Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám
1927-12-01 / 272. szám
Mrtz 10 /iiier Békéscsaba, 1927 december 1 Csütörtö k VIII év^lyam 272. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: lükéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60, független keresztény politikai napilap A „Fa In" Sxöveimég Qtvataloa lap 1 a Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. 5gy hóra 2 pengő Egyes szám ára 10 fillér Olaszország népszerűsége Annyi vi'ára és szóbeszédre adott alkalmat a jugoszláv-francia szerződés, éppen annyira az érdeklődés és véleménynyilvánítás középpontjába kerül az a szerződés, amelyet novem bar 22 én Tiranában irt alá Olaszország és Albánia. Csakhogy, amig a szerb francia szerződés merőben katonai jellegű, mert Franciaország a megkötött szerződéssel a jugoszláv fegyverekre akar támaszkodni eset leges olasz készülődéssel szembeo, addig Olaszország és Albánia szerződése nyilvánvalóan azt célozza, hogy Olaszország népsűrűségét elsősorban az Adriai-tenger szomszédpartján fekvő Albániában akarja elhelyezni. Ezt a kapcsolatot fejezi ki a szerződés ama része, amely igy szól: „Olaszországot sorsa Albániához, Albániát pedig Olaszországhoz köti." Érdekes az a nyilatkozat is, amelyet a félhivatalos lapok fűznek a szerződéshez s amely arról győz meg, bogy Olaszországnak nincs titkolni valója az albán szerződéssel, mert: „míg Franciaország és Jugoszlávia titkos klauzulákat és kodicilsumokst készít, Olaszország fényes napvilágon köt szerződést Albániával." Nyilvánvaló ezekből, hogy Olaszország céljai békések és a kuliura érdekeben valók, mert Albánia sem népessége számánál, sem területi elhaiárolásánál fogva nem lehet fegyveres szövetségese annak az Olaszországnak, amely negyven milliónyi népével s állami berendezésének ujsierüségével egymagában is erőt és hatalmat jelent. Olaszországnak Albániával nem lehet más célja, mint az, hogy az olasz népszerűséget Albánia felé, Albánia lakatlan terüle tén levezesse s igy a kockázatos és költséges afrikai gyarmatosítás helyett az olasz nép réssére Európában biztosítson fejlődési területet. Általáaos európai szemüvegen át nézve az olasz—albán szerződést, azt kell mondanunk, hogy ez európai civilizáció hálával tartozik Olaszországnak, hogy a kulturátlen albán partvidéket ép ugy felkarolja, mint a sötét albán hegyek belsejét s mig Albániának civilizációt nyújt, eddig uj értékeket teremt és eddig lakat lan és kultufátlen vidékeken uj fej lődéei útirányokat nyit meg. Ez a szembetűnő külömbség a jugoszláv francia és az albán—jlasz szerző dés közütt. Da hogy Franciaország mindenáron stratégiai jelentőséget akar tulajdonítani az olasz—albán szerződésnek, akkor ezzel csak han gosabb vallomást tesz arra vonatkozólag, hogy a békeszerződések nem a békét szolgálják, hanem uj európai báboru magvát hintik el. S ez a megállapítás inkább ráillik a jugoszláv—francia szerződésre, mint az olasz—albán szerződősre. Franciaország ezt az elvet, hogy „aki békét akar, az készüljön a háborúra", a békekötés első órájától kezdve ugy értelmezte, hogy minden intézkedése, lépése, szerződése a háború kikerülését célozta, de ugyanakkor óriási léptekkel a háborút készítette elő. Európa egének vérvörös horizontja alig halványult el, máris Keleten ép Oly vérvörösen kél fel a nap, mint ahogy Nyugaton is vörösbiborban hanyatlik alá . . . December közepéig ülésezik a képviselőház Budapest, november 30. Azzal a híreszteléssel kapcsolat ban, hogy a Házat a közeli napok ban elnapolnák, a Ház elnöke azt az információt adta, hogy előreláthatólag a Ház még december hő 14—15.'g együttmarad és cstk akkor megy karácsonyi szünetre. A tegnepesti azociálista tüntetésről egyes képviselők ugy vélekednek, hogy bi zonyos oldalról szították a tüntetést és rendszeres agitáció eredményének tulajdonítják a tegnapi zajos felvonulást. (Bp. É-t.) Gróf Bethlen István mi niszterelnök ma délben 1 órakor megjelent a képviselőházban és Zsit vay Tiborral tanácskozásra vonult vissza. A tanácskozáson a képviselőház további munkarendjéről volt sző. Értesülésünk szerint a képviselőház nem fogja elnapolni üléseit, hanem a karácsonyi szünetig, a miniszterelnök távollétében is, tart üléseket. A miniszterelnök a tanácskozás után kijelentette az újságíróknak, hogy a büntetőnovella letárgyalása után az állaíegészségi törvényjavaslat és né hány kisabb javaslat kerül a Ház elé. A miniszterelnök és Bud János pénzügyminiszter nem maradnak hosszabb ideig Genfben és amikorra a valorizációs javaslatra kerül a sor, már Itthon is lesznek. Magyar-olasz pénzügyi tanácskozások Rómában Bendezik a háború előtti (Bp. Ért.) D:cember 6-án fontos pénzügyi tanácskozás kezdődik Rómában, amelyen a magyar kormány részéről Szterényi József báró jelenik meg Ezen a tanácskozáson véglegesen rendezik az összes háború előtti államadósságokat, megállapít ják a két állam polgárainak háború előttről származó tartozásaival kapcsolatos fizetési kötelezettségeket és elszámolják mindazokat a hatalmas fizetési kötelezettségeket javakat, melyek Fiume elvétele folytán illetnek meg bennünket. A magyar-olesz kereskedelmi szerződés revíziójára vonatkozólag már napok óta folyik a tanácskozás. Az olasz kormány megbízottai a revízióval szemben a legnagyobb engedékeny séget tanúsítják. A revíziónak előreláthatólag mindkét ország szempontjából igen nfgy és jelentős eredménye iesz. A numerus clausus a kereszténypárt előtt A keresztény gazdasági párt tegn&pesti értekezletével kapcsolatosan a numerus clausus módosítása ügyé ről különböző híreket kolportá tak, többek között azt is, hogy a pártértekezleten olyan bejelentés történt volna, hogy a ku tuszminiszter elejtette a numerus clsuzus módosítására vonatkozó javaslatát. Turi Béla országgyűlési képviselő, akit a ke resztény gazdasági párt a numerus klausus módosításának tanulmányozásával bizott meg, a következőket mondotta: »A numerus clausus ügyé vei többen foglalkoznak. A keresz tény gazdasági part részérő! megbízatásom van arra, hogy a különböző felvetődött eszmékről informál jam a pártot. A tegnapi pártértekez letec olyan bejelentés, mintha a kulturminiszter elejiette volca a nutne rus clausus módosítására vonatkozó törvényjavastatot, nem történt.* Időjárás A budapesti meteorologiai intézel jelenti: Nyugaton borús idő, esetleg kevés csapadókkel, keleten éjjel faggyal. Hózivatarok Romániában Bukarest, nov. 30. Az ó királyság területén, különösen Besszarábiában és Bukovinában már napok óta erős hóviharok tombolnak. Gsernovitz és Ocnitza között a vonatok elakadtak. Basszarábia keleti részén szintén megakadt a közlekedés a hófúvások miatt. A szoclállsták nagy tüntetést rendeztek a »Népszava" elölt (Bp. Ért.) A .Népszava" előtt tegnap este rendezett tüntetésből kifolyóan előállított 32 egyént ma kisérték át a főkapitányságra, ahol megkezdik kihallgatásukat. A rendőrség főként azt kutatja, vájjon tényleg éltették-e a proletárdiktatúrát s hogy a tüntetők mögött kik állottak. (Bp. Ért.) A Nagykörúton tegnap este rendezett tüntetéssel kapcsolat, ban előállítottak közül a VII. ker. kapitányságon Bodis Kornél kapta az első büntetést. Bodisra a rendőrbüntetőbiró 30 P pénzbüntetést szabott ki. A többi tüntetőt a VIII. ker. kapitányságon állították elő, ahol a tüntetők tiltakoztak az ellen a vád ellen, hogy ők a proletárdiktatúrát éltettík volna és azt mondották, hogy csak a sajtószabadságot követelték. A főkapitányság megkezdte a nyomozást ebben az ügyben és főkípan azt igyekszik megállapítani, hogy honnan indult ki a tüntetés és kik voltak annak szervezői. Qegymegi Kiss Pál interpellál a főhatalom rendezése ügyében (Bp. Ért.) Hegymegi Kiss Pái országgyűlési képviselő a képviselőház mai ülésére interpaliációt jegyzett be az állami főhatalom elleni erőszakos rendezésére irányuló mozgalmak miatt. A képviselő kérdést intéz a kormányhoz, hogy tekintettel a minderőssbben és élesebben mutatkozó jelenségekre, hajlandó e a kormány arra, hogy a főhatalom puccsszerű, vegy erőszakos rendezése megakadályoztassák. Valamint, hogy milyen eszközökkel kívánja a kormány a nemzet szuverénitása érdekében elkerülni az ilyenirányú mozgalmakat. Kérdést intéz ezenkívül arra nézve is, miért nem hajlandó a kormány az alkotmányban a nemzet szuverónitásának végleges kiépítésére. imi m h amnan EBED caraun IUHJBUR Buauvt aaniim Zürichben a magyar pengőt 90'75-el jegyezték
