Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1876

16 látni fogjuk, hogy az alsó fogak előre tolvák, ellenben a kaukasusinál függélyesen áll a fölső fogsor az alsón; amazt nevezték prog n a t h i s m u s-, ezt pedig o r t h o g 11 a t h i s 111 u s-nak. Ezen prognathismus sokáig a néger faj jellegének tekintetett, de későbben találták olyan népeknél is, melyeket oda sorolni nem lehetett, sőt az aryan faj legműveltebb nemzeteinél is. De mi több, ezen prognathismus leggyakoribb a balti tenger mellett lakó estheknél, mely néptörzs valószínűen Europa legrégibb lakóinak maradványa. A koponya és arez egybefoglalva alkotja a fejet, melyre nézve is érdekes észleletek történtek, ('amper, hollandi boncztanár, az összehasonlítás szempontjából tanulmányozván a régi görög és római szobrokat és érmeket, és meglepetve állapítván még az ezekből kisugárzó értelmiséget és fönséget, ezen körülményt a nagyobb arczszögnek tulajdonitá. Ezen arczszög alatt értjük azon két vonal eltérését egymástól, melyek egyike a fölső fogaktól a fülnyilásig, a másik a homloktól a fölső állkapocsig huzatik. Tanulmányait nagyobb mérvben folytatván, Camper azt hívé. észlelhetni, hogy az arczszög az emberi fajok műveltségi állapotával arányosan fogy. és ebből kiindulva könnyen eljutott azon következtetéshez, miszerint az arczszög az értelmiség fokát híven mutató mérveszsző. Camper nyomdokiba más tudósok lépvén, még jobban kifejleszték ezen elméletet, és Jacquart, franczia tudós igen alkalmas arczszögmérőt szerkesztett. De csakhamar észlelé maga Jacquart, mily gyönge alapon áll (Janiper vélelme nemcsak egyes, talán kivételes einberegyedeknél. hanem egész, a fehér fajhoz tartozó népcsaládoknál is. Mert valamint Jacquart Párizsban, ugy mások Berlinben, sőt a nem igen népes Bonnban is legkülönbözőbb arczszöggel bíró egyéneket találtak a nélkül, hogy az értelmiségre csak távolról is lehetett volna következtetni. 3. A boncztani jellegek után Qu. átmegy az élettaniakra; de csak két tüneményre szorítkozik, melyek némi faji eltéréseket látszanak föltüntetni, érti t. i. a néger faj korai érettségét és a vad törzsek érzékeinek élességét. Mind a kettőre nézve ugyanis könynyen bebizonyítható, hogy ezek nem a fajok természetében, hanem a létföltételek befolyásában gyökereznek. A fehér fajú emberek, kik néhány évtizeden át a forró égöv alatt laknak, ép oly korán érnek meg, mint az őslakók egyedei ; és e tekintetben semmi különbség nincs a mexikói öböl körüli szigeteken lakó creol és néger leányok