Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1876

8 folyton tartó nemzési és szaporítási tehetségűket, ha az egyedek ugyanazon nemhez tartozók; h a el 1 e n b e n két különböző nemből valók, sarjaik vagy épen nem, vagy csak kivételes esetben képesek tovanemzésre és szaporodásra, és ezt is csak igen csekély számú fokban. Es ami a növény- és állatországban általános törvény, ennek uralma alatt kell az embernek is, mint szerves állatnak, állania. Vegyük azért szemügyre a különböző emberfajokat. Igaz. hogy az eredeti törzsembert nem ismerjük, sőt megvalljuk, hogy nem is fogjuk soha megismerni ; de nem is ezt fürkészszük, hanem inkább arról van szó : váljon több ily törzsnem létezett-e, avagy csak egy ? A fönt kifejtett és a szerves lények élettani általános törvényére támaszkodva határozottan felelhetünk eme kerdésre: Minden a föld kerekségén létező emberi egyed e g y n e m ü , és a külsőkben nyilvánuló eltérések csak faj i. és korántsem nem i különbözetek. Es ezen feleletünk alaposságát bebizonyitandók, elég utalnunk Dél-Amerika tarkavegyületü népességére ; száz- és százszorosan vegyültek és párosultak ott a kaukasusi, néger és amerikai faj sarjai, és ezen emberegyedek nemzési és szaporodási képessége nem hogy a három század alatt fogyott volna, sőt minden új metissatio alkalmával látszólag növekedik, annyira, hogy Délamerika egyes tartományaiban ezen vegyüléki faj a lakosság negyed, sőt itt-ott nagyobb részét is képezi. És igy eljutottunk minden hittani és bölcsészeti okoskodás nélkül egyedül az észlelés és tapasztalás, azaz a tudományban kizárólag érvényes kalauzok vezetése mellett azon következtetéshez : Nem létezik több, mint e m b e r n e m. Ezen eredmény, mondjuk ki bátran, nagy és komoly horderővel bir; mert napjainkban, hol .számosan egyedül a tudomány érveléseire fektetnek súlyt, csak ez adhatja meg az általános testvériség szellemének a kellő alapot. ÏL As emberi nem h&sijß. Az emberi nem egységét föltéve és megengedve, kérdés támadhat még : váljon az emberek egy közös, vagy több törzsből