Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1892

31 Mindamellett hasznos tevékenység, melynek czélja az erők gyakorlása, vagy a külvilág valamely tetszetős tárgyának hasznavehető földolgozása. A játék foglalkozássá válik, mihelyt külső, azaz kívüle álló czélból történik. Viszont a munka játékszerű foglalkozás, mihelyt nem jár erőfeszítéssel s nem szorosan vett hivatásszerű tevékenység. A munkából s rákövetkező pihenésből fönmaradt időt ilyen foglalkozással tölteni nagyon hasznos, könnyű és kellemes módon gyakorolja vele a tanuló erejét, gyarapítja ismereteit. ') Melyek ezen foglalkozások ? A tanulók régebben foglalkoznak lombfürészettel, magam is foglalkoztam. Most azonban inkább más foglalkozást ajánlok. A lombfíirészelés edzi a kezet, szemet, de üléssel jár s a fölső test meghajtásával. Hozzá járul, hogy a tüdő sok tinóm fürészport szed be. Azért egy-egy félóráig foglalkozhatik vele a tanuló. Sokkal egészségesebbek s változatosabbak azon foglalkozások, melyek a kertészettel, földmiveléssel, esztergályossággal, műasztalossággal, műlakatossággal, könyvkötéssel vannak összekötve. Tapasztalat-szerzés szempontjából ne mulaszsza el a tanuló, lia könnyen hozzáfér, a fürész m almok működését, a vas-, fonó-, papiros-gyárakat meg-megtekinteni. Az előbbiek körébe eső foglalkozásokkal könnyen nagy kézügyességre tehet szert. E kéz ügyességét mindenki megszerezheti s megszerzését az előkelőbb családok gyermekeinek sem kellene elmulasztani. Nem mindegyikben szükséges és lehetséges a próba, hanem a melyhez kinek-kinek kedve s alkalma van. A módja magától kínálkozik. Nem kell e végre a tanulónak műhelyben lakni. De lia szülői foglalkozása nem e körből valók, rokonai, ismerősei módot nyújtanak, hogy az említettek titkaiba bepillantsanak, egyetmást eltanuljanak, a többit önmaguk folytathatják. Nemcsak hasznos s később is használható gyakorlati ismereteket szereznek ; nemcsak unalmukat űzik el s töltik kellemesen az időt ; nemcsak testüket edzik s lelki szemüket a megfigyeléssel élesítik s föltaláló képességüket erősítik, a mennyiben ') Dr. Th. Hermann, i. m. 14. 1.