Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1892
20 Egyik fontos nevelő eszköz a szülök s tanító kezében, biztos útmutató a tanuló egyéniségének kiismerésére. Egészben életrevalóbb az iskolai oktatás keretébe illesztett tornázás mai módjánál is. A tornázás fontosságát senki sem tagadhatja ; kezd is helylyel-közzel jó útra térni, sok helyütt rajta is van. A tornázás szabad tér hiányában mindenütt s mindig, télen ott is zárt falak közt történik, a hol van elégséges szabad helyiség. Hozzá még szigorú fegyelem, erős ellenőrzés mellett. Ez nem volna nagy baj ; szokjék az ifjúság fegyelemhez, a mit tesz, tegye figyelemmel, pontossággal, ne lazán, immelámmal. De máshol ennek a helye. Nem szabad a tornán a fegyelem teljes nyűgét érezni. Legyen a torna testgyakorlat, jobban mondva jó kedvvel űzött gyakorlás; de legyen föllélegzés a fegyelem alól. Sok helyen a torna majdnem akrobata mutatványok elsajátításából áll. Az untalan s így megunt szergyakorlatok egyoldalúak s nein pótolják a szabad, játékszerű gyakorlatokat. Valamint az iskolában azon szellemi fegyvereket szerzi meg a tanuló, melyekkel fölvegyverkezve sikeresen küzdhet meg az élet komoly föladataival, úgy torna-játékai se legyenek puszta gyakorlatok, hanem olyanok, melyeken szabad idejének játékait is elsajátíthassa. A szergyaborlatoknál kifejtett tevékenység nem terjedhet ki az összes izmokra, s míg az egyik munkája talán túlfeszített, a másiké nagyon esekély, vagy semmi; míg egyik-másik testrész így aránytalanul kifejlődik, a másik fejlődésében hátramarad. 1) Atalán sokkal kisebb érdeket kelt, mint a játék, melyben a cselekvés sokféle formája, a társak előtt kimutatható ügyesség nemcsak leköti a tanuló érdeklődését, hanem nemes önérzetet kelt, azt a jó érzést érezteti vele, mely a jól végzett munka eredménye. Két, ugyanazon ideig tartó testi mozgás, tevékenység eredménye nem mindig ugyanaz. A szellemi ingerrel is járó, kellemes testmozgás, a milyen a játék is, éltető, erősítő hatású. Szóval a jólét érzése a leghatalmasabb idegerősítő. 2) ') Kramerius, Die leibliche Erziehung der Jugend. 18. 1. 2) Kramerius, i. m. 19. 1.
