Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám
1927-09-21 / 213. szám
Ára ÍO fillér Békéscsaba, 1927 szeptember 2 1 Szerd a VÍIL évfolyam 213. szám független keresztény politikai napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal: I * „Falu" Szövetség Ql vatalos lapf a r Flfi f, 7B t, a, Arflfe; Npgvpf i, vr p , Bifcéscsaba Szent Tstván-tér 18. Telefon 60. | Felelősszerkesztő MIGEND DEZS Ó j Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 10 fillér Jog és a politika Milyen lehet a sorsa ennak a pernek, amelybea nem birák, hanem politikasok Ítélkeznek ! Bizonyos, hogy olyan útra terelik a kérdés eldöntését, amelyik a dolog jogi oldalát tekintve, igazságot nem szolgáltat. Ez az eset forog mo«t fenn a magyarromán birtokperrel kapcsolatban is. Románia addig mesterkedett, amig az egész ügy komplexuma a Nép szövetség tanácsa elé került, ahol igaz ugyan, hogy egy jogi bizottsággal felülvizsgáltatták a kérdést, de olyan pontokat fektettek le, amelyek •gy később ítélkező bírói fórumnak a kezét annyira megkötik, hogy jogi szempontból igazságot osztaai ezen az alapon képtelenség. A magyar kormány álláspontját csodálatraméltó rendszerességgel, bámulatos logikával és szónoki készséggel képviselte gróf Apponyi Albert, rámutatván a Népszövetség tanácsa előtt arra az igazságra, hogy itt elsősorban nem is a magyarromán birtokper kérdése, hanem a békeszerződések áltel kreált nemzetközi jogelemek sérthetetlensége és tekiatélye forog kockán. íme eljutottunk oda, hogy a triantni békeszerződés által megnyomorított Magyarország képviselője kénytelen hivat kőzni az őt tönkretevő békére. Gróf Apponyi Albertnek kellett latba vetni ragyogd érvelését, bogy a döntőbíróság gondolatát sérelem ne érje. Ezt a fórumot a Népszövetség a békeszerződések szellemében azért kreálta, hogy legyen egy hely, amelyen a politika nem üthet rést s a biróí ítélet megfelebbezhetetlenül kell hogy érvényesüljön mteden pörösködő félre. Románia tisztán látván a helyzetet, hogy jogi szempontból semmiféle támogató momentuma nincs, politikai vágányra tolta & magyarromán agrárpert. Természetes, hogy ilyen alapon gróf Apponyi Albert nem fogadhatta el a Népszövetség tanácsának döntését s nagy beszédében már annak meghozatala előtt megjelölte azt a fórumot, amelyik illetékes döntésre. Terjesszék ennek a pőrnek minden aktáját nemzetközi törvényszék elé, mert nem politikáról, hanem jogról van sző. Magyarország számára nem elegendő egy formai győzelem, amikor lényegileg Románia kénye-kedve szerint kobozhatja el azoknak az erdélyi birtokosoknak földjét, akik nem román állampolgárok. A románok politikai álláspontjának képviselője, Titulescu a bolsevista veszedelemre hivatkozott, ami szerinte feltétlen felütné a fejét, ha aeok a román alattvalók, akik az elkobzott magyar birtokosok földjeiből részesültek, most arra ébrednének, hogy ajándéktulajdonaikért vagy megfelelő kártérítést, illetőleg árat kell adniok, vagy pedig vissza kell szolgált&tniok régi tulajdonosaik számár*. Nem tudjuk, hogy Titulescuaak ec a be (Bp. Ért.) A népszövetségi tanács a magyar-román vitás kérdésben hozott döntését a párisi sajtó vegyes érzelmekkel fogadta. Á lapok rosszalják, hogy a francia delegáció a román törvény egy veszedelmes télelének támogatására vállalkozott, neve zetesen, hogy az állami souverenitás odáig terjedhet, hogy a maga elhatározása szerint értelmezhesse a tulajdonjog elvét. Páris, szept. 20. (Havas.) Az erdélyi magyar b rtokosok ügyében az >Excelsior< Genfbe kiküldött munkatársa kevésbé valószínűnek tartja, hogy Magyarország és Románia megegyezzék decemberig. A >Petit Parisienc kiküldött munkatársa azt írja, hogy a határosat rendkívül fontos, mert ssentesiti Románia igazát. Sajnos azonban, állitása mily mértékben hatotta meg a genfi tanácsot, de nyilván ott is akadtak néhányan a delegátusok közül, akik ráeszméltek arra az igazságra, hogy egyetlen államnak sem szabad levezetnie belső életének kilengéseit olyan alapon, hogy idegeneket kirabol. Bzt a nyilt utonállást, ha momentán politikai szempontokból el is tudja nézni valamilyen fórum, nem emelheti piedesztálra az igazságszolgáltatás, amelyik ítéletet még mindig tud hozni. hogyan tudott győzedelmeskedni a magyar ellenállás felett. A »Le Matin< genfi tudósítója azt írja, hogy a magyarok követelése a zavarkeltést célozza Románia hátrányára és hozzá tartozik ehhez as az irredenta politika, amelynek elvét Magyarország sohasem ejtette el. London, szept. 20. (Wolff) A Reuter Iroda a román-magyar vitás kérdésről közzétett közleményében ezeket mondja: Beavatott londoni körök ben remélik, hogy Románia és Magyarország kormányainak sikerül nézeteiket még a népszövetségi tanács decemberi ülésezése előtt közvetlen tárgyalások utján összeegyeztetni. Általános benyomás az, hogy a ma gyar kormány némileg tévedésbe esett és ezért hajlott arra, hogy hajthatatlan álláspontra helyezkedjék. elitéli a bisottság javaslatát, de ajánlássá legyengített formájában elfogadja Nagybritannia és annak nagytekintélyű képviselője, Chamberlain iránti tiszteletből. A tanácsnak nagy zavarában más menekülése nem volt, minthogy a XI. cikk értelmében a békéltetést avval az ujabb ajánlattal további három hónapi haladékkal kimerítse. Ez az eredmény teljesen Apponyi hatalmas beszédének tulajdonítható, a közönségnek és a sajtónak is ez volt majdnem egyhangú véleménye. Az elnök és utána a néhány tanácstag Chamberlain iránti nagy tiszteletének adott kifejezést és elismeréssel adózott az általa végzett önfeláldozó munkának, amikor újból felkérte az előadói tiszt vállalására. Teljesen a brit fairness elvének felelt meg Chamberlain magatartása, amidőn meghajolt a tanács kívánsága •lőtt, megköszönve a bizalmat annak ellenére, hogy olyan határozott állást foglalt el ebben a kérdésben. A tanács és a kötönség azzal az érzéssel oszlott ssét, hogy bár a bisottság súlyos tévedéseket tartalmazó javaslata eliminálódott, a decemberi tanácsülés éppen olyan helyzet elótt fogja találni a tanácsot, mint a mostani. A döntőbíróság szempontjából mindenesetre nyereség, hogy a tanács nem kötötte le magát végérvényesen ama döntés mellett, amely következményében nemcsak as ügyre, hanem a nemzeti döntőbíróságra s igy a nemsetek szövetségének alapjául szolgáló intézményre is beláthatatlan súllyal birna. Díszpolgár választás Köröstarcsán A >Körösvidék< munkatársa írja: Igen nevezetes, jövendő fejlődésére is kihatással bíró képviselőtestületi közgyűlése volt Kóröstarcsa községnek f. hó 17 én délelőtt 9 órakor. Ezen a közgyűlésen választották meg ugyanis egyhangú lelkesedéssel az ország talpraállitásában olyan kiváló érdemeket szerzett miniszterelnökünket, gróf Bethlen Istvánt és a kerület köztiszteletben és szeretetben álló hervadhatatlan érdemű országgyűlési képviselőjét, dr. Temesváry Imrét Köröstarcsa község díszpolgárává, mely határozatával a képviselőtestület a lakosság régebbi lelki óhaját vitte teljesedésbe. A képviselőtestület eme határozatát a lakosság osztatlan örömmel fogadta. Ismét halasztó határozatot hozott a népszövetségi tanács a magyar-román birtokperben Csak szerény „ajánlásinak minősítették Chamberlain hárompontos javaslatát, amelynek elfogadása Magyarország kijátszását jelentette volna Genf, szept. 20. A tegnap délutáni ülésen, amely Apponyi Albert gróf beszédével kezdődött, a kösönség ngy réssé rokonszenvvel fogadta Apponyi méltóságteljes, mindazonáltal udvarias szavait, amelyekkel Chamberlain némely állítását helyreigazította. Stresemann közvetítő felszólalása alatt érezhetővé vált, hogy egyeztető megoldás jön létre, mely lénye, gében Apponyi és a magyar álláspont jelenleg elérhető sikerét jelenti. A tanácstagok közül ez első felszólaló Loudon, Hollandia rokonszenves képviselője igen precis nyilatkozatban leszögezte, hogy a három pontot csak barátságos javaslatnak tekinti, melyeket a tanács az érdekelt kormányok tregbirálása alá bocsájt, de leghatározottabban állást foglal amellett, hogy ha a felek a javaslat alapján meg nem egyeznek, a hágai állandó bíróságtól tanácsadói véleményt kérjenek arra nézve, hogy a döntőbíróság átlépte-e hatáskörét. Továbbá, hogy a tanácsnak a trianoni béke érteimébea joga, vagy kötelessége-e pótbiróság kinevezése. Végül, hogy vájjon a tanács hárompontos javaslata a trianoni békén alapssik e. Ezzel a fenntartással hozzájárul a javaslathoz, hangsúlyozza azonban annak ajánlás jellegét. Hasonló értelemben nyilatkozott Finnország és Kuba képviselője is. As egéss vita alatt nyilvánvalóvá vált, hogy e tanácstagok nagyrésze Az ántánt sajtó a magyar-román perben hozott genfi határozatról
