Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-08-10 / 180. szám

2 Békéscsaba, 1927 augusztuslO. hozzájuk legközelebb álló látnivalókat. Arra kéri a bizottság az egyesii letek és testületek vezetőit, hogy a vezetésük alatt álló szervezetekbea ilyen irányben propagaadát fejtsecek ki és legkésőbb f hó 10 ig tudassák a bizottsággal, hogy hány jelentkező lenne a csoportos felutazásokra. Minden felvilágosítást szivesen ad meg a Szent István-ünnepi hét társadalmi nagybizottsága (Budapest IV., Köponti városháza, II. en. 266 ) Augusztus 20 án reggel 9 óráig Budapestre érkezők a vasutakon és hajókon 50 százalékos kedvezményt kapnak, a vissz iutazás kedvezménye aug. 24 ig érvényes. A svédek is nagy jelentőséget tulajdonitanak Rothermere mozgalmának (MTI) A svéd polgári sajtó kezdettől fogva rokonszenvvel ismerteti Rothermere akcióját a trianoni béke revíziója kérdésében. A „Svenska Dagbladet" egyik legu'óbbi számá ban ismét részletes cikkben foglal kőzik Rothermere akciójával és an nak hatásával ugy Magyarországra, mint a szomszédos államokra. A lap szerint sir Róbert Gower interpellációja azt mutatja, hogy az angol po litikai vezető körök a legkomolyab ban akarnak foglalkozni a magyar problémákkal. A lap azt is megállapítja, hogy Rothermere akciója nem valami diplomáciai sakkjáték. Erre nézve idézi egy előkelő magyar diplomata szavait : „Ami a trianoni béke revízióját illeti, sem a magyar kormány, sem a magyar vezető po litikusok nem tagadják, hogy az feltétlenül szükséges, azonban konkrétumot még arra nézve nem dolgoztunk ki." összesen 616 hold földet juttattak igéaylőkaek. A megváltási ár, illetőleg a haszonbér megállapítása tárgyában az OFB az egyidejűleg 27277/927 sz. alatt hozott Ítéletében határozott. Ez az ítélet az, amelyet az érde keltek külöüös érdeklődéssel várnak, mert ebben lesz a házhelyek és a földek megváltási árának végleges megállapítása. • ••••••• HMaRVBV HHHII •.üMtOWB <•••••« BIBIBm Elülnek a pesii sxiráfkmoxg almak (Bp. Ért.) A fővárosi sztrájkok ügye ma már örvendetesen közeledik a befejezéshez. Andréka főkapitányhelyettes ma délelőttre kérette magához a munkások megbízottait és a munkaadókat. A tárgyalás 11 óra tájban kezdődött meg. Andréka kijelentette, hogy a mai napon mindenképpen eredményt igyekszik elérni. A tárgyalás déli 1 órakor még tart. Felhívás Az idei Szent István-Ünnepek augusztus hó 18 tói 22 ig fokozott fényben folynak le s a rendezőbizottság igen nagy su'yt helyez arra, hogy ezt a tradicionális nagy msgyar nemzeti üanepet minél jobban kifejlessze és előmozdítsa, hogy a vidékről mi nél többen menjenek Budapestre. Ezért már néhány hónappal eze lőtt akciót indítottak az idsi Szent István-ünneppel kapcsolatban, hogy egyes gazdasági ágak, illetve azoknak szervezatei csoportokban látogathassák meg a fővárost, mely esetben a bizottság gondoskodik arról, hogy megfelelő elhelyezést találjanak, azonkívül, hogy több napra tervezett felrándulás keretében megtekinthes senek egyes hasznos, nagyjelentőségű intézményeket, iparosok az őket érdeklő ipartelepeket és üzemeket, mezőgazdák ped g az őkét legjobban érdeklő mezőgazdasági intézményeket. Egyéb foglalkozásúak pedig a CSILLÁROK uillanyégók, uillariyszerelési anyagok ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN igen olesó árban ROSENBAUMNÁE, Békéscsaba. Andrássy-ut 25. Felsőforrás—Petőfitábor Irta: CSOMA GYULA A Bükk legregényesebb tája. Mély csondü erdőkkel borított hegykoszoru, ölében gyönyörű tisztás, oldalából robogva törtet elő a sziklák közül a kristályvizü forrás. Fenségesen szép. Leírni nem lehet, valóságban kell megcsodálni . . . S aki odajut, némán borul le az Ur nagysága előtt, mert templom ez a hely, imárakésztető, áhitatbaejtő. % * * Felsőforrás .. . . Turistákon kivtil alig jár ember erre. Őz, szarvas, disznó, mókus háborítatlanul élnek a szál- és sarjerdők hüsében. Hanem az idén négy változás történt. Egy forró juliusi napon harsány kürtszó verte fel Felsőforrás csöndjét. A vadak riadtan csörtettek tova, a sasok vészessn keringtek a magasban. Lent a szorosban, a tisztás bejáratánál pedig: sárgainges, hátizsákos, hosszubotos fürge népség bontakozott ki a sűrűből. Trianon után A parlamenti szünet az idén nem igen mondható a politika nyári pihenőjének. Egymást érik a jelentős nél jelentősebb események, olyanok is, amelyek az ország külföldi kap csolatait és a nemzetnek ezerhez fűzhető aspirációit érintve, minden figyelmet magukra összpontosítanak. Akarva, nem akarva e periódus mozzanatai, számottevő mozzanatai közé kell helyeznünk annak a Pantheon-kiadásu, vaskos három könyvnek a megjelenését is, amellyel »Trianon után* cim alatt Lukács György dr. v. b. t. t. országgyűlési képviselő most lepte meg a magyar könyvpiacot. Lékács Györgynek a trianoni béke óta a különféle nemzetközi konferenciákon, parlamentben és parlamenten kívül mondott beszédeit, sajtóban megjelent cikkeit tartalmazza ez a három, valóban értékes kötet, amelyeknek kétségtelenül előnyös szerep tulajdonítható abban, hogy a magyar ügy a nagyvilág rokonszenves érdeklődését egyre jobban megához köti, aminek lord Rothermere állásfoglalása is oly messze kiható bizonyítékát adta. Harminc esztendő óta szolgálja Lukács György kitűnő publicisztikai tollal, mindig figyelmet keltő és figyelemre méltó szóval és cselekedeSipjel, vezényszó, ima, tisztelgés ; — málházás, lótás fatás .. . s pár perc múlva füstölög a tűzhely a forrás mellett: főzik az ebédet, hangos a hegyoldal: szedik a fát; csattog a balta: verik a sátrat. Mire az ég a nagy meleg után gondolt egyet 8 rájuk küldött egy jégesős záport, akkorra már állt s dacolt a viharral — Petőfitábor. Aztán megkezdődött a tábori élet. Betűz a nap a sátornyiláson, fel harsan a kürt, ébred a tábor. A kicsik még álmos szemmel sorakoznak, de pár perc múlva fölfrissíti őket is a reggeli torna a harmatos fűben, meg a forrás hűs vize, amit hangos jókedvvel paskolnak magukra. Aztán diszbeöltöznek. Nem mások és nem a maguk kedvért, hiszen ritkán látják idegenek a tábor mindennapos ünnepségét — a zászlóért öltöznek díszbe. A zászlóért állnak feszes vigyázzban és csordultig telt lélekkel tisztelegnek a nemzeti színek előtt, amint a díszjel hangjai mellett méltóságteljesen emelkedik — a zászló . . . félárbócra . . . Trianon óta tekkel a magyar közművelődést, az ország közegészségügyét a politikai és társadalmi élet első vonalában, szerényen, de ernyedetlen és meg állapithatjuk, sikeres munkával. Kevesen emlékeznek már arra, hogy 1895-ben a polgári aoyaköayvvezetést is Lukács György szervezte meg mind az ötődfálezer anyakönyvi kerületben- Mint békésmegyei főispán Gyu'án főgimnáziumot s a várme gyében egész sereg más kulturális intézményt létesített. Később, a Fe jérváry kormáayban, alig néhány hónapos minisztersége alatt, hathatós intézkedéseket tett a magyar nyelv nek a nemzetiségi vidékeken való eredményesebb oktatására, egyszerűsítette az érettségi vizsgálatokat, rendszeresítette az iskolákban az iszákosság és tuberkulózis ellen való védekezés oktatását stb., ezek mellett szakított időt, egyes jogi s akkoriban nagyon aktuális, agrárszociális kérdéseknek tanulmányozására, kiváló értekezésekben való fejtegetésére s az országgyűlési Nemzeti Mánkapárt soraiban is ilyirányu felszólalásaival tűnt ki. Ezután éveken keresztül csak a tüdőbetegek gyógyításának rendezése s ebben a >József királyi herceg szanatórium egyesület* ügyeinek vezetése foglalkoztatta. A második nemzetgyűlés óta mint képviselő bámulatos energiával dolgozott és dolgozik a kisebbségi és ezzel az bizony csak félárbócra . . . Zászlófelvonás után reggeli áhítat. Itt: Isten szabad ege alatt, távol az emberektől, magunk erejére bizva — jól esik imádkozni . . . A tábori nap igy kezdődik meg. Jön aztán délelőtt a tábori munka, délután a pihenés, kirándulás, játék. A tábor Lillafüred mellett van, Lillafüred pedig a központja a szebbnél szebb kirándulásoknak. Hiresneves hegyek, völgyek, barlangok, kilátók várják a fiukat, alig győzik tudásszomjukat kielégíteni. Persze hogy van dolga a sok éhes cserkésszel az élelmezésnek. Naponta ötször és gyakran duplarepetákkal igyekszik a konyha megfelelni hivatásának s eivitázhatatlan, hogy amit főznek, meg is eszik. Este zászlólevoaás, jelentések, parancskiadás. Aztánfeliobban a máglya, körülülik a tüzet s megindul a szó, száll az ének — járja hol vidám mókázás, jókedvű nóta, hol meg illetődött szó, mélabús kurucének. Van tábortűz, ahol a mese szálai fonják össze a fiatal lelkeket s volt olyan is, ahol hallgatott mindenki, a tüz pattogott csupán, a szemek egész magyar kérdésnek, halasztást nem tűrő, európai krrdéssé tételén. A „Trianon után" első kötete Lukács Györgynek a népszövetségi liga unió ülésein és az interparla mentáris konferenciákon elhangzott beszédeit adja eredeti francia szövegben és magyar fordításaiban. A trianoni tragédia jórészt arra vezethető vissza, hogy a külföld bennünket csak ellenségeink hazug propagandájából ismert, anrnt ezt legutóbb, Rothcrmare lordnak Benashez intézett nyiitlev&Ia is félreérthetetlenül megállapította. Nos, erre csakugyan nem tehetünk egyebet, mint hogy ha megkésetten is, d9 megfelelő elleupropagandával a magyar igazságnak minél teljesebb képét tárjuk a világ elé. Ismerjenek meg és ennek alapján értékeljenek bennünket, akik rólunk, nálunknál kül ítéltek. És Lukács György eb ben az örökké emlékezetes propagandamunkában, valóban kitűnő mesternek bizonyult, igaz, hogy jóformán minden tevékenységét ennek szolgálatába is állította, a magyar léiek hazafias tüzével, az igazság győzelmében voió rendületlen bizakodással. A második kötetben 18 parlamenti felszólalás van (1922 julius 14 tői 1927 március 30 ig) jórészt belpoli tikai, külöaösen közigazgatási, közművelődési és közegészségügyi kérdésekről. A harmadik kötet művészeti és más kulturális mozzanatok kapcsán mondott beszédekből, továbbá jórészt külpolitikai vonatkozású, főleg a kisebbségi kérdést illető publicisztikai cikkekből áll. (Ezek között találjuk azokat is, amelyekkel idők során, Lukács György a mi lapunkat szerencséltette.) Balsacar, babilóniai király, lakodalmas házára irta egy titokzatos káz: mene, mene, tekel ufarsiin. A nép álmélkodva találgatta a különös négy szó értelmét, amig ett Dániel próféta meg nem fejtette. A kisántánt öieikezéseinek, vigadozásainak közepette is elő előtüaik ez a fenyegető prófécia, amelyet nemzetközi fórumokról hirdet, magyaráz Lukács György a ránk félve leskelődő zsákmányszövetségaek : megmérettél, könnyűnek találtattál, szét fogsz törni I Nekünk pedig azt mondja ez a könyv, ezt mondják Lukács György fejtegetései : megvirrad még valaha I Lakatos Sándor. elmélázva csüggöttek rajta s mélyükben csudálatosan lobogott a láng és izzott a parázs. A tüz összeroppan, a szó ha volt, megritkul, egy-egy apró cserkész alszik már a pokrócon. Ez a lefekvés ideje. Az imádságos lélek még egy dalban szárnyal a csillagok felé s a sötét bércek és álomba ringó erdők cérna tisztelettel hallgatják a cserkészek énekét: Csend lett már mindenütt, éj borul a tájra, Egyedül világit tábortüzünk lángja, Cserkészek készülnek éji pihenőre, Szivüket kitárják Istenük elébe ... Szól a parancsnok : Imádkozzunk! S a jól töltött napért 30 cserkész hálaadása száll az Egek Urához , . . A takarodó felharsan. Az őrség magára marad. A napostiszt lámpája csillan : mégegyszer körülnézni a tábort, halkan koppan a jelszó, amikor visszatér. Azután már lefuvás. És lefuvástól ébresztőig csönd, néma csönd. * * * Nagy Matyi őrt áll. (Folyt, köv.)