Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1878

— 23 — s csak e fölé öltik a sohasem hiányzó lambat. A jelen század elejétől fogva, mióta a francziák és angolok e sziget lakosaival jelentékenyebb kereskedelmi összeköttetésbe léptek, azóta az európai viselet is, ámbár nem ezen éghajlat alá való, akad pártolókra. Madagaskar története. Madagaskar régibb történetét homály borítja, minthogy az Írással csak a jelen században ismerkedtek meg, igy tehát hiányzanak a bellöldi irott emlékek, melyek a sziget régibb történetére fényt derítenének. Azt sem tudjuk bizonyosan, hogy mikor és honnan vándoroltak ide a lakosok. A testalkat jeleiből is csak azt következhetjük, hogy a lakosok egy részének — a hováknak-ősei, az év bizonyos részében uralkodó monsun szelek fölhasználásával a Szunda szigetekről. vagy azok környékéről jutottak ide, a másik rész elődeinek pedig — a sakalavaknak — a kaffer partokról sikerült e szigetre jutni. Már az arabok ismerték némileg Madagaskart s azt Dsesira-el Komr, azaz Hold-szigetnek nevezték. Az európaiak előtt azonban csak a XIIT-ik század vége felé lett ismeretessé „Magastae" néven Marco Polo tudósításai következtében. E hires velenczei maga nem volt e szigeten, s Almeido Lőrincz volt az első európai, ki lábát e szigetre tette 1506ban. A sziget gazdagsága forróövi terményekben arra birta a portugálokat, hogy többizben tegyenek kísérletet gyarmatalapításra, azonban ezeknek az egészségtelen éghajlat miatt nem sikerült lábukat szilárdan megvetni. 1642-ben valami Ricault nevű franczia jelent meg, ki királyi felhatalmazással volt ellátva Madagascarnak és a szomszéd szigeteknek birtokba vételére, s 1645 körül engedélyt nyert az újra megalakult indiai-társaság XIII. Lajostól e szigeten, melynek neve Ile Dauphin volt, gyarmatalapitásra. A vállalatot kezdetben szerencse kisérte, s a gyarmatosokat a benszülött lakosság igen szívesen fogadta. Azon-