Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1876

14 m a n (boschismen), a legnagyobb pedig a déli Amerika csúcsán lakó p a t a g o 11. Barrow, angol utazó, legnagyobb pontossággal mért meg igen sok buslimant, — d' Orbigny Alcide, franczia utazó pedig ép oly tüzetesen mérte meg a patagon faj számtalan egyéneit. Ezen mérések eredményeül kitűnt, hogy a boschismen közép termete 1.31 «y, a patagonoké pedig 1.73™/. A közép különbség tehát a legnagyobb és legkisebb emberfaj közt 0.42™/, ami viszonyítva az emberi faj közép termetéhez, mely 1.60™/, nem túlságos nagynak mondható. A legkisebb, Barrow által megmért boschismen-asszony csak 1.18™/, a legnagyobb, d' Orbigny által megmért patagon férfi pedig 1.915«/ vala ; a legnagyobb különzék tehát az emberi egyedek közt 0.73"

1/, és arány körülbelől mint: 0*6. Ezen arány pedig annál nagyobb figyelmet érdemel, minthogy a ló-, kutya- és számtalan más ugyanazon fajhoz tartozó állatoknál egészen 1 : 0-3-ig leszáll. A termet után a bőr szine ötlik föl az ember szemlélésénél. Az emberfajok szine változik a (különösen a dán és hollandi nőknél előforduló) hófehértől, a violaszinü vagy sárgásfekete, a czitromsárga, a réz- és téglavörösig. De mennyire alaptalanok ezen színezetből az emberi nem egysége ellen merített érvek, elégségesnek találta Qu. az által bebizonyíthatni, hogy hallgatóinak néhány igen hű arczképet és eredeti koponyát mutatott be. így p. o. BaniMahun-Roy,- liires brachmannét, kinek finom arczéle és koponyája a legtisztább aryan vérről tanúskodik, arczbőre pedig a legfeketébb néger fényességével vetélkedik. Továbbá rnegmutatá hallgatóinak egy abyssiniai férfiú arczképét, ki a semitikus faj legszebb példánya, arczbőre pèdig a négerekénél feketébb. Nem minden fekete ember néger tehát, valamint viszont Livingstone Afrika belsejében talált négereket, kiknek arczbőrük tejes kávészinü. Jegyezzük meg továbbá, hogy házi állatainknál is nem csak előfordulnak ilyen szinezeti eltérések, de még bámulandóbbak is. A fekete tyúkoknál nem csak a tollazat és a bőr fekete, hanem a belső nedvhártyák, az izomszalagok, az idegszálak is, úgy hogy husiik nem igen étvágygerjesztő. Azért igyekeznek is a majorságokban ily példányokat kiküszöbölni, és mégis időnkint feltűnnek ittott minden megelőző ok nélkül és bizonyára külön fajt képeznének, ha szaporodásuknak nem állnának ellen.