Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-09-21 / 213. szám

BAkégesftbfl 19H7 szeptember 21. KVrömvldéX Baden Powelt ajánlják a Nobel békedíjra Stockholm, szeptember 20. A három északi áliam cserkész szövetsége tegnap levelet intésett a londoni nemzetközi cserkész irodához, melybea indítványozza, hogy valamennyi bejegyzett cserkészszervezett a msga részéről megfelelő személyiséget nevezzen meg, aki Baden Powel tábornokot öz 1928. évi Nobel békedíjra ajánlja. Zendüléstől tartanak Athénben Páris, szeptember 19. A „Chicago Tribüné* atháni jelentése szerint a minisztertanács tegnapelőtt utasította Athén parancsnokát és az első had testet, hogy álljon kószon minden esetleges zendülés elfojtására. Ennek az intézkedésnek oka az, hogy híre terjedt egy uj Pangalos-mozgalom felfedezésének. Az hiszik, hogy Pangalos néhány hívét kiutasítják. mtaflHHHR mnsaiMiBB ixaaima u ••••!•!•• mammaxma Csabai anyakönyvi hírek Születések: Irányi György fia György. Gyeraj János leánya Judit. Ancsin Pál fia halvaszületett. Kovács Mihály fia Gyula. Szabd Vilmos leányai ikrek halvaszülettek. Palusik Imre fia András. Kovalik János fia András. Zsíros György leánya Mária. Filyó Mátyás fia Pál. Woíf Pál fia Ervin. Domhádi János leánya halvaszületett. Dudás Mihály fia András. Bá nyai Pál fia László. Lindecberger János fia László. Barják Brigitta fia Mihály. Márton József fia József. Vincze Gyuia fia Gyula. Rédei Sándor leánya Ilona. Kiiment György leánya Erzsébet. Csicsely János leánya Mária. Aracski Mihály fia Mihály. Mihályik János fia Mihály. Mihályik János leánya Erzsébet. Kollai János fia János. Balog Illés fia Illés. Sipiczky K- Mátyás leánya Zsófia. Házasságot kötöttek: Terecskei Imre és Pálmai Mária. Leurinyecz Pál ós Priskin Ilona. Sejben András ós Sztankó Judit. Lévai Gyula ós Klein Pepi. Schvard Ferenc és Altmann Mária. Hruska János és Oisgyán Erzsébet, Galbicsek Lajos és Lipták Terézia. Viszt Pál és Ascsin R. Ilona. Halálozások: Fábián Pál 14 napos, gyermekbélgörcs. Záhorszki György 2 éves vérhas. Dohányos György 4 hónapos tüdővósz. Bárdi László 58 éves bélcsavarodás. Tóth István 2 hónapos tüdőgyulladás. Runa Zsófia 14 napos veleszületett gyengeség. Blahut Pál 42 éves szívszélhűdés. Pribojszki Judit 13 óves hasihagy máz. Zsíros Mária 7 napos veleszületettgyengeség. Szabó Vilmosné 32 éves bólelzáródás. Domhádi Jánosné 33 óves hashártyagyulladás. Botyáoszki András 1 hónapos gyengeség. Pataj Pál 7 hónapos gyermekaszály. Petrovszki János 9 hónapos agyhártyagyulladás. özv. Uhrln Jánosné 72 éves aggkori vége'gyengyengülés. Araczki Mihály 7 napos veleszületettgyei?geség. Nyolcvanmillió pengő a volt közös javakból (Bp. Ért.) Bécsi jelentós szerint holnap délelőtt Badenben újból meg kezdik a tanácskozásokat az osztrák-magyar monarchia vagyontömegének iikvidáláía ügyében. A tanácskozáson a magyar kormányt báró Szterényi József képviseli. A számitások szerint mintegy 80 millió pengőre tehető az az összeg, amely az elszámolás után Magyarországnak jut. Egyezményt terveznek a.kiviteli és behozatali korlátozások megszüntetésére London, szept. 20. (Woiff.) Washingtonból jeleiitik a » Times*.nek : Az amerikai kormány utasította a berlini nagykövetet, hogy fogadja el a Népszövetségi Tanács meghívását arra az értekezletre, amely október 17 ón ül egybe, hogy általános egyezménytervezetet dolgozzon ki a behozatali és kiviteli korlátozások msg szüntetése tárgyában. Washingtonban az a vélemény uralkodik, hogy olyan korlátozásokról van szó, amelyeket az európai államok a háború alatt és a hí ború után léptettek életbe. Elmarad a debreceniek békésmegyei kirándulása Mint azt már lapunkban is emiitettük a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kezdeményezésével egy nagyobb gazdatársaság indult volna taculmányutra Csanád és Béfcósm«gyékbe, ahol az Alföld tanyagazdálkodásának helyszíni tanulmányozásával megtekinteni óhajtották az állami ;mónesbirtokot Mezőhegyest, onnét Orosházára, valamint Békéscsabára látogattak volna el. Békéscsabai két napos tartózkodásuknak programját, a vármegyei gazdasági egyesület közbenjárásával oíyLéat állapították meg, hogy e hó 22 én Orosházáról ideérkezve, a városi öntözöttrét magtekintése és as egyesületi székházban tett látogatás után a béké. csabai kisgazda egyletben gyülekezve, mint. az egylet vendégei, majd másnap 23 án a gróf Almássy Dénes-féle gyulavári uradalom átnézésével, mint az uradalom vendégel és onnét visszajőve, a békéscsabai tanyagczdáikodás ós a békéscsabai sertéshizlaló r. t. telepének megtekintésével, mint a r. t. vendégei töltötték volna körünkben as itteni gazdasági viszonyok tanulmányozására tervezett két nepi idejüket. Nagy örömet okozott gardáinknál a kamara ezen tervezett kirándulásával a messze Hajdú—Szatmár— Szabolcs vármegyék gazdaközönsőgének — kis ós nagy gazdáinak egyaránt — hozzánk jövetele, amenynyiben kezdő lépésnek látta ezen látogatást ez egymás támogatására irányuló mozgalomra nézve, amivel az összetartozandóság érzetét pro pagálja. Ugyanolyan örömmel és készséggel engedélyezte a gyulavári ursdalom tulajdonosa is az uradalom átnézését, anol érdekesen tapasztalható az áldozatkészség és kitartó erős akarattal helyrtállitott üzem menete egy oly nagy birtoknak, amelyet hót év előtt, a sza rencsótlen forradalom, a szomorú emlékű proletárdiktatúra ós a rettenetes oláh megszállás minden mos gatható élő és hot! felszerelésétől megfosztott, kirabolt 1 Mindezeket azért közöltök ismételten, hogy igazoljak gazdaközön ségünk előtt, miszerint teljesen elkészített tervvel vártuk kedves vendégeinket, akiknek jövetele, ssjnos — elmaradt! Nem véglegesen ugyan, csak elodázva a jövő esztendőre, esetleg egy megfelelőbb, alkalmasabb időpontra, amikor nem lesz akadályozva a gazda a jövetelben, valamint a szives látásban. Mindenesetre csak kössönet és elismerés illetheti azokat, akik a moz galmat megindították és abban cselekvőleg részt vettek és e*en részvéteit természetesen folytatólagosan gyakorolják, mert az lenne kívánatos, hogy e mozgalommal felébreszteni szándékolt eszme testet öltve erősödne, fejlődne, nagyra, hatalmassá válna I Mii ír Móricz Pál Békéscsabáról? Egy oldalas t,udósitás a „Magyarságában a 101-esek szülővárosáról Nemrégiben Békéscsabán járt Móricz Pál iró, a Petőfi Társaság régi, jónevü tagja s itteni látogatását arra használta fel, hogy közvetlenül ismerkedett meg Békéscsaba nevezetességeivel, amelyekről most kedves, hangulatos, szeretetteljes tudósításokban számol be a „Magyarság" hasábjain. Az illusztris írónak ma megjelent első ilyen tudósításából az alábbi részleteket közöljük szószerint: »Bár a képviselőtestületnek több mint fele a gazdák közül kerül ki ós az albizottságokban is bent vannak, sehol nem kerékkötők. Gondolkozó, megértő emberek, mivel itt valóban sok a tennivaló, scha nem azon akadnak fent, hogy no csinálják ezt, vagy amazt, hanem hogy mit csináljanak meg elébb. A modern vá ros kiépítéséhez természetesen sok pénz kell. A kereseti ós forgalmi adók azonban képessé teszik a várost a nagyobb alkotásokra ós szükséges berendezkedésekre. Békéscsaba, mint vasúti gócpont, Arad, Temesvár gyászos elvesztése óta, kereskedelmileg, iparilag, közgazdasági ós kulturális jelentőségében óriásit lendült ; de magának, Csaba lakosságának is van érzéke hozzá, hogy kereskedelmi piacával, ipari vállalkozásaival, közgazdasági intézmé nyeivel, íöldmivelóse áldott terményeivel, ujabban sok és többféle szak- és felsőbb iskoláival is a városhoz kösse Bókósvármegye környékbeli helyiségein kivül CsonkaCsanád, Dél Bihar, Csonka-Arad részeit is... A rohamos, szünetlen, szükségszerű építkezések mellett a legtöbb pénz, az utcák, utak rendezésére fordítódik.... A sertéstenyésztés óriási aránya miatt már nem lehet sokáig odázni a modern vágóhíd felépítését, mert a husáru feldolgozásával simábban nagyobb eredményt lehet elérni, mint a sokféle vámsoronpók, drága fuvar által gátolt élőállat-szállítással I A nagyszerű megyar c«bai polgármester minden részletező szavát adatát, sajnálatomra, nem jegyezhettem ide. De kint egyenes, széles utcákat szegélyező palotasoro's, az égfelé törekvő számtalan magán- és közópitkezések uj ós ujabb falai, az épülő utakon fildult kőhalmok, a sok nagy gyárváílalat füstölgő kéménye, a templomok tornyától árnyékolt forgalmas piacok, az emeletes iskolák sürgölődő diáknépe, a kereskedelmi üzletetek, ipari műhelyek végnéiküii sora, a remek ligetek, a Körös csatorna partján csodaszép villasor, a városban kedvesen ballagó motorkocsik, a motoros helyiérdekű vonatok, autóbuszok, autók rajzása, a páratlan forgalmú nagy vasúti állomás s a többi, mind a Berthóty polgármester ur szavait igazolják. Az ifjú erőktől lüktető, a szorgalmas munka gazdag gyümölcseivel telt Békéscsabán a magyarságnak uj őrvárosa ópüít... A csabai 101-es sárgarigók nem haltak hiába... A kisgazda apáik ós testvéreik, ezek a Hlinkáéktól és a csehektől „ elnyomottnak" hirdetett „alföldi slovákok" mostan is, amikor Rothermere lord zászlót bontott a latroktól kifosztott, keresztrefeszitett magyar nemzet véres igazságai mellett, saját kezdeményezésükből as elsők között üdvözölték megható szép távirattal a nemes lordot. .. A megszállás alatt az oláhoktól ravasz balkáni fortéllyal szörnyű hadifogságba hónapokig tartó gyötrelmes szenvedésekbe hurcolt — a kiváltásokért sarcolt tenger pénzöszszeget már nem is említve I — volt csabai tényleges, tartalékos tisztektől, hadapródoktól, altisztektől és közvitózektől őszintén megkérdezheti bárki, hogy az úgynevezett >megszállók* felől akár oláh, akár szerb, akár cseh, vagy áruló felvidéki tőt a nevük, miként vélekszenek ... Az ón szótartó, derék Kaczkó Mihály, volt 101 es tisztjelölt kisgazda barátom az atyafiságával együtt, pedig jóformán az egész törzsökös Csaba város atyafia neki, kamatos kamattal, vérrel, tűzzel ós vassal akarja mielőbb visszafizetni azt a soha nem felejthető ötven botot, amelyet a felszabadító oláh vitézektől kétrendbeli szökése alkalmából kapott... Ó, ha ón Nagy Emil volt igazságügyi miniszter lennék, Kacekó Mihályékhoz, Békéscsabára is okvetlen levinném a Csonka-Magyarországon időnként vizitelő angol urakat I Móricz Pál