Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1892

nevelésüket pedig tovább folytatják. A tanítás súlypontja az iskolába, a nevelésé a szülői házba esik, melynek az iskola czéljainak elérésében, föladatai teljesítésében is közre kell működnie, a mint megfordítva az iskola is nevel. A közreműködés a szülők részéről oly természetes, egyszerű, külön tanító képességet nem is kivánó, hogy meg sem engedi az ellenvetést : A szülő gyermekét tanulni iskolába küldi, s lia gyermeke otthon töltött idejének arányában kell közreműködnie, mire való az iskola? Mikor a szülő gyermekét az iskolára bizza, hallgatagon ugyan, de kétségtelenül kötelezi magát, hogy az iskola intézkedéseinek, rendelkezéseinek, eljárásának, a mennyiben az iskolából a szülői házba térő tanulóra vonatkoznak, útját nem állja, sőt azokat foganatosítja, megtartatja, illetőleg ennek érvényt szerez. A tanuló nemcsak kezdetben, később is jó ideig engedelmességből, a tanítóba és tanultakba vetett hit, szóval a tekintély szavára tanul.

1) Az igazság elsajátításának vágya, az elsajátított igazság szülte öröm később lép tol buzdítóul. Ezekből önkényt következik, hogy a szülők közreműködésének mértéke s mikéntje e két kérdésre adott feleletből világlik ki : Mit ne tegyenek, mit tegyenek a szülők ? Ne csökkentsék az iskola tekintélyit. Ne helytelenítsék — legalább a tanuló előtt ne, — az iskola intézkedéseit, ne ócsárolják eljárását, semmiben se vonják ki a tanulót az iskola törvényei alól, melyeket a szülőknek módjukban van megismerni. Ne álljanak azok táborába, kik a meglevőknek, a lehetségesnek s szükségesnek ismerete nélkül alaptalan s kíméletlen birálát tárgyává teszik az iskolát, a tanárt, a tanulmányokat; a kik így az ügyet előbbre nein viszik, a tekintélyt rontogatják, a tanár működését bénítják, a tanuló komoly, alapos munkáját játékká, sőt lehetetlenné teszik. Ne vigye a szülő gyermekét, lia talán valamelyes tehetséget, sokszor egészen más irányú, nem is mindig ér') Dr. Th. Hermann, Programm der Annen-Realschule zu Dresden 5. 1.