Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1889
18 népszerű művében 1) egyéb idegen nyelvek tanulására vonatkozólag nyilvánított: „Az idegen nyelvet, melyen beszélni {hozzáteheti* : vagy csak érteni is) akarunk, nagyobbrészt úgy kell megtanulnunk, mint a hogy anyánk nyelvét tanultuk : utánzással s az analógia érzékének vagyis a nyelvérzéknek fejlesztésével. A nyelvtani szabályok ismerete és a nyelvnek gyakorlati alkalmazása egymástól nagyon különböző két dolog, sőt a szabályoknak előzetes ismerete sokszor épenséggel akadályozza a nyelvtanulást, mert megakasztja a beszélőt hibás beszéd esetében, a nélkül, hogy elég gyorsan ki tudná igazíttatni az elkövetett vagy a nyelvünkön lebegő hibát.... A gyakorlat s a nyelvérzék fejlesztése a fő, a sok gramatizálás pedig czéltalan." — Simonyi különben megemlékezik e helyütt a klasszikus nyelvek tanításának czéljáról és módjáról is „Nem tekintve, úgymond, az utóbbiaknak (t. i. a klasszikusoknak) azt a gyakorlati czélját, (melyet úgyis ritkán érnek el), hogy lehetségessé tegyék a klasszikus irodalmak megértését, az anyanyelvtannal együtt az a czéljok, hogy egyrészt a logika s a lélektan gyakorlati tanfolyamául szolgáljanak, másrészt pedig a nyelvek különbségein észleltessük a logikai kategóriák változatait s a gondolkozásmódnak, a világnézetnek különböző voltát. Ez a nyelvtanítás már szoros kapcsolatban vau a nyelvtudomány nyal s föladatának csak úgy fog megfelelni, lia mentől tudatosabban fölhasználja tudományunknak biztos eredményeit." Az utóbbi nyilatkozatot azonban már csak úgy irom alá, lia az imént említett dolgoknak a felsőbb osztályokban engedünk teret, a másik czélt pedig, t. i. a klasszikusok megértését, minden erőnkből előmozdítjuk az által, hogy tanításunkat az alsóbb osztályokban mentől gyakorlatiasabbá teszszük. így kivánja Hunfalvy Pál is föntebb említett müvében s vele együtt igen sok paedagogus. — Mire való tehát a grammatika az alsóbb osztályokban? Nem egyébre, mint a tanultaknak, az olvasott és ellesett adatoknak utólagos átnézésére és összegezésére, vagyis a nyelvtényeknek rendszeres összefoglalására. Ámde ') A magyar nyelv. I. kütet 35 — 36. 1.