Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-12-25 / 292. szám

Békéscsaba, 1927 december 25. BÉKÉSMEGTEI KÖZTEM' • • • Férfi sportharisnya újdonságok, női harisnyák minden minő­ségben férfi és női „Hamerli" bőrkeztyük, Sorsali no kalap nagy raktár. — Nyakkendők óriási választékban kaphatok Tescfjer Imre Tfncfrássy ut 7. sz. m • • • noknak fel kellett volna világosi­tai.i a többi polgári pártokat, hogy ilyen válságos időkben, amikor a nyomorúságnak egymáshoz kel­lene törni ez embereket, nem sza­bad a mór-már elcsituló ellenié­teket ismét kiélezni. A Kereskedelmi Csarnok par excelience liberális alakulat és ha ezt az álláspontját pillanatnyi tak­tikai előnyökért feladja, ez a jö­vőben feltétlenül megbosszulja magát. A II ik kerületi ellenlista megbukott, de ez nem bizonyítja, hogy ez az ellenzéki megmozdu­lás nem lett volna indokolt, any­nyit mindenesetre elért, hogy fi­gyelmezteti a Csarnok vezetősé­gét, mennyire vesszedelmes talajra lépett. Soraim közléséért előre is kö­szőne let mondva maradiam Fő­szerkesziő Űrnek tisztelő hive Egy II- ik kerületi szavazó polgár. \ * Nemesek lapunk liberális ha­gyományait követve, de egyéb­ként js örömmel edluk közé ezt a levelet, amely mindenekelőtt igazoija ezt a felfogásunkat, hogy a li-ik kerületi eifenlista índiíó erői mögött tuhjdonképen szo­cialista megmozdulás állott. A levél,ró ebből a tételből is indul ki. Azonban aligha hisszük, hogy a listán szereplő nagykereskedő, gazda, mérnök stb. legalább nyíl­tan vállalnák a szellemi közös­séget a szocialistákkal, de még kevésbé a marxi alapon álló szociáldemokraták ő velük. Túl­nyomórészt egyéni ambíciók vol­tak ezek, ameiyek hathatós támo­gatást véltek találni a szervezett munkásságnak abbén az elkese­redésében, hogy a városi pártok, illetőleg az ezeket alkotó érdek­képviseletek őket a kötött pak­tumból kihagyták. Hogy miért hagyták ki? Rész­letek felemlítése nélkül, amelyek nem ereitek a njilvárősségre, mellőzték ekei ezért, mert az ér dekkepvheletek nem vállalhatták a feleiősséget azért a tehertételért, amit a szccialisték, mint politikai párt és hozzá a polgárság egye temességérél súlyosan kompro* miitál?, k fejezetten osztálypért, ebben a paktumban jelentett volna. Éppen azért értheteilen előttünk, amit a cikkíró mend, hogy a Ke­reskedelmi Csarnok vezetői túl­lőttek a célon. Talán azírt, mert öt kiesett tagja helyett 7 keres­kedő rendes tegot sikerült a kép­viselőtestületbe behozni ? (Kettőt Erzstébelhelyen.) Vagy mert a ki­bukott 11 szocialista helyett ugyan­annyi politikailag expressis verbis nem lajstromozott polgár került be? Hogy a jelenlegi egyesülés anti liberális és antiszociális a szo­ciálistók nélkül ? Ejnye, ejnye. Liberalizmus és szocializmus nem parallel, de antipedens irányza­tok, ez egyik demokráciát, a másik osztály uralmat, az egyik a szellem szabadságét, a gazdasági erők szabad kifejtését, polgári vagyon- és tőkeképződést, a má­sik szocializálást és megkötöttsé­get, az ellenvéleménnyel szem­ben való programszerű türelmet­lenséget és diktatúrát jelent, nem is szólva a liberalizmus nemzeti és a szocializmus internacionális jellegétől. Aminthogy tisztára szo­cialista ideológia, a szegényebb néposztály szószólóiként csupán a szervezeit munkásságot feltün­tüntetni, mintha a polgárság ele­meiből a szociális érzék és meg értés hiányozna. Egyébként ezek a fejtegelések ekedémikts jellegűek és tűimen­nek a csabai választás jelentősé­gének a keretein. A tény az : hogy Békéscsabán a képviselőtestületi választásokon a polgári érdekkép­viseletek kezes listával vettek részt és győztek, viszont kihagy­ták a szocialista szervezetet, mint amely nen esek érdekképviselet, de politikai párt is. Igy legfeljebb csak egy sajnálni való van a do logban: hogy a munkásság kép­viselete meggyengült a városházán. Ha pedig itt taitunk, akkor rámu­j tathötunk a most uralkodó jelölési rendszernek legnagyobb fogyaté­kossógéra: ilyen módon a kifeje­zett érteimiségi osztály választás utján nem kerülhet be a városi testületbe, mert nincs érdekképvi­selete. Végül még csak ketíőt: Először a Kereskedelmi Csarnok nem po­litikai egyesülés, tagjai között te­hát igen különböző árnyalatok le­hetnek. Mégis liberális alakulatnak mondható, meit a kereskedelem­nek a gazdasági lifceralizrr us él­tető alapeleme. Másodszor: igenis elismeréssel adózunk egyik-másik érdemes és értékes szocialista kép­viselőtestületi tagnak, ez azonban nem a szocialisták, de a munkás­ság képviselőjét illeti. Legvégül pedig: bizunk abban, hogy az uj képviselőtestület, ép ugy, mint a hárem év előtti, ha egyszer-más­szor harcok s^inhelye is lesz oiyan kérdésekben, amely vagy az egyik, vagy a másik frakció érdekkörébe vég, de a város egyetemes érde­két jelentő ügyekben az eddigi, imponáló egységet fogja tanusi Uni. Dr. Gyöngyösi János. flz építőipar elmúlt esztendeje Békéscsabán Hirtelen vége szaKadt a tavaszi élénK épitKezési Kedvnek, fl draga pénz aKadályozza az egyébKént rendkívül szüksé­ges és indoKolt építkezéseket — Sivár Ki'átásoK a jövőre (A höztöny eredelt tudósítása.) A szegedi kereskedelmi és iparka­mara évi jelentésében olvashattuk azt a megállapítást, melyszerint a kamaraterület városai között Békés­csaba volt az, mely az elmúlt esz­tendőben a legnagyobb fejlődésen ment keresztül. Valóban igaz is ez a megállapítás. Oly mohó vágy nyil­vánult meg nemcsak a vállalatok, legelsősorban a város, de nem kis mértékben a magánosok részéről is az elmulasztottak helyrepótlása te­kintetében, hogy 1927 tavaszán jog­gal hihette mindenki ebben a vá­rosban, hogy ez a jelenség csak egy nagyszerű fejlődési folyamatnak a kezdete. Hogyne, hiszen egy sereg középület után egyre-másra épültek az emeletes és több százra tehető földszintes házak. Igaz, hogy ez utóbbiak nagyrészt 1—2 szobásak, mégis arra mutat ez a jelenség, hogy az emberekbe ismét visszatért a háború előtti kedv és a gazdasági konszolidációba vetett bizalom. Az építkezések mellett óriási méretű út­építési programm végrehajtása egé­szítette ki az elmúlt esztendő építési mozgalmait. Annál szomorúbb és a jövőre nézve egyenesen kétségbeejtő az a tapasz­talatunk, hogy a tavaszi nagy lendü let hirtelen abbamaradt, a megindult folyamatnak vége szakadt. Az elmúlt esztendőben kínos-ke­servesen kizárólag a megkez­dett ópit kezeseket igy e kezte& í-efejezíi, to­vábbi oéltt ittizéseknek még' csak a gondolatá­val sem foglalkozik már senki sem. A város további beruházások kez­deményezésére már többé nem elég erős, a szószoros értelmében kime­rült. Középitkezés a jövő esztendő­ben egészen bizonyosan nem vár­ható s ha mégis előfordul majd, az csak egészen jelentéktelen lesz. A magánépitkezés szempontjából ugyan­ilyen sivár a helyzet. A megkezdett építkezéseket az évvégére már mind befejezték, uj építésre engedélyeket a műszaki hivatal még egyetlen egyet sem adott ki. Az egészen kis házak építése az egyetlen reménysége a csabai építő­iparnak s méltán, mert hiszen ren­geteg telket osztottak ki a házhely­rendezés során. Ámde már most hallatszanak panaszok, hogy a ház­helyhez juttatottak túlnyomó több­sége nem fogja tudni felépíteni há­zát s ennek kizárólagos oka a pénztelenség, illető­leg a drága és nehezen megszerezhető hitel. Éppen azért nem valószínű, hogy ez az utolsó reménység akár 50 szá­zalékig is teljesedhetne. Hogy mit jelent ez általános gazda­sági szempontból Békéscsabán, azt alig kell magyarázni.. A város nagy­szerűen kifejlődött ipara és keres­kedelme a súlyos adóterhek alatt minden reményét a jövőbe vetette, iá jövő munka- és kereseti lehető­ségeiben. Kétségbeejtő lesz, ha a családostól több ezer lelket szám­láló építőipar egy kemény és kime­rítő téli kényszer pihenő után hiába fogja várni a tavasz életrekeltő nap­sugarait. Az év végén, a jövő év kezdete előtt nagyon helyesen tennék váro­sunk és közgazdasági életünk veze­tői, hogyha a legkomolyabban fog­lalkoznának e kérdéssel s minden optimizmus nélkül igyekeznének terv­szerű munkaprogrammot megalkotni, melynek végrehajtásában a város minden egyes polgárának ki kell vennie részét. Ha ez az egységes elhatározás, a jövő év gazdasági helyzetének lehető biztosítása már jó előre meg nem történik, gazda­sági életünk olyan megrázkódtatá­sokat fog szenvedni, amilyenekre az elmúlt tavasz nagyszerű nekilendülése után senki sem számithatott. MWMWWMMMAMMMMMM Debrecen tisztviselőiért Debrecen, dec. 14. A város tör­vényhatósági bizottsága tegnap meg­tartott közgyűlésén a polgármesteri jelentéssel kapcsolatosan felháboro­dással emlékezett meg az Erdélyben lejátszódó véres eseményekről. A ro­mán vandalizmust megbélyegezve el­határozta, hogy feliratban fordul a kormányhoz és kéri, hogy szerezzen orvoslást azért a garázdálkodásért, melyet a román diákok a magyar lakosság ellen elkövettek. A közgyű­lés karácsonyi segélyül a városi tiszt­viselők és nyugdijasok részére törzs­fizetésük 50 százalékát és családi pótlékuk 100 százalékát szavazta meg. Kiválóan finom zamatu Váci pííspdJki fajlíorainls: biztosítják az igazi ünnepi Hangulatot 1 Itr 1920. évi édeskés Furmint. . 1'80 1 Itr 1920. » „Inemes Kadarka 2'30 1 Itr édes csemege (aszú). 1 Itr édes Ürmös .... 4*50 4"50 Boraink egyedül a Préfáfában kiphaték

Next

/
Thumbnails
Contents