja., A kezdőknél feladatúi a kidolgozandó tárgy menetét kell feladni, s midőn már abban elég jártasak, útba kell őket igazítani, hogy e szerint azután maguk is gondol— ÏJ~CÏç. de or. II. 21. — 2) Qu. II. 4. 14.