Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-18 / 261. szám

Békéscsaba, 192? november 18 Mra ÍO fillér Péntek Vili évfolyam 261. szám fserkeszíőség és kiadóhivatal: SsSséscsaba Szent István-tér 18. Teleíon 60, Bratiann köztársasága Romáöieban sajtócsníura, fokozott határvizsgálat, helyeakint statárium ég az ofsság egész területéa forradalmi állcpot van. E|y statáriális forradalmi katonai böntatőügyi eljárás folyt le egy volt államtitkár ellen, akinek sz volt a legnagyobb bfino, hogy a volt trónörökössel, a kiskorú király édesapjával összeköttetésben áiíott s a trónörökös feezeirását hoz a Országa népéhez, ecnely irázbac az ország sorsa iránti ragaszkodásáról tesz tacubüonyeágoí. A román biró ság azóta a vádlottat felmentette s ezzel súlyos arc^ütéat méri Bratíaeu diktátor arcára. Ha egyébként nem volna erkölcsileg iehstetlen, azt mondanók, hogy a volt román trónörökös vireiksdese rokonszenves, hiszen ő Románia uralkodója leheteti volna, ha önként le nem mond jogairól s ha személyében uralkodó nem is lett, tulajdon édesgyermeke leit Románia királya, akinek kiskorúsága miatt egy régsnstöüécj helyettesi ! a kiskorú kirá'yt és kormányozza az országot. A volt trónörökös, trónörökösödéi jogáról va'ó íemocddsáoaSc legfőbb személyi oka ugyanaz a Braiiaau volt, aki most a rígenstanácí fajé, Románia diktátora, a Hohenzollern ház titkos ellensége s mint eskü alatt tett vallomásából kitűnik, az első román köztársaságnak első elnökjelöltje. Románia mindig Franciaországot utánozta s Romániát mindig Franciaország csökevéoyének tekintették s ezekből önként fo-yik, hogy Bretienuban s a Bretianu dinasztiában jogosan élhetett e aómei ural&odóház elleni gyűlölet s saját személyének imádata. Hohenzollern Károly ezt tisztán és világosan lát a s látja azt a vesze delmet is, amely kiskorú fiát környéked bíes román politikusok között, skik bármi yen régenstacácssak tagjai, mégis csak balkáni k. Hohenzollern Károly cselekedetében nagyon sok rokonszssves vocá* van s ha a gyermeke jövendőjéért aggódó apát nem nézzük, nézuűnk kell azt az embert, aki bálával víq eltelve egy nép iránt, amely családjának uralkodást és trónt biztosított. Rokonszenves vonás a volt trófiőiökósban es is, hogy a Brailecu dinasztia által meghonosított balkáni erkölcsö ket ki akarta füstölni az orsrágbói s hogy ez egyelőre nem sikerül heteit, annak tudható be, hogy a haldokló királyi apa utolsó perceit nem akarta küsdelme^ebekké tenni s inkább lemondva a trónról, külföldre távoiott. Románia tisziultabb erkö'cíü politikusai, élükön Avarescuvaí és Jor gával, hadai üzentek a regíti koronázatlan királynak s ebben a harcben erős támaszra tsláltak azokban az erdélyi politikusokban, akik egy kor a megyar parlamentben tanulták független Keresztény politlKal napilap A „F a 1 u" Sxöveíaég f>ivatalo» lapja Felelősszerkeaztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengű. Egy hóra 2 pengő Egyes szám ára 10 fillér a nyugeteurópai politikai erkölcsöket. Nem lephetné meg a világot az, ha Hobenzoliem Károly ama bizonyos betiltott gyulafjhérvári gyűlés helyett o balázsfíilvi gyüléssa jelenna meg s egyelőre Erdélyben vstaé meg lábát, hogy onnan igyekezzék kiverni a Bratiaou diassztiát s a regdti erkölcstelenségét, amely a Hohenzo'lsrn dinasztia trónjának megdöntésére és Románia köztáraaságositására tör. A balkáni tűzfészek a vad Mecadon-hegyekből Románia síkságaira tört elő s ha Európa urai idejében nem gondoskodnak arról, hogy Romániában rend legyes, ugy el iehetünk készülvs arra, hogy a tüicsóvák át csapnak « Dayeszíeren s összefolynak az orosz bolsevizmus tüzáílássival, Románia Mare a iángok martaléka lesz, de a lángok az európai portókat is felgyújthatják. A képviselőház bizottságainak ülése (Bp. Ért.) A képviselőház pászfigyi és igazságügyi bizottsága ma délelőtt folytatta a valorizációs tör vény javaslat tárgyalását. A kormány részéről Bud János pénzügyminiszter és Pesthy Pál igazságügymisiszter jelentek meg. A mai tilésea Örffy Líra a jelzálogos valorizációt ellenezte, mert e» Németországban teljeses csődöt mondott. Pénteken kerül a Ház elé a nnmerns clansns Verebély professzor nyilatkozata (Bp. Ért.) Almássy László as egységes párt elnöke kijelentstte, hogy a kullusjtninisz'.er a Ház pénteki ülésén nyuj ja bs a numerus cleurus módosításáról sző\6 törvényjavasFétöi ós kérni fogja a Házat, bogy a tör vényjavaslat tárgyalásánál mondja ki a Híz a sörgőeságet. Annyit kijölgnthet, hogy ez egységes párt a javaslatot t bgsdja. A keresztény gazdasági párt agy csoportja, nevezetesen fi Zichy János gróf mögá csoportosuló mérsékelt felfogású képviselők a jőindulatu semlegesség álláspontjára akarnak helyezkedni a javaslattal szemben. Az egységes párti képviselők sorában felmarült az a tiíff, ho^y a jara-Jar inágsza~ vasásái pári ká'dóssá tegyék. Budapest, nov, 17. Verebéiy Tibor egyetemi tanár nyilatkozik a numerus clausus mő dositásáfó'. A professzor kijelenti, hogy ugy a;; ifjúság, mint a tanári ker ragaszkodik az eddigi áílapotok fenntartásához. a tsic&s-t v.Töe .ajaí.>«Kfi Drága a csabai közfürdő A közönség a fürdőárak leszállítását kívánja A közelmúlt napodban számoltunk be a békéscsabai küífürdő siegüyi issárői s ma már azt kel! jelentenünk, hogy a közönség körébea nagy elégedetlenség nyiiváaol meg a fürdőárak igan magas veíta ciíntt. Olva sóink minden rétegéből nap-nap utáa keresnek fsi panaszos felszólalások kai, amelyeknek alapossága nem is vonható kétségbe. A sok közül kiragadunk egyet s közöljük szószsriat : „Igen tisztelt Szerkesztő url Miután tudom azt, hogy becse3 lapja micdcn kőaárdekü közleménynek helyt ad és a Szírfeessíőség a kösérde^ei teljes erejéből előmozdítja, eogedje meg, hogy közérdekből egy városuckra és ensek pol gársira igen fontos ügjbea, a kőzfürdő ügyében én is kifejezhessem nézeteimet. A közfürdő tehát tíz egynehány évi keserves vejadás után végre felépült, elSifiresztaltetvén Árpád apánkról „Árpád" fürdőnek. Van e Békéscsabsn olyaa ember, &ki sse® örülne enaak, bogy végre mégis megnyílt a fürdő és a köztisztaságnak, a kSzegészségügyaek eieget tehetünk és megfürödhstünS:. Küíönősen nagy örömmel értesültek a fürdő megnyitásáról az olyan csabai polgárok, akiknek nincs fürdőszobájoh: és nem adstott meg a jóiét és jómód, hogy otthon fiirödhessenek. A fürdő szépségéről és egészen modern berendezéséről nem irok. Erről 3zemélyesea bárki meggyőződ hetik. Iztózatos nagy ösísegbe került ez építés, de Békéscsaba város min deakor büszke lehet erre a gyönyörű középületére. Amilyen nagy volt az általános öröm a fürdő megnyitása elkslmá val, oíyfin hamar felváltotta ezt a bánat, hogy a szép irodám fürdőt esek a jómódúak, a gazdagok használhatják. A fürdőárakat ugyanis az igazgatóság olyan magas összegben állapította meg, hogy azt többgyermekes családapa vagy közalkalmazott sohasem tndja igénybevenni, mert ha egy 4—5 tagu család meg akar fürdeni, 100 ezer koronán fe lüli összogbs kerül egy fürdetés. Azt kérdezem, honaan vegyen szegény ember ilyen célra iíy magas összeget ? Köiiissívisslők kedvezményes fűrdődijszabását a közölt ffirdőárakban sehoi seaa ieíáiiam, már pedig a közalkalmazottaknak az egész ország fürdőibea miada* nütí adaak kedvssraényt, meri fizetésükből nem telik fürdőre. Miért van e tekintetben Csabán kivétel ? Hár a C3ebai fürdőt aam közcélra, hanem csp,k a jőmóduaknak építették ? Vsgy azt akarják, hogy a fürdő jő nyerészkedő vállalkozás legyen ? Ne jövedelmezzen a fürdő semmit, de legyem meg a csabai po'gárság egészsége. Vajrya a város a fürdőt teljesen önsezeíésba, váltsa meg a még kint levő réssvéoysket és olyan fiirdőárekat szabjon meg, hogy azt a kő (alkalmazottak és szegényebb emberek is igéaybevehessék, Ezesetben nemcsak siép, haöem jó fürdőnk is lesz és Béüéscsaba polgársága áldani fogja azokat, akik a fürdőt létesítették. Elleakező esetben lesz egy gyönyörű ssép fürdőnk, amely a közcéla&k semmiképen sem felel meg, mert olyan drága, hogy azt igéaybe versni nem lehet. Es a közfürdő is az >egykét< fogja előmozdítani, mert szí családos ember igénybe nem veheti. Tisztelettel: Balogh József. A magunk részéről hozzáfűzzük ezskhez a sorokhoz, bogy a csabai közfürdő mostasi tarifájával csakugyan nem felel meg hivatásának. Árait csak olyanok tudják megfizetni, akiknek otthon is ven fürdőszobájuk, mig azok, akikaek a közfürdőre van szükségük, mit sem nyertek exzel a drága „Árpád" fürdővel. Csabának nem Inxusfürdő, hanem tömegek közegészségügyi érdekeit szolgáló közfürdő kellett, az „Árpád" fürdő azonban mai árai mellett ennak nem nevezhető. Felhívjuk a t. fürdőigazgatóság figyelmét arra, hógy Dibrecan két fürdője közül egyik 80 filléres, a másik pedig, amelyik igazán luxusfürdő, 1 pengő 20 filléres díjért áll a közönség rendelkezésére. A pesti fürdők is (a csabainál kénye!me3eb bek és nagyobbak) majdnem kivétel nállii! olcsóbbak, mint a míeok. A pazar elegacciáju Gellért fürdő díjszabása kőrűlbelöl egyezik r csabaiéval, de milyen messza marad a ml fürdőnk attól I (Hogy mást ne emlitsüak, ott termésaeíes gyógyhatású forrásvízben fürdenek a látó gatók.) Hisszük, hogy az igazgatóság megszívleli azt a jő közmondást, amelyet egyik igazgatósági tag is hangoztatott mdr, hogy t. i. „jobb a sürü garas, mint a ritka forint." Ez a szempost a fürdő egzisztenciájára való tekintette! meüőzhetetleo fontosságú. Le keli pzáíiitani a filrdőárakat, mégpedig jelentékeny százalékkal. Ne cyerászkedő íuxusüsam, hanem e nagyközösség raodaikezására áíló hasznos és misdsnki számára megközelíthető közintézmény legyen a fürdő I