Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-27 / 269. szám

27 K&jrűavltfék Békéscsaba, 1927 november 20 Pásztor élet Kint a pusztán éldegélek, Sok nagy úrral nem cserélek Nyakamba' a szűr... a suba, Előttem a nyáj, a gulya. Ha az alkony közeledik, A falkám leheveredik. 5 ha tér a nap pihenőre — Magam is mék pihenőre. Bokor alja a szállásom, Odajár hozzám az álom, 5 mig csókdos ott az esti lég, Betakar a csillagos ég... ha rám virrad piros hajnal, Fölébreszt a pacsirta dal. S mit a hajnal lehullatott: Fölmosdom a gyöngyharmatot... Törülköző nem gond nékem — Egyszerűvel is beérem. Patyolat az ingem ujja: Törülközőm is kifutja... Igy élem én a világom — Puszta, sik a boldogságom Király vagyok, nyáj a népem, Annak élek, azt becézem... Hogyha ünnep közeledik S benne kedvem kerekedik: Helyettesit a bojtárom — 5 a bolondját én is járom... Falu végén ócska cégér, Özvegy asszony, aki bort mér, Egy-két icce nem a világ, Ha pénzem nincs: hitelbe ád. Ha késik a fizetésem, Abból se lesz pöröm nékem — Ura vagyok a falkámnak — Küldök egy bőrt a — gazdámnak... Herke Mihály. Szenvedő ige Tanitó: Mondj fiam egy szenvedő igét! Tanuló (hosszas töprengés után): ... Jaj!... Utolsó üzenet Hófehérkének A szó, mely ajkadon remeg, A mosoly, mely arcodon nyílik, A tüz, mely két szemedben lángol; Elkísér engem egész a sírig. Csodákkal övezlek körül S fáradt fejem a porba hajtom Hófehérke, sirass el engem, Mert holnap talán már meg kell [halnom Békéscsaba, 1927. Molnár Pál. a „Szent Péter esernyője" cimü Mikszáth vígjátékból, amelyet december 3.-án és 4.-én mutatnak be Békéscsaba elit műkedvelői Csorna Gyula p°lá- isk. tanár kitűnő rendezésében. Csoma Gyula általánosan ismert, páratlan avatottsága, elismerten elsőrendű hozzáértése és a szereplők kitűnő kvalitásai biztosítják, hogy ez a rendkívüli érdeklődéssel várt Mikszáth-előadás igazi meleg színházi est hatását adja. (Ábrahám Béla műtermében készült felvételek.) Három jelenet Idestova immár 32 esztendeje, hogymilleniumkoránaklegnagyobb regényírója: Mikszáth Kálmán közrebocsájtotta első regényét, a Szent Péter esernyőjét (1895), mellyel egy csapásra meghódította a magyar olvasóközönséget és bevonult a magyar halhatatlanok sorába. Ami jó oldala csak van, azt mind együtt találjuk ebben a regényében. Mesemondása eleven, humora páratlan, alakjai mesteriek, nyelvezete tősgyökeres Mikszáth-nyelv. Nem csoda, ha olyan hírre és népszerűségre tett szert. S amilyen kimagasló érték a regény, olyan pompás vígjáték annak színpadi feldolgozása, a színpadi Szent Péter esernyője. Három lebilincselő, érdekfeszítő, káprázatosan szép felvonáson keresztül bonyolódik le a csodálatos esernyő körül az elevenen szövődő mese, egy bájos, tiszta szerelem története, tarkítva a glogovai plébános tragikus és a jó glogovaiak komikus sorsának epizódjaival. Csupa fordulat ez a meseszövés, egyik ámulatból a másikba ejti a nézőt. ínség és gazdagság, keserűség és öröm, tragikum és komikum bámulatos fordulatokban váltják föl egymást. Alakjai igazi Mikszáth-alakok. A felvidéki ember, a falusi kisnemes, a kisvárosi nyárspolgár, az ő igazi típusai jelennek meg előttünk mulatságos hibáikkal és könnyet fakasztó jótulajdonságaikkal együtt. Mert Mikszáth derűs humora ragyogóan érvényesül úgyszólván minden jelenetben. S ha a tragikus események során könny szökött a néző szemébe, a másik pillanatban Mikszáth humora gondoskodik róla, hogy a jóizü neveJUT-E ESZEDBE?... A dalt, a nótát elfeledtem Amely szivemből felfakadt És elfeledtem mind, a Rólad Álmodott édes álmokat. De egy napon mégis felém száll A mult — mint távol halk zene... Egy szelíd ősz, mikor a falu Őszi virággal volt tele. Vájjon jut-e eszedbe Néked? Vagy szíved mindent eltemet? S számodra nincsen oly szép álom Mit feledni soha nem lehet? Zászlós Márta A békéscsabai MOVE Sportegyesület stafétája, amely koszorút vitt a gyomai hősiszoborra. Középen Saguly József reélgimn. tanár, a MOVE Sportegyesület elnöke áll. (Littmann A. fényképe.) SZENT PÉTER ESERNYŐJE tés könnyévé változtassa át. Ilyen darab a Szent Péter esernyője. Vonzó, üde, tiszta levegő lengi át, édes gyönyörűség hallgatni Mikszáth nyelvének muzsikáját, egy nagy elfelejtkezés az életről, ha tovanyargal néhány órára az ember a meseszövésén s felüdülés a léleknek az őszinte jókedv és nevetés, ami humora nyomán fakad. Örülünk, hogy végre Békéscsabán is élvezhetjük Szent Péter esernyőjét s örülünk főleg annak, hogy olyan szereplők és olyan rendező munkája tárja elénk ezt a tiszta művészetet, ami már magában is biztosítja egy Mikszáth darab méltó előadását. BÉKÉSI ARCKÉPCSARNOK A legkitűnőbb békési uri vendéglős. (Kovács rajza.)