Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1887

8 ralis media explosiva után a h-t valóban kiejtették valaha ; ha igaz, hogy Velencze-vidékü olasz papoktól tanultuk a latin betűs irás-olvasás mesterségét, akkor a gutturalis spiransnak más szerepe nem lehetett, mint hogy elejét vegye annak, hogy a g-t jés hangon kiejtsék. Még kevésbbé sorolhatjuk ide a Tewrewk, Eötvös s a t. neveket. Szó sem lehet róla, hogy ezeket valaha ugy ejtették, mint ahogyan irjuk; a magyar ö és ű hangokat a latin betűkkel nem tudták egyszerűen jelelni, azért combinált jeleket használtak. 5. Végül megemlíthető a közös megegyezéssel megállapitott azon írás, melyen az egyenlő hangzású de különböző fogalmat jelentő szókat szokták megkülönböztetés végett kiirni. Ide tartozik az az eset, midőn pl. a németben különbséget tesznek az Írásban Boot és bot, dass és da» között. Azonban bármilyen Írásmódot használjanak valamely nép irodalmi nyelvében, az az egy dolog kétségbevonhatatlan igaz, hogy az írott szó csak konventionalis jegye a mondott szónak és ezért csak figyelmes tanulás utján lehet megtudni, hogyan kell minden egyes szót kiirni. — Miután R. elmondja, miben áll tulajdonképen az olvasás és minő viszony van az irás és a beszéd között, elsorolja azokat a módszereket, melyek szerint az irást és olvasást tanítani szokták. I. A legrégibb módszere a betüismertetésnek az volt, midőn a betünevét kellett először megtanulni. Mily fáradságos uton lehet igy az olvasást megtanulni oly nyelvekben, melyekben a betűk neve és hangja közt alig van némi összefüggés, mint pl. a héber vagy a görög nyelvben azt könnyen elgondolhatjuk. Méltán rosszalta ezt a módszert már Quin" tilianus ; de azért még most is divatban van több helyütt, nevezetesen a mohamedánoknál, a kiknek népiskoláiban a következő torturán megy keresztül a Korán olvasásába még be nem avatott muzsafi. 1.) Először megtanulja az arabs betűk nevét. A tanító 2—3 gyermek előtt elmondja néhány betű nevét, azután magukra hagyja őket, hogy a hallottakat ismételjék, mig ő más-más csoporttal ugyan azt teszi, a mit az elsővel. Igy sok apró csoportra feloszlik a tanulósereg, valamennyi hallható hangon ismétli az előttük megnevezett betűt. Elképzelhető, minő zsibaj keletkezhetik ez által. — Ily módon végig tanulja a gyermek az egész alphabetumot, hogy folyékonyan el tudja mondani egymás után a betűk nevét ; a betünevének elmondásakor mindig rá kell mutatnia a megfelelő jegyre. Ezután abban gyakorolják, hogy a betűt a soron kivül is megismerje. Mily fáradság osmódszer ez, abból is kitetszik, hogy a S—10 éves, jó tehetségű fiúnak egy egész hónap kell — ha mindennap legalább egy óráig