Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-12-22 / 289. szám

Békéscsaba, 1927 december 22 ÍO fillér Csütörtök VHI folyam 289. szám fcer&egztőség és kiadóhivatal: S&ésesaba Szent Tstván-tér 18. Telefon 60. független keresztény a „Falu" Sxövclaég politikai napilap ölvatalom lapta Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési Arak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő Egyes szám ára 10 fillér A gonoszok háromsága Jön a hir, hogy a kisantant mos­tanában készül Bukarestben megtar­tani szokásos évi konfereoc áját. Azokhoz a pokoli szándékokhoz és tervekhez, amelyeket ezeken az évi konferenciákon a gonoszok bárom sága szokott forralni, bizonyára méltó hely annak az országnak a fővárosé, amelynek vandál diákhordái csak nemrég dúlták végig Erdélyt, vért, könnyet éa becstelenséget hagyva maguk után. Vájjon miféle főfájások, miféle titkos és be nem vallott gondok te relik össze a kisantant szövetsége seket, hogy megvitassák Eu ópa hely­zetét ? Bhoayéra a tanácskozások nem kis réstél foglalja le a Magyar országgá! valő „viszony" megvita­tása, amelyet manapság már cem olyan könnyű elintézd, miat vot csak pár esztendővel ezelő.t. Az argol közvéleménynek hatal mes feUudulása az erkölcsöt és jogot sértő trianoci szerződés ellen, ma már sokkal hangosabb és sok kai hatalmasabb, hogy meg ne hall­jak azok is, ekik pedig szeretnék meg nem halleni. Lord Rothermere jelentős lépése, cikkeinek riszhangja, micd több és több kitűnő angol és európai közéleti féifiuban kelti fel a méltatlankodás hangulatát, amely fizokra csap rá, akik ezt a lehetet­len és vesiedelmeket magáben rej ő békeszerződést továbbra is érvény ben akarják tartani. Csak nem régiben adott Jücques Bardoux, a francia akadémia tagja hangot azon sötét borzongásoknak, amelyek balsejtelmekkel töltötték el lelkét a trianoni és egyéb békeszer ződések várható békerevíziójával kap csolatban. S hozzá ez a hang még egy olyan lap, mint a „Ls Temps" hasábjain kelt, amely a francia kor mány félhivatalosának tekin hető s mindenkor orthodox mődou szögezte le magát a békeszerződések érimhe­tetlensege mellett. Mi az ? Hát már a legsötétebb barlangokba is be­világit az igazság napja, amely ret­tegésbe hozza a sötéség barátainak lelkét? Azoknak, akiknek a trianoni békeszerződés fenntartása az érdeke, bizonyára nagyon hamar jött ez európai közvéleményben es a han gu átváltozás, de nekünk, szegény magyaroknak, akik a meguláiás és föídretiportság minden kegye len ér­zését érekea át szanvediüS el, nagyon is későn. Maga a trianoni béke szerződés aláírására kényszerítő tény öamagában a legborzalmasabb sé­relme az erkölcsi világrendnek, mely nek sohasem lett volaa szabad meg történni. Ds mindig ugy volt ebben az életben, hogy a megalázottak és megbántottak könnyekkel és szen­vedésekkel kellett, bogy megváltsák a világ részvété; s a porban várják meg az igazság fényes angyalának érkezését, aki előbb vagy utóbb meg jön s pallósa villogása elől félve takarják el szemüket azok, akik felé sújt. A kisantant mo3t összeülő kon­ferenciája a sötétség hatalmainak egy ujabb kisériete arra, hogy a rossz, a hazug és a gonosz tovább uralkodjanak a világban s a tények meghamisításával taría?sók fenn az a rend, amely inkább csak rendet­lenség. A felhhott, megpuffadt, or­szágunk testéből úrrá lett valakik, már készítik a bájitalokat, amelyek­kel elbűvöljék a világ hatalmasait és sötét varázslatok és furfangok utján próbálják örökéletüvé tenni azt a he'yzetet, amely mindea pillanat­ban fel akar borulni. De valahogy mintha a varázslat és furfang erejét vesztette volna, mintha a nagy-nagy messzeségekből érkező s birodalmá­ból ideiglenesen kiűzött Justicia istenasszony felnyitotta volna azok­nak a szemét, akik első kötelessé­güknek érzik az igazságért és a jogért való harcot. Mi nyugodtan nézück a bukaresti konferencia elé, de vájjon nyugodtan néznek e azok is elébe, akik tanácskozásra ülnek Ő3SS* ?1 Rothermere lord az erdélyi borzalmakkal kapcsolatosan is sürgeti Trianon revízióját (Bp. Éri.) N^wyorki jelentés szerint Rothermere ioid kijelentette, bogy megkapta a jelentéseset az erdélyi romáo borzalmakról, amelyek olyan b utálisak és rettenetesek voi'ak. bogy fel kell, hegy h;vja a nag)ha talmak beava kezását a Romániában élő kisebbségük védelmére. Ezek a szörnyű események leleplezik Romá­niát ez egész müveit világ előtt és napnál fényesebben bízouyitják, hogy Románia teljesen képtelen a Ma­gyarországtól elszakított területek kormányzására és a magyarok éle tének és vagyonának m gvédésére. Az erdélyi szörnyűi égek elkesü ha­tellenné teszik a trianoni békeszer ződés megvizsgálását A romániai vérengzések nem Románia belügye, mert a kisebbsége védelme ma már nemzetközi kötelesség. Ha Románia nem ad elégtételt Ma­gyarországnak és nem tud intézke­déseket tecni erra, bogy a hasonló események megismétlődését megaka­dályozza, akkor meg kell szervezni Romfinia ellen a pénzügyi világ bej­&o.tját. Az erdélyi szomorú esemé nyek igazolják hogy a magyar te­rületek elszakítása és idígea állam testhaz való kapcsolása uj Elzász Loíharingiákat teremtett, fcmeiyáilaedó nemzetközi veszélyt jalent Európa békéjére. Igazolják az erdélyi ese­mények ezt is, hogy Románia a tel­jes felfordulás lej őjéro jutott és az államgépezete leromlóban van. Ilyen körülmények között nircsen garan­cia arra, hogy a legu óbbi borzal­mas események meg ne ismétlődjenek és ebből a Népszövetségnek is le fcell vonai a konzekvenciákat. Lord Rothermere egyébként hétfőn Flori­dába utazik. A szociáldemokraták snlyos kudarcával végződött a békéscsabai képviselőtestületi választás Amint lapunk tegnapi számában már jelentettük, a békéscsabai köz­ségi választások a legnagyobb rend­ben és mindvégig csendesen folytak te. A szociáldemokraták Pestről irá­nyított és jói felszereli fiataljai min­den ertjüket megfeszítették ugyan és régig zongorázták a vörös szak­szervezeti terror, Ígérgetés, vádas­kodás, röpcéduldzá* stb. ismert vá­lasztási fegyvereinek egész klaviatú­ráján, mégis csődbe ju o tak vérmes reményeikkel. A nagydob, amelyet kíméletlen hangon vertek a válasz­tás előtt, most már elnémult és el­némult azzal együtt sok (eddigi ér­tesülésünk szériát 11) szociáldemok­rata városi képviselő is, akik most végleg kimaradtak onnan, ahova a bejutásuk is csak egy szerencsétlen véletlennek a következménye volt. Szinte komikus az ez elbizako dottság, amellyel a helybeli kis szocialista ágyuk felvonultak a rá lasztási küzdelemre. Azt hitték ta­lán, bogy még mindig a Szedsr-féle rossz emlékű időket éljük. Minden kerületben önálló listával léptek fel ós — egy kivételével — minden ke­rületben meg is bukott a listájuk. Ezt jól véssék eszükbe és okuljanak régre I Józanodjanak ki sokáig őr zött hatalmi mámorukból és lépje­nek ki abból a fontoskodó szere­pükből, amelyet itt Szader óta any­nyi — maguk módja szerinti — buzgalommal alakítottak I Higyjék el régre, hogy itt csak a polgári elemek és a jóérzésű, komoly munkásság értékes tömegeinek szét­húzása és pártoskodása juttatta őket ahoz a már letűnt pünkösdi király­sághoz, amelyről ők megnk sem mer­tek volna álmodni soha! Kár, bogy vannak mág együgyű gondolkozású polgárok, akiket a szakszervezeti maszlag még mindig kábulatban tart és kár, hogy akad­nak ezek között még mindig ház és földtulajdonosok is. A VI. körzet szociáldemokrata listáján például je­lölt volt egy szép házzal és tizenegy hold földdel rendelkező iparosember is, akihez hason'őan érthetetlen exisz­tenciát még többet is találunk a meg­bukott szocialista acsarkodók sorá­ban. A szegény munkások csak győz­zék fizetni a szervezeti illetéket, hogy a pártkassza fedezni tudja az ilyen bukott jelölt urak kárbaveszett vá­lasztási költségeit I Bizonyos, hogy a kijózanodás a nagy terheltség utáa nem megy egy­szerre. Most 11 esett ki, az ujabb választásnál másik 11 s ami még azután marad, az megfelel majd an­nak az aránynak, amelyet a város társadalmának igézi képe mutat. A polgári pártok buzgó vezéreit elismerés illeti meg eredményes fá­radozásukért, de bizony meg kell vallanusk, hogy a polgári választók egy része még most is könnyelműen viselkedett. Voltak, akik kimaradtak a válasz­tők névjegyzékéből, mert annakidején nem néztek utána a téves összeírás­nak, sót olyanok is akadtak bőven, akik nem éltek szavazati jogukkal, amit bizonyít az a körülmény, hogy némely körzetekben a választóknak alig kétharmada szavazott le. Persze, a szocialisták ellenkezően, éppen túlságos buzgóságot fejtettek ki ezen a téren. Csak ilyen átkos nemtörődömség szülte az egyetlen IX. kerületben is az alkalmat a szocialista jelöltek győzelmére, A tíz körzet részletes eredményét a következőkben kőzőjük : I. körzet. Rendes tagok: Dríenyovszky Jáao3 296 Bohus M. Márton 294 Kovács Qyörgy 294 Babioszky János 287 Kraszkó Mihály 253 Póttagok: Áchim H, Mihály 292

Next

/
Thumbnails
Contents