Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1888

3á kénytelenek földeríteni a dolog igaz mivoltát, s a netalán ártatlanok, akik a megrovottakkal való szoros barátságot, társaságot lassan-lassan restelni kezdik, fölkeltvén bennök ártatlanságuk öntudatát, emezeket kerülik, s a bűnösök így egészen elszigetelten állanak. A kikerülhetetlen büntetéssel egyetemben természetesen komolyan figyelmeztetendők azon szomorú következményekre is, melyeket a rosszakkal való egyetértés a törvény megvetésében előidéz. Es lia mindennek daczára találkoznánk ellenszegülőkkel, fejtsük ki nekik azt, hogy igazán erkölcsös csak az lehet, ki saját akaratát a fennálló rendeletekkel s törvényekkel összhangzásba tud ja hozni ; hogy csak az az egész ember, a ki az összes parancsolatokat teljesíti; hogy a legszebb győzedelem az öngyőzedelem. Ilyen s hasonló elmélkedések bizonyára nem maradnak óhajtott hatás nélkül. A tapasztalás számos esetben bizonyítja, hogy idők jártával sokkal nagyobb elismeréssel adóznak az olyan nevelőnek, aki tanítványait, ha kellett, még erőszakkal is visszarántotta rossz irányban indult útjáról, mint annak, aki rosszul alkalmazott kíméletből, vagy talán tanítványai szeretetének ilv hibás módon való hajhászásából — mert sajnálatos ilyenek is vannak — az ifjak vétkét, hibáit, mindig csak gyermekes könnyelműségnek tulajdonítják és ezeket már csak azért is szépítik, mentegetik, mert ezek az ő növendékei! — Az ifjúkorban elkényeztetett növendékek nagyon is érzékeny emberekké válnak, s ezer szerencse reájuk nézve, ha életök szerencséjének valami tévedés útját nem vágja, vagy lia egész életökre kiható ferde irányba nem tévednek. 9. A növendékek hibáit nagyon sokszor ifjúságukból folyó könnyelműséggel és meggondolatlansággal szeretjük mentegetni. E mentség csak olyan hibákra nézve jogos, melyek az ifjaknak mint ilyeneknek sajátságai; a hibák összeségérc vonatkozólag elveszti jogosultságát. A helyes itélő tehetséggel biró nevelő hivatalának gyakorlása közben bizonyára láthat olyan eseteket, melyek gonosz indulatról tanúskodnak. Vagy nem rossz i n d u 1 a t n a k tulajdonítsuk-e, ha észrevesz5