Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-16 / 259. szám

Békéscsaba, 1927 november 16 Ara lO fillér Szerda VIII. évfolyam 259. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: iíkéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. füg getlen Keresztény polltlKal napilap O. „F a lu" Sxöveíség Hivatalos lap fa Felelősszerkeszíö MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 penső. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 10 fillér A tanyákért! A „Körösvidák" mindenkor a leg­elsősorban harcolt a tanyavilág segí­téséért és felkarolásáért. Számtalan Írásunkban és vezércikkünkben ad­tunk kifejezést annak a kívánságnak, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak az illetékesek a tanyák igényeinek kielégítésére. Örömmel adunk most helyet egy kisgazda ol­vasónk hason'ó szellemű felszólalá­sának. A kOzérdekü levelet, amely­hez minden hozzászólást szívesen látunk, alábbiakban közöljük egész terjedelmében változatlanul: „Békéscsaba, 1927 nov. 14. Tekintetes Szerkesztőség! A „Körösvidék" napilapban egy idő óta „Város" cimü cikkeket ol­vasva, mindinkább felí&cőbb előttünk, kisgazdák előtt az, hogy amíg a vá­ros fejlesztése és szépítése érdeké­ben rengeteg összegeket áldozunk, addig a tanyai világ fejlesztésére morzsákat sem juttatunk. Ilyen egyen­lőtlen elbánás mellett nem lesz csoda, ha egy szép napon a kisgazdakép­viselők tábora ellenzékbe csap át é3 mist ezelőtt egy pár évtizeddel, ke­rékkötője lesz minden városi újítás­nak, haladásnak. Érthetetlen, hogy amikor az egész országban rengeteg összegeket köl­tenek beruházásokra, addig a tanyai lakosok legelemibb szükségletére, a közlekedés javítására (értve a főld­utakra,) nincs fedszet. Azt mond­hatná valckí, hogy hiszen elég sokat fordítanak uj köfes utakra és a té­giek javítására. Ez igaz is, de tény, hogy ezeket annyira igénybe veszik az autők, hogy siínte veszedelemmel jár a rajtuk valő utazás. Mindazáltal nem ekarom lekicsinyeld annak hord­erejét, da tény, hogy a városunk határában levő állami u^ak nyári utai, különösen a ssarvasi és az orosházi szakaszok oly siralmas állapotban vannak, mintha akár egy általában nem is volnának. A sopronyi kisgazdák 1926 júniu­sában beadvánnyal is fordutak a közigazgatási bizottsághoz, hogy jár jon el az államépitészsti hivatalnál s a kisgasdaképviselők is szóvátették a városi közgyűlésen, miután a Pol­gármester ur Í3 felirattal kísérelte meg az ut rendbehozásának kiasz közlését. És mi történt? Az állam­építészeti hivatal fősöké utasította « az utmestert, hogy az uUaparói sze­mélyzettel a lehetőséghez képest ja­víttassa meg az utat, mert — amiot mondja — az útfenntartási előíegít most terhelni nem lehet, mivel aat (ez a fontom) a közelmúltban lezajlott autótura ut előkészítésével kapcso­latos kö'tsógek kimerítették. Hát ez volt a szükségesebb I É? azután egy utkeparó körülbelül 2—3 napi munkával egy pecíolya­fészket el Í3 tüntetett az ősz fo!ya mán s azóta nem történt semmi, csak most, egy év múlva újra egy uikaparó kezdte a vízmosásos helye ket szélesíteni, amelyek már hegy­szorosoknak is baiiienénak. Most, amikor az adófizetők szinte roskadoznak a terhek alatt, bizony elgondolkoznak azon, hogy ugyan hová is költik azt a sok pénzt és máltán zugolódhatik a tanyai lakos­ság, látva, hogy az ő érdekeire nin­csenek fillérek, amikor a városi la­kosság érdekeire pengőket költenek. Tisztelettel egy kisgazdaképviaelö. Prónay báró az olasz-magyar barátság őszintes égéről Róma, november 15. Qiulio Buccbí, az „Imparo" mun­katársa beszélgetést folytatott báró Prónay Györggyel, a fascista intéz­mények tanulmányozására kiküldött nugyar bizottság vezetőjével. Próuay kijelentette, hogy Olaszországot mély impressziókkal hagyja el s rnegkö szönte az olasz nemzet hsgyomá­nyos vendégbarátságának megnyil­vánulását és figyelmességét a ma­gyar bizottsággal szemben. .Érzem, — jelentette ki Prónay báró,— hogy ez a meleg fogadtatás ujabb bizo­nyítéka ez olasz és magyar nemzet ősiinte barátságának." á csehek is hamisították a hadikölcsön kötvényeket (Bp. Ét) Prágai jehntés szériát a „Pravo Lidu" négy csalásnak jött a nyomára, amelyet az -egyik prágai bank követett el osztrák éi magyar badiköícsön kötvényekkei, A lelep. lezés sísrint ez a pénzintézet a régi monarchia badiköfcsövköSvényeít le­bégelyezetlecü! összevásárolta és mint a cseh állampolgárok tulajdonát vó tette jegyzékbe a prágai pénzügymi niszteriumban. Amikor a pánzügy­micisztérium a hadikö!c önkötvények revízióját elrendelte, rájöttek a csa­lásra, amely a banknak a „Pravo Lidu" szerint legalább 100 millió csehkoronát jövedelmezett. A cseh képviselőházban legközelebb inter­pelláció lesz ebben az ügyben. Páris, nov. 15. (Wolff) Da Boyen­val párisi bankár kihallgatása alkal­mával beismerte, hogy magyar ér­tékpapírokat, melyeket Tovbini adott át neki, mutatott be lebélyegzésre. Azt állítja, hogy tisztán barátságból és jóhisszemüen járt el. (Bp. Ért.) Gál Jenő országgyűlési képmaiö a magyar államadóssági kötvények hamisítása ügyében inter­pellációt jegyzett be a pénzügymi niszterbei. Gal interpellációját holnap mondja el. á lengyelek nagy Bem-napot rendeznek A magyar Bem-bizottság is megünnepli a piskii győzőt el kormány e határozta. Balázs Gvörav báró táb A lengyel kormány e határozta, hogy Bsm József honvéd altábor­nagynak a kisázsiai Aleppoban nyugvó hamvait Magyarországon át haza­szállítja szülővárosába, Tarnovba és ezzei kapcsolatosan halálának 77. évfordulóján, december 10 én Len­gyelországban orstágos Bem napot rdjdez, emlékezésül arra a bárom negyed évig tartó hősies küzdelemre, amelyei a lengyel táborsok a ma­gyar szabadságharcot segítette, a Balázs György báró táborszernagy elnöklete alatt álló Magyar Orszá­gos Bem Bizottság elhatározta, hogy december 11 én, vasárnap Magyar­országon is országos Bam napot ren­der. Ennek során minden városban diszgyüléseken ünneplik meg az év­fordulót és a színházakban és isko­lákban is megemlékeznek Bem tábor­nokról. Az ünnepségek fővédnökségét a kormányzó és József főherceg vállalták. A békésvármegyei közigazgatási bizottság ülése A vármegyei közigazgatási bizott­ság november 14-én tartott ülésén a vármegye főispánja elnökölt. Az ülésről az alábbiakat közöljük : A vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak az elmúlt hónapban és a szeptember hónapihoz viszonyítva annyiban rosz­szabbak is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt [megbete­gedések száma 79 el volt több. Ezt a többletet adta a vörhennynek Bé­késcsabán, Gyulán, Kéiegyházán, Csorváson, halmozottan valő megje lsaése egyrészt, másrészt pedig a kanyarónak Gyulán járványos elő­fordulása. Különben az elmúlt hó­napban a heveny ragadós bajok kö­zül előfordultak: Diptheriában 36 megbetegedés, 3 halálozás, scarlatina 84 megbetege­dés, kanyaróban 46 megbetegedés, hasihagymáz 48 megbetegedés, 7 halálozás, szamárköhögés 4 megbe­tegedés, 1 halálozás, vérhas 5 meg­betegedés, váltóláz 1 megbetegedés, gyermekbénulás 1 megbetegedés, 1 halálozás, összesen 225 megbetege­dés és 12 halálozás. Amint az adatok mutatják, a he­vesy ragadós bajok kösül a scarla­tina volt uralkcdó, amely egymaga velamennyi ragadós bajban történt megbetegedésnek több mint -át adta. Csupán 4 községbon fordult elő halmozottan és igen enyhe le­folyással. Halálozás nem volt, Gyu« Ián a járványos jellegű kanyarónál sem fordult elő halálozás. Érnelke­dett a dyptheriások száma, míg a hasihagymázoké csökkent, A többi heveny ragadós bajok kóralakja je­lentéktelen számokban szerepeltek. Urvosrendőri vizsgálatot eszközöl­tek élő 260, holttesten 5 esetben. Or»ostörvényszéklt pedig 2 könnyű testi sértés esetében. A magy. kir. pénzQgyigazgatóság jelentése szerint a törvényhatóság területén együttesen kezelt közadókban a mult évi bátralék összege 2881.850 pen­gő 64 fillér, a folyó egész évi elő­írás összege az 1927. évi kivetés szerint földadóban 2.651.280 pengő 59 fillér házadókban 1.296.987 pen­gő 45 fillér, társulati adóban 259.964 pengő 86 fi!., vagyonadóban 535 310 pengő 54 fillér, jövedelmiadóbaa 1.1999.245 pengő 32 fillér, összesen 5.942 716 pengő 76 fillér, a folyó évi szaporodás összege 995 857 pen­gő 03 fillér, a tartozás főösszege 9.820.424 pengő 43 fillér, a folyó évi törlések összege 631.285 pengő 75 fillér, a helyesbített tartozás ösz­szege 9.189.130 pengő 68 fillér. A teljesített befizetések részle­tezve: január 1 tői szeptember vé­géig 4064.201 pengő, október hó­nap folyamán 698.948 pengő 52 fil­lér, összesen 4763.149 pengő 52 fsllér, az egész évi előírás szerint a mult hónap végén mutatkozó hátrá­lék összege 4.425.989 pengő 16 fil­lér. A tényleges már esedékessé vált hátrálék összege 4.425.989 pengő 16 fillér, vagyis 70.17 %• Az előső év ugyanazon hó napjaiban volt a be­vétel 4.622.226 pengő 91 fiilér a fo­lyó évi eredmény a mult évi ered­ménynél kedvezőbb 140.922 pengő 61 fillérrel. Illetékekben a teljesített befizetések 1927. január 1-től szép tember végéig 2.127.858 pengő 37 fillér, 19^6. év ugyanazon hónap­jaiban 1.304.333 pangó 55 fillér, 1927. okt, hónsp folyamán 256.195 pengő 01 fillér, 1926 október hó­nap folyamán 174.653 pengő 23 fil­lér, összesen 2.384 053 pengő 38 fillér. A folyó évi eredmény a mult

Next

/
Thumbnails
Contents