Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-20 / 263. szám

Békéscsaba, 1927 november 20 ára ÍO fillér Vasárnap VIII, évfolyam 263. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60, Falu" Szövetség hivatalos lapja Felelősfzerkesztö MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő Egyes szám ára 10 fillér A karitatív valorizáció Irta: Dr. Oláh Antal. E lep hasíbsin i?, mint igen fontos, különösen a szegényebb osztály érdekeit nagyon is közelről érintő kérdésről, sok sző esett már a hadikölcsönkötvények valorizá'ásárél. Báiha az államnak est lehet mon dani, becsületbeli kötelessége volna, polgárait a Haza oltára tett anyagi áldozatokért megfelelő kárpótlásban részesíteni, de mert ez pénzügyi akadályokba ütközik s a kormány sze rint az államháztartás nehezen kivívott egyensúlya felbontását vonná mega után, — kénytelen kelletlen bele kezdett már nyugodni a közvélemény a „lehetetlenébe öDban a reményben, hogy lesz mégis vala melyes közjótékonysági alamizsna szerű valorizáció, mely az arra leginkább rászoru'ókat valamilyen segélyben fogja részesíteni. Most vígre beterjesztetett az ilyen természetű törvényjavaslat, — s mivel azt a lapok szóról szóra ismertették, hozzá lehet szólni, E törvényjavaslatra azonban — sajnos, — első olvasásra ezt lehet mondani, nesza semmi, fogd meg Jól. Nagyon elhibázott mindjárt a javaslett 1, § ában kifejezett az az álláspont, hogy csakis a „legalább összesen 10.000 korona névértékű címletek tulajdonosait kívánja segé lyezni, akkor a szegényebb hidifcöl csönjegyzőkrőlteljesen megfeledkezik, mert Uram Isten, emlékezzünk csak egy kissé vissza, — ki tudott 10.000 koronát, vagy ennél többet jegyezni abban az időben, — kétségkívül a nagyvagyonuak, gazdag bankárok, pénzintézetek stb. — de e szegényebb emberek, csak 100—200, legföljebb 1000 koronát jegyeztek, mert hiszen 10 000 korona ekkor a háború ide jében igen nagy pénz volt, annyi, vagy több, mint most 10 ezer pengő. A katonák pl. azért jegyeztek néhány száz koronát, ha egy fillérjük sem volt, — adásságból, — hogy egy kis szabadságra, ezen a címen hazamehessenek családjuk körébe, és most ezeket egyszerűen figyelembe se veszi a javaslat. Szerény véleményem szerlot igy nem lehet törvény ebből, mert akkor nem segit azokon, akiken első sorban segítenie kellene. Azután menjünk csak tovább. Ha mondjuk, voltak kisebb gazdák pl.: akik az akkor gombamódra felburjánzott ügynökök rábeszélésére egész Letartóztatták a köt vény hamisítók j; bűntársait is Paris, nov. 19. A „Matin" azt irta, hogy a magyar állampapírokkal űzött visszaélés ügyében tegnap több letartóztatási parancsot állítottak ki. A letartóztatási parancs közül kettőt már végre is hajtottak. Goldovsztin kivüi őrizetbe veitek egy másik embert is, akinek nevét a nyomozás érdekébea titokban tartják. A letartóztatási pa rancs a kötvényhamisitók ama bűntársainak nevére van kiállítva, akik lehetővé tették a papírok lebé'yeg zését azáíta', hogy hamis nyilatko zattal erősítették meg, hogy a lebé lyegzésre benyújtott papírok az ő tulajdonuk. Az >Echo de Paris< szerint a lefoglalt kötvények között nemcsak hamis lebélyegzésüeket, hanem hamis címleteket Í3 találtak. Ebből a lap arra következtet, hogy azok, akiket eddig letartóztattak, csak másodrangú cinkosok és az igazi büoösök felku tatása csak ezutánra marad. A most letartóztatott Goidovszki Aron kereskedelmi ügynök eredetileg Kíewben született, most azonban francia állampolgár. Möfárás A budapesti meteorológiai intézet jelenti: Enyhe idő várható, nyugatról meginduló lecsapódásokkal. Még az oláhoknak sem szabad már gyűlésezni Romániában Bukarest, nov. 19. A nemzeti parasztpárt körébea nagy az elkeseredés a holnapi pártértekezlet betiltása miatt. A párt azt tervezi, hogy minden hónapban bejelenti újból és újból a Kongresszus megtartását, hogy ily módon kompromitálja a közvélemény előtt a kormáoyt. vagyonukat hadikölcsönbe fektették, tehát 10 ezer koronánál nagyobb összeget jegyeztek, azok meg azért nem kapnak a javaslat szerint semmit, mert feltehető, hogy igyekeztek mégis annyit keresni ezek az elszegényedett emberek is, hogy „évi összjövedelmük 1,000 pengői" meghalad valamivel. Hiszen a mai nehéz, súlyos gazdasági viszonyok között ki tud megélni 1000 pengőből, még a napszámos ember sem, az is megkeres annyit legalább is, vagy valamivel többet is évenkint. Ha pedig nem keres, akkor meg azért nem kaphat segélyt, mert bizonyos, hogy nem tudott ÍO.OCO koronát jegyezni a háború alatt. Arra kíváncsi tehát az ember, ki fog kapni e javaslat szerint segélyt ?! Hát az árvák, gondnokoltak pénzével mi lesz, kiknek pénzét egyenesen muszáj volt hadikötvénybe fektetni ? I Hiszen azok se tudtak a legtöbben 10,000 koronát jegyezni! Arról nem is akarok beszélni, hogy nagyon nehéz lesz igazságosan az 1000 pengős jövedelmi határt is megállapítani s tág tere lehet az indokolatlan kedvezésnek, vagy a segélyezéstől való indokolatlan elütésnek. E javaslat tehát gyökeres módosításra, átdolgozásra szorul, mert ha ilyen alakjában lesz törvénnyé, egyáltalán nem éri el azt a célt, amit elérni akart s hozzá még nagyobb elégületlenséget, nyugtalanságot vált mejd ki. Három angol ünnep (P. M.) London, 1927 november. Ünnep ? — ta án nem a szó an gol értelmezésében, msrt hiszen egyik sem Bank Holiday már pe d g itt csak az az igazi űncepnap, amelyen a bankok is zárva vannak. Mégis mind olyan napok, emeljek ben benne lüktet mindaz, ami egy egész nemzet számára valami na gyet, valami rend&ivűiit, valami nem mindennapit jelent. Az első: november 5 ike, a Guy Fawkes Day. Századokíai ezelóit e ofcpou fogtak el a hites Gunpowder Plot (puskapor összeesküvés) veze tőjét Fawkest, amint a parlament pincéjében készen álió puskapotos hordök felrobbantásával levegőbe akarta röpíieni az egész országgyűlést. Aző.a ez a nap jelképezi az angol ember szemdbec a Rend győ zelmét a felforgatás fölött, a megvetést a sötétben bujkáló, földalatti harc irányában, ez örömet egy embertelen (pedig ez asigoi történelemben nem ritka) szándék meghiúsulása fölött. Már napokkai. előbb lépten nyomon találkozik az ember korommal bemárolt arcú, tarka rongyokkai ékeskedő, apró csirkefogókkal, kik »csak egy pennyt uram* kiáltással áliiiják meg a járókelőt, hogy igy szedjék Ö3sze a nevezetes nep méltó megünnepléséhez szükséges rakéták és tűzijáték árát. Este eztán szalmabábut hordozva körül a legféayesebb utcákon is, durrogtatják tüze3 békáikat és szi nes rakétáikat, hangosan ordítozva : >Remember, remember the fifth of November, With Guapowder Treason atd Plotc, ami magyarul körülbelül ennyií jelent, hogy „em'ékezzetek no vember ötödikére, a puskaporos öszszeesküvésre és merényletre'

1. A gzalmabábu, a legbizarrabb rongyokba és álarcokba öltöztetve, jelképezi a megvetésre méltó összeesküvőt, a dalolás (a szöveg további során) a bosszú igazságát és a balsiker fölött érzstt örömet. A legapróbb utcagyerek igy válik öntudatlan hordozójává a megingathatatlan társa dalmi rend elvének, a birodalom nagysága egyik legfőbb biztosítékának. (November 5 ről a másnapi Timesben olvashet uk, hogy az egyik nktiv miniszter, a Westminster-hid fejénél találkozva egy ilyeo csoporttal, egyik nek egy ezüst félíhillioget adott, de a másik kis ünneplőnek már csak egy rézpenny jutott. A gyerek vissza adta a pénzt és csak annyit mondott: »Uram, én sem vsgyok alább való a másiknál, egyébként is — a tűzijátékot közösen vettük !c — A lap szerint a miniszter rákvörösen vett elő egv félkoronást, amiből a gyerekek lelkiismeretesen visszaadták a hiányzó két shillinget és ugy mentek tovább. A Times a kis tör ténetet ezzel a kérdéssel végzi: » Történhat e ilyesmi másutt, mint Angliában ?« —) A másik ünnepnap: november 9, a Lord Mayor's Show. — A nemrég megválasztott uj Lordmayor, a Ion doni City koronázatlan királya, e napon teszi le ez esküt a legfőbb bíróság épületében. — A kora reg geli órákban diszes menettel indul el a Mausion Home beli rezidenciából, végig a Fleet Streeten és ugy ér a Law's Court hatalmas épületéig. Menjünk mi is dolgaink után, hagyjuk eltelni azt a pár órát, amit a hivatalos cesemónia é3 a hivatalos lunch igénybevesz, ám siessünk, hogy 2 órára ott legyünk a Strand-en, ahol hivatalos ügyekben jártas barátunk kényelmes ablakot biztosított számunkra az egyik gyarmati kor mányzőság épületének félemetetén. Az elindulást jelző ágyúlövést nem halljuk, hiszen a forgalom tsljes szünetelésének csendjét Is zúgó szélviharszerü hangokkal tölti meg az u'cán ácsorgó, mozgó tömeg morajlása. Ám a vidám katonazene áttör a zajon és egykettőre előttünk lépkednek az ír gyaloggárda szálas legényei, akiknek egyik osztaga nyitja meg a menetet. Síinte végeláthatatlan sorban követik őket a London* ban állomásozó összes katonai formációk osztagai, a királyi aranycsillaggárda medvebőrsepkás óriásai, a tábori ágyuütegek, a motoros tüzérség, a lándzsás huszárok festőien tarka uniformisaikban. Majd a tengerésziskola eprő növendékei jönnek,