Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-15 / 258. szám

Békéscsaba, 1927 november 15 Mra ÍO fillér Kedd VIIL évfolyam 258. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. fUggeílen Keresztény politikai napilap A „Fóin" Szövetség atalo a lap fa Feleíöaszerkesztö MIGEND DEZSŐ Osztrák támadás Az osztrák köztársaság egyik lapja, a Neue Freie Presse váratiaa és rosszindulatú támadást iniézett Ma­gyarország ellen. Nem tudjuk, hogy a támadásban mi vezeti az osztrák lapot, azonban aanyit kétségkívül megállapíthatunk, hogy ez a hang, ezek a vádak és valótlan állitások nagyban egyeznek a kisactant»sajiő hangjával. Csodálatos, hogy éppsn osztrák lep intéz támadást Magyarország ellen s as hangoztat népkisebbségi séreimeket, éppsn az osztrákok, akik­kel a magyarok óvszásedokoa ke­resztül közösségi ós baráti viszony­ban éltek, Szokatlan és különös a támadásnak az a része, mely bal ügyeinkről mond bírálatot s a ma­gyar politika figyelmét a libarális és demokratikus követelményekre hívja fel. Nem értjük, hogy az oszirák Stsp mit akar a politikai irányunkkal, mert ha a saját portája elé tekint, láthatja, hogy a modern iiberáüzmus ós demokrácia hova juttatta Au%stiiái. Mi ebből a demokráciából saját magyar liberalizmusunk és dsmokrá­ciánk birtokában — nsna kérünk. Vissza keli utasítanunk ezt a vádat is — ahogy Vaíkó külügyminiszter határoxo tan vissza is utesitotta — hogy Magyarország a területét* élő népkisebbségek közül a németeket elnyomja és ezek a népkisabbsé gek sérelmeiről paaaszkodnak. — Nsm fele! meg a valóságnak es az állítás, sőt a íegigaztalanabb támadás a magyar nemzaiiségi politikai elv és gyakorlat elien. Nem ígez, hissen a magyarországi német nápkisebb sígek képviselői sohssem szolgáltat­tak a pángerman propagandához ada toknt, mert 6 hazai németségnek a képviselői minden aikalosimal kife jezésrs juttatták msgyar érzésüket és egész vonalán a magyar kSzéletnsk, megelégedésükről és zavartalan bar. moniájárói szolgáltattak bizonyságot. Alaptalan és rosssindulatu a vád, hogy Magyarország részéről a rokon érzésnek nyoma sicc*. Ami azt a vádat illeti, hogy a msgyar kü'poli tika minden oldalra velő külpolitikai játékot üz ós Németországra ás Ausztriára alig volt tekintettel, azt felelhetjük a magyar külügyminiszter álláspontja szerint, hogy arra feíé haladunk, amely irány miodea béke­érdek megóvása mellett biztosíthatja Magyarország gazdasági és kulturá­lis fejlődését és amely megadja az országnak a békés emelkedés esz­közeit és visszaszerezheti nekünk Európában becsült porciónkat. Abból, hogy Magyarorssdg a kis és nagy államokkal jő viszonyba kiváa jutái, minden blzoonyel inkább lehet ezt a következtetést levonni, mint amit a Neue Preie Presse vet a magyar külső politikai irány sze­mére, mert nem rajtunk múlott a jóindulat, hogy a szomszédos álla mok nem léptek ena az útra, amit Magyarország a mindenkori békés a lap, amelyik nálunk vendégjogot élvez,az évszázados együttélést, szom­szédi vissonyt, a magyarországi né­met népkisebbségak szabad fejlődé­sét és a magyar néppel va'ó harmó­niáját elfelejtve a nyugati liberáiiz­mus és demokrácia frázisaival köve­tel más politikai irányt tőlünk, mint amit Magyarország jelenleg kövat. Ez a hang szokatlan és özek a szólamok megokolatlsaok, igaztala­nok és ismert forrásbői vaszik rágal­mazó eredatüket. r Megnyílt az „Arpád"-fürdő Sok esztecdőj biváűság ment ma teljessdésbd. A sok jóssénd-ikVal akart, rengeteg költséggel megépített Árpéd'fürdő nyílt ma meg, hogy Bé késcsaba legfelső közegé3sségi és kőstisítesági intézményekést meg­kezdje hivatását, A sajátossá szo­morú őszi esős időben feldíszítve várté, a pompás fürdő kellemesen temperált előcsarnoka a meghívott Vendegeket. Ott láttuk a városi ta nács tagjait, dr. Berthóty István ve­zetésével és a képviselő'estületi ta­gokat nagyszámban, toví'bbá a hi­vataloknak, intézményeknek és a helyi társadalmi élet vezetőit. A vendégeket Kovacsik János Füídő r. t. igazgató fogadta. A meg­hívottak jelenlétében as egyik ter­vező, Hegedűs Ármin müépitési mű­szaki főtanácsos üdvözölte a fürdő bejárata előtt dr. Beíthóty polgár, mestert, kössönetét és elismerését fejezvo kf a képviselőtestületnek, a melynek dicséretes áldozatkészsége lehetővé tette azt, hogy Békéscsaba egy elsőrendű fontosságú közintéz ménayel gyarapodhatott. Köszönetét fejeite ki as általa és Böhm Hea­rik műépítész áhel tervezett munká­ja kivitelezőinek is, akik között do­mináló sserep juiott Békéscsaba ki váló iparosainak. Majd kifáava azt, hogy a fürdő m.'adeokor a kőz ja­vára müködhsssés, átadta aztdr. Bsr­thóty polgármesternek. A polgármester közvetlen, rövid ssavsk ki3áretében Ismertette a fürdő megípité3ének fontosabb mozzanatait és kijelentette, hogy ez intézmény, emeiy évtizedes kívánságokat teljesi tett, határkő Békéscsaba város fejlő­désében. Kiemelte t képviselőtestület hervedhatatlan érdemeit, amely szinte erőn túlmenő áldozattal tette mindig magáévá a fürdő ügyét és igy olysn intéaményt valósított meg, amely nemcsak a jelen generáció igényeit elégítheti ki, hunem az utókor szá­mára is megfelel. Elismerését fejezte ki a kifogástalan alkotás minden munkásának és annak működésére as Isten áldását kérte. Esután a nagyszámú közönség hárem részre szakadva, a fürdő be rendezéseit tekintette meg as épité szek kalauzolása mellett. As esztéti­kusan hrtó előcsarnokbői a fürdő három főrészébe juthatni : a kádfür­dőkhöz, a vizgyógyintézetba és a gőzfürdőbe. A kádfürdők szobái egy hosszú folyosó két oldalán helyezkednek el, amelysk e nemben a modern kénye lem minden igényét kielégüik. Fehér zománcozott kádak, részint beépítve, szinte sugározzák a tisztaságot. A kádfürdőhelyiségek belseja ízléses, a kádak a pihenő hescsertől spsnyol­falszerüen csempészett fíllsl vannak eSválasstva. Tiz egyszemélyes ós egy kétszemélyes fürdőhelyiség van. Előfizetési árak: Kgy hóra 2 pengő Egyes'szám ára 10 fií mmm Negyedévre 6 pengő. ' " illéi Az érdeklődők másik csoportja a gőzfürdőt nézte meg. Elsőrendű asz­talosmunkát dicsérő, csinos vetkőző­fülkék sorakoznak egymás melié. A földszinten és emeleten összesen 76. A vetkőzőhslyiségekből a vendég az előfflrdóbe jut, ehol több zuhany­fürdő áll rendelkezésre. Csak as elő­fürdő használata után lehet a három medence valamelyikébe jutni, A me­dencék mellett nedvesgőz, hőlég- é3 iszapfürdők vannak, a legmodernebb felszeretéssel, valamint a masszírozás számára felszerelések. A medencék teréről a törlőkhöz juthatai, ahol a fürdőzők szárazra törülköznek és a pihsnőbe mehetnek. A gőzfürdő la­birintusában hoiyet talál a borbély, tyukszemirtő is. A fürdő harmadik ré3ze a viz­gyógyintézet as emeleteF, amely orvos vezetése alatt kénydmes, mo­dern, világos helyiségekben áll a be­tegek rendelkezésére. Általában mindsn csinos és Ízléses. A legelső ami a szemlélőt meglepi, a helynek takarékos nagyszerű ki­használása. A legkisebb zug is ugy van elhelyezve, hogy az kellő meny­nyiségü levegőhöz és világossághoz jusson. Minden építmény és berendezés ugy van elkészitva, hrgy annak tiss tántartása a legkönyebbaa lehetséges. Örömmel állapítjuk msg, hogy a fürdő megépítésében és a berende­zések elkészítésében kivették az orosz­lánrészüket városunk derék iparosai is, akik ezzel is beigazolták azt, hogy tul a vidéki igények kicsinyességéo, olyat tudnak produkáloi, ha erre al­kalmuk'van, hogy azzal bátran ver­senyre kelhotcek a főváros nagyok­nak kikiáltott iparosaival. Dicséret illesse őket is esen ünnepélyes al­kalomból 1 Az asztalosmunkákat Hav~ rán Lajos, a lakatosmunkákat Déaes Bálint, a villanyszerelést Hirsch test­vérek, a mázolást Pataki és társa, a bádogos munkákét Schösfe'd Miksa, a szobafestői muakákat Kaacser Já­nos, kárpitozást Kocziha Mihály és az üvegezést Péli Mihály végezték el ízléssel és kivá'ő szakértelemmel As ünnepségen résztvevők a buffet frissen csapolt söre és tormásvirstlije mellett, a legkellemesebb hangulat­ban beszélték meg a látottak alapján felejthetetlen benyomásukat.Bizosjnyal azzal az érzéssel távozott mindenki, hogy Békéscsaba oiyan közegászsógi és köztisztasági iGtézménsyal gya­rapodott, amelyre — a legmesszebb­menő áldozatkészségnél fogva min­den csabai adófizető polgár bü3zke lehet. «•.!• •II— e-AANAN SHMOTM mitmmmmm AMI amim BUUBU A letenyei járásban 16 uf iskolát avattak fel (MTI) Klebelsberg Kunő gróf val­lás- és közoktatásügyi miniszter va­sárnap Poia községben jelképesen felavatta a letenyei járásben épített 16 uj iskolát. A faíavató ünnepélyen megjelent járási ós vármegyei elő­kelőségek nsgy tetszéssel fogadták a kultuszminiszter beszédét. viszony érdekében hajlandó követni. Meg keli állapítani, hogy ilyen rosszindulatú támadás, m;nt ez az osztrák kirohanás, rég nem hangsott el a még volt eilenséges sejtóban sem és a cikk mögött állítólagosén meghúzódó régi kiváló politikus ugyanazokat as áíiátszó és agyon­csépelt szólamokat repelálja a rossz­indulatú tendencia célzatával, amiaő­ket az osztrák szociáldemokrácia és a kísántánt egyhuron psndüiő saj tója haogoztatott. Feltűnő, hogy ez Megnyirbálták a gyulai mnnkásbiztositó pénztárt Csonka Bihar és Csonka-Aradmegye községeit elcsatolták a gyulai pénztártól A budapesti hivatalos lap novem­ber 8 iki Ezámdben közzétett nép­jóléti miniszteri rendelet szerint a gyulai munkásbiítositó pénztártól elvetták Csonke-Biharrármsgyét és Csocka-Aradváraiígye kSiségait. így a gyúlni munkásbiztosiió pénztártól kőröibeiSl nyo.'c^d részét vettik ei a tagoknak, mert tűig C.ozska-Ared­vérmegyéből körülbelül 5 község voh a gyulai pénstá hos c: tolva, addig Csoake-B harvármegyéből 17 közsrfg tagjainak létszámát látra ©i a pénztár. Ez a megayirbálás nem' csak a gyulai munkásbizíoaitő péas tárcák jeleat vegztesíget, de külö nössn toegneheíiti az eddig a gyu­lai péí z'iáfhoz tartozó és rao.-t el szakitetí községek lakcsaiaak eij(árá=> sát, vserí a&insk igea közel volt ekár Csonka-Arad , akár Csonka­Biharvármegye községeiből bejönnie Gyulára, hogy itt elintézze ügyes bajos dolgsit, most Makóra illető­leg Debrecenbe kei! bemenni?. Csoa­ka-Aredvármegya 5 községét ugyanis a makói, mig Csonka-Biharvárme­gye 17 községét a debreceni rr,un= kibiztosító pénztárhoz csatolták. Valóssiaüleg Íiltakoíni fogoak ez elkn a közelebb fek.-ő községek s kárlk, hogy hagyják meg ősét a gyulai péüztarnái, mert az, hogy Sarkadról Debrecenbe kelljen masni akkor, amikor Gyula csak a szom­szédban van, a legnagyobbfoku el­keseredést válthatja ki a tagok kö­zött. Amist a Budapesti Közlöny bői kitűnik, a gyulai pénztár terü­letén kirácdeliségeí nem állítottak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents