Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1889

ily alapon lehetne végre valahára megközelíteni azt az egyöntetű és biztos eljárásmódot, a melynek meghonosodását czélozza a nem rég (1888. máj. 24-től fogva) életbe lépett tanmenet intézménye is. — Minél több oly részletes dolgozatra volna szükségünk, a milyet a Frick-féle német folyóirat szokott bemutatni s legutóbb a Középiskolai Tanáregyesület Közlőn}^ is hozott egy mathematikus tollából. Ily módon a vélemények kicserélődnének, átszürenkeznének, s végre a helytelen nézetek és téves módszerek helyébe életrevaló eljárásmódok lépnének. Boldogult Keleti Vincze, egykori profeszszorom, néhányszor szóba hozta (az Egyet. Phil. Közlönyben) az ily dolgozatoknak szükséges voltát s főkép a vidéki tanférfiaknak ajánlotta figyelmökbe, hogy értesítőjökben ily irányú czikkeket közöljenek. Mert igaza van Négyesv Lászlónak, mikor azt mondja

1): „Mindenki úgy sem lehet vezér, s aztán az indukczió éi statisztika mai világában a nagy konczepcziók sem sokat érnek, ha nem alapulnak pontos részletmunkálatokon." — — Sokszor talán a legkicsinyesebb észrevétel is ébreszthet mellékeszméket, életrevaló gondolatokat, a melyekből aztán a tanításügy munkásai maguk számára valódi okulást szerezhetnek. Epen azért nem kell a még oly keveset mondó megjegyzést sem lenéznünk, hanem ellenkezőleg akár positiv, akár negativ értelemben hasznunkra fordítanunk. Mert tanításügyünk dolgaira áll első sorban az, a mit évekkel ezelőtt Rucsinszki Lajos a Magyar Tanügy új folyamának negyedik kötetében (17. 1.) oly találóan mondott: „Az ily dolgokban nincs ugyan valami mélységes tudomány, hanem mi türés-tagadás, mégis a mi mesterségünkhöz tartozik; s mindaddig, inig az ilyen csekély jelentőségüekuek láls^ó kérdések tárgyalását kerüljük: úgy teszünk, mint a politikus czizmadia, ki az ország-világ sorsával bajlódik, de a kaptafát kerüli." — A német tanférfiaknak újabb gyűlései

2) is különösen azt czélozzák. hogy az iskolai praxis szava érvényesüljön, s bármily észrevételnek is tere nyíljék az egyöntetű és okszerű eljárás megállapításában s a vélemények tisztázásában. ') Magyar Nyelvőr, 1S90. évf. 20 lap. 2) Kredményeikröl annak idején Lutter Xáudor, dr., főigazgató, számúit be az egykori ,,Közoktatás" cz. Iieti lap hasábjain. 7