Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1874

Némely főbb erény (Virtutes) és egyéb kívánatos dolog, (Res expetendae) melyeket a régi rómaiak istenek gyanánt tiszteltek, „Ulla ( illii ) propter íjuae datur homini adscensus in coelum, Mentem, Virtuteni, Pietatem, Fideni ; earumque landum delubra sunto : nec ulla vitioi-um sacra solemnia obeundo." Cic. lib. II. de Leg. Jelen rövid értekezésemnek főczélja, mire különben már a czim és homlokmondat is mutat, nem egyéb, mint, hogy a gymnasiumi tanuló ifjúság kezén forgó latin vagy római remekírók műveiben előforduló és egyszersmind istenek gyanánt tisztelt erények és kívánatos dolgokra nézve némi felvilágosítást adjak. Azonban legyen szabad mindenekelőtt a latin nyelv szellemi- és anyagi hasznáról néhány szót koczkáztatnom. Tagadhatatlan, hogy az c-kori remek rók örökbecsű művei olvasása csak ugy és az által válhatik hasznossá, igazán élvezetessé és sikerrel koronázottá. ha az olvasó a remekművek olvasásánál felmerülő nehézségeket annyira a mennyire leküzdötte ; vagyis : ha a nyelvtani szabályok tüzetes elsajátítása után hitregetani (mythologiai) és régészeti (archaeologiai) dolgokban is némi tájékozottságés jártasságra tett szert. Aki pedig ezek iránt nem érdeklődik, az előtt rejtett kincs és elzárt forrás az ó-remek irodalom sziv-, észés erkölcsnemesitő termékei ; mert . . . „ignoli nulla cupido." Mit ér p. o. a siketnek a szép és szivreható ének vagy a szivvidító zene ? — hisz ő nem hallja s ép azért nem is gyönyörködhetik benne ! Avagy mit használ a vaknak a szépen festett kép? — hisz ő, a sajnálatra méltó — nem láthatja s azért nem is talál benne élvezetet. Éppen ugy áll a dolog az ó-remek nyelvekre nézve is ; csak az becsüli igazán, ki az azokban előforduló nehézségekkel megküzdvén, azokat le is győzte és a nyelvtanulás alaki képzőerejét tapasztalta. Hogy a nyelvtanítás önmagában is képző eszköz, azt már abból is láthatni, hogy a nyelv legközvetlenebb, legszélesebb nyilatkozata a szellemnek. Nyelvismeret nélkül nem férhetni az illető nép műveltségi kincseihez, s aki azt, mit gondol

; kifejezni nem tudja,