Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1876

9 származnak-e ? vagyis más szóval : váljon a föld különböző tájain egyszerre jöttek-e létre, vagy pedig csak egyetlen egy ponton, melyből kiindulva lassankint az egész földtekét benépesítek ? Ezen kérdés megoldásában Qu. módszeréhez híven ragaszkodva, az állatok és növények helyrajzi elterjedése körül tett tapasztalatokat veszi segítségül. Ezek tanúsítják, hogy bizonyos helyeken az állat- és növényvilág bizonyos fajok által van jellemezve, sőt vannak tájak, melyeket egy-két növény-és állatfajra nézve a teremtés központjainak lehet nevezni. Másfelől tudományilag be van bizonyítva, hogy egy állat- és növényfaj sincs, mely az egész földtekén volna található. Ha látjuk tehát, hogy az ember az egész földgömbön lakik, már eleve is be kell ismernünk, hogy a föld legalább egy részét költözés által kellett benépesítenie. Sőt még tovább is mehetünk. A tudományos észlelés tanítja, hogy valamely állatfaj által elfoglalt terület, vagyis ezen állatfaj h a b i t á t u s a. annál szűkebb korlátok közé van határolva, minél magasabb fejlettségű testi szervezete. Az emberi szervezethez és külalakhoz legközelebb álló állat a majom. Már pedig a majomfaj lakhelye viszonylagosan igen korlátolt és nincs is majomfaj, mely az ó- és új szárazföld közös lakója. Sőt, mi szintén igen érdekes észlelet, a legszűkebb határu lakhelylyel bíró majomfajok azok, melyek a testi külszervezetre nézve leginkább hasonlítanak az emberhez, s melyeket épen ezen oknál fogva az a n t h r o p o m o r p h o k* nak neveztek. A Gorilla nyugati Afrikának csekély részét lakja, és az Orang-Outang csak Bornéo szigetén és Sumatra egyik részében található. Ha most a természetben uralkodó analógiát szemügyre veszszük, jogosan következtethetjük, hogy m legfejlettebb majmokat testi szervezete által fölülmúló ember még szűkebb körű lakhelyen, vagy talán egyetlen egy ponton jött létre. Ezen pont, igaz, ismereteink jelenlegi állásánál, nem határozható meg tüzetesen ; de tekintve a nagy emberfajok eloszlási módozatát, segítségül véve az összehasonlító nyelvészet vívmányait, erős okunk van föltehetni, hogy a kérdéses pontot Ázsia közepe felé kell keresnünk. Hogy az ember jelenlegi lakhelyére eljuthasson, ki kellett költözködnie részint száraz uton. részint tengeren; és akármit mondjanak is ellene, megtehette az utóbbit a műveltség legalantibb fokán is. Qu. bebizonyítja ezt a legdöntőbb érvekkel a két költözési