Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1889

38 tára sokszor oly nehéz feladatokat nyújt, hogy épen nem valók harmadik vagy negyedik osztályos deáknak, s azért csakhamar kedvét szeghetik a tanuló ifjúságnak. — Megesik az is, — mint már eddig is többször láttuk, — hogy a kitűzött feladatok csupán csak a homlokukon viselik a grammatika czélba vett §-ait, a nélkül azonban, hogy igazán a jelzett szakaszok szolgálatára állanáüak. Mondhatom : még azt ís elengedném, hogy a latin olvasmányok és a magyarból latinra fordítandó szakaszok között a teljesen szoros összefüggés meglegyen; de már azt, hogy a kellő inductiót a nyelvtan érdekében elősegítse és biztosítsa, minden példatártól elvárnám.

1) Dávid olvasmányai ug\-anis sokszor olyanok, hogy alig néhány példát nyújtanak a begyakorlandó lecz\éhez ; noha főkép a gyönge deák mindúntalan látni kivánja a föntirt §-ok alkalmazását s különösen gyakorlatirás közben azt gondolja, majd minden mondatban érvényesítenie kell a tanult elméletet. —- így vagyunk a „Themistocles és Aristides" czimíi, különben könnyű darabbal is, mely a 233-ik §-hoz egyetlen példával sem járul s a 234-iket is összesen két példával akarja megvilágítani. Ilyenkor persze nem tehetünk egyebet, mint hogy csupán a könyvbeli latin példákat használjuk fel arra, hogy a fölveendő nyelvtani részletet megértessük tanítványainkkal. — Azonban egyetlen eddigi gyakorlat annyira meg nem felelt a felül jelzett §-oknak, mint a 32-ik; a mennyiben 8 példát nyújtott az időhatározókra, 12-őt pedig a helyezést és összejövést jelentő igék szerkesztésére. Mindamellett némi nehézségbe e helyütt is ütköztem deákaimmal, mert egy részöknek régi könyve volt, a melyben épen a szóban forgó mondatok hiányzottak. Ekképen jutottunk a casusok tanának végére. Az esettan után következik a „Sajátságok a névszók használatában" cziinű igen hasznos íejezet, mely azonban ke') Teljesen osztozom e kérdést illetőleg egyik paedagogiai Írónknak ama véleményében, hogy „legyen bármilyen kilünö egy számoló fez esetben nyelv-) könyvnek elméleti része, rossz példatárral értéktelen lom a tanuló kezében Hiszen tulajdonképen a tanuló kezébe csak jó példatár kell, ahhoz az elméleti részt: a keretet maga a tanár adja meg. Kitűnő példatárt szerkesz teni : ez művészet." (Középis. Tanári Kösd. f. é. máj. füz. 582. I.)