Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-10-27 / 243. szám

2 Békéscsaba. 1927 október 27. Duiley Herthcott szenzációs cikke Magyarország érdekében II. Nyilvánvaló igazságtalanság. Most pedig, mig tisztán áll az, hogy a békeszerződések jótéteményé­ben részesülő államok határainak megállapítása alkalmával teljesen mellőztetett az önrendelkezés elve, az ezekre vonatkozó határozatok egyikében sem követtetett el nyilván­valóbb igazságtalanság, mint a Cseh­szlovákia esetében, — azaz a korcs­teremtvény, melynek nincs több lét­jogosultsága, mint ba Lengyelország és Csehország hirtelen cseh-lengyel köztársaságnak kellene nevezzék ma­gukat. Csehszlovákia déli határa mentéa autózva, az utazó egy, az ország egész hosszában végignyúló, széles terűletövet fog találni, melynek la­kossága majdnem kizárólag magyar; — 800.000 magyar van itt, akiket a tényleges rendelkezés cseh uralom­nak vetett alá, egyszerűen azért, mert Magyarország területének eze­ken az annektált részein kőszénbá­nyák, vagy fontos vasúti csomópon­tok voltak 1 Az igazság és méltányosság tör­vényeinek őrei: a Nyugat nagyhatal­mai haladéktalanul lépéseket kellene tegyenek, hogy végét vessék egy olyan elnyomásnak, mellyel egybe­vetve csupán a törököknek az örmé­nyekkel szemben követett bánás­módja mutathat fel némi hasonló­ságot. Nem szabad tovább is szelíden kitérni a felelősség elől, vagy ápolni azt a hitet, hogy kellemetlen igazsá­gokat ignorálni lehat, azt mondva, hogy azok nem léteznek. És észre­véve komor holnapjait a könyörtelen megfélemlítés politikájának, mely által egy ravasz és skrupulus nélküli kor­mányzat megsemmisíteni törekszik egy büszke és régi fojt, reparálnunk kell azt a titáni ostobaságot, mely egyebütt tette lehetővé egy uj Elzász­Lotharingia megteremtését. Elkobzás * Ámbár a saint germaioi és trianoni békeszerződések különleges záradék­rendelkezéseket tartalmaznak, melyek által az uj államok köteleztetnek, hogy: »védjék az érdekelt lakossá­guk bármely tagját, ki a népesség többségétől különbözik, akár faj, akár nyelv, akár vallás tekintetében*, ezeknek a szabályoknak az alkalma­zása megsemmisült a cseh kormány részéről való figyelmen kivül való hagyásukra irányuló előre megfon­tolt merényletek által. Mig Csehszlovákia magyar lako­sainak ezrei megfosztattak választó­és polgári jogaiktól azáltal, hogy az ezekre való képesítést olyao okiratok bizonyításától tették függővé, melye­ket igen sok magyar képtelen volt felmutatni, a prágai kormány a ma­gyar kisebbségek ellen az eltulajdo­nítás, a kulturjogoktól való megrab­lás és szisztematikus elnyomás előre megfontolt politikáját léptette életbe. Pő és talán leginkább életbevágó sérelme Szlovákia magyar lakossá­gának az állampolgári jogokra vo­natkozik, melyeket a békeszerződé­sek értelmében jogosultak gyakorolni, feltéve, bogy ezea jogaiknak az előző uralom alatt való fennállását igazolni tudják. A háború előtt a községi illetőség megszerzésének szokásos módja az 1886. évi november 12 én életbe­lépett magyar törvényben lefektetett hallgatólagos, vagy automatikus el­járás volt, mely által bárki, aki négy éven át lakott bármely köiségben és ezalatt a közterhekhez adófzetéssel hozzájárult, ezáltal automatikusan megszerezte az állampolgári jogo­kat is. Ámde a csehek ugy rendelkeztek, Gyula, október 26. A Körösvidé* gyulai tudósítója jelenti: A vármegyék külföldi köl­csöne ügyében az összes érdekellek Békésvármegye kivételéve! megkap­ták a második részlet felvételéről szóló értesítést. Valószínűnek lát­Kossutfi-tér lesz a budapesti Országíyáz­térből (Bp. Ért ) Az országházteret, ahol Kossuth Lajos szobrát állítják fel, Kossuth térnek nevezik el. Közigazgatási bizottsági ülés A Körösvidék gyulai tudósítója jelenti: Békés vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi gyűlését csak a jövő hónap 14-én tartja meg, azon­ban valószínű, hogy rövidesen egy rendkívüli gyűlést is tart, melyet a Békés és Kondoros között építendő ut ügyében beadott fellebbezés tesz szükségessé. Halálra gázolta a mozdony Orosháza, október 26. Salamon Mihály váltóállítót egy mozdony vál­tásközben elgázolta. Beszállították a kórházba, ahol rövidesen belehalt sérüléseibe. Az Ev. Leányegyesület október 31-iki nagysikerűnek ígérkező reformáció ünnepélyére az előkészü­letek nagyban folynak. A rendező ség s a Hit és Szülőföld komoly értékes szereplői mindent elkövetnek, hogy az ünnepélyt — mint öt évvel ezelőtt is — a közönségnek felejt­hetetlenné tegyék. Emelni fogja az est értékét és fényét a reformátusok nagynevű és országos hirü szónokának Csikesz Sándor dr. egyetemi tanárnak szerep­lése, ki a darabot bevezető ünnepi beszédet tartja. A közönség mint miaden évben, bizonyára ez olkalommal is zsúfolá­sig megtölti a színházat, hogy gyö­nyörködjék a nagyhatású darab elő­adásában, melyet e közönség több­ször megnyilvánult óhajának engedve, hoz színre ismételten a Leányegye­sület. Jegyek a Wénich-drogériában kap­hatók. hogy mig csak azok mentesek az uj állampolgársági bizonyítvány meg­szerzésének kötelezettsége alól, kik már 1910. január 1-je előtt állam­polgárságot szereztek, addig maga az illetőségi község is kifejezett be­leegyezését kell adja mielőtt bár­mely magyar ember állampolgársága végérvényesen elismertetik és ez a szabály esetleg visszamenő hatály­lyal is alkalmazható. Az eredmény az, hogy Szlovákiá­ban és Ruthénföldön tízezrei van­nak az olyan magyaroknak, kiknek niccj állampolgársági bizonyítvá­nyuk, ezek között vannak parlamenti tagok is, például Korlát, a földbir tokos párt magyar rutén szövetségé nek vezére. (Folyt, köv.) szik, hogy miután Békésmegyének a változott viszonyok következtében igen súlyossá vált kölcsönre szük­sége nincj és ezt már jóval előbb ki is jelentette, nem utalják ki az egyébként kötelezőnek mondott 1000 fontsterling részletet sem. A magyar országgyűlés története Hatvan esztendeje annak, hogy a kiegyezés müvének befejezte után a magyar politikai élet uj lendülettel tört az alkotás és haladás utján előre, hogy Nagymagyarország bol­dogulását és fejlődését biztosítsa. ÉJ ez a korszak, mely telve volt nagy és dicső harcokkal, kegyetlen megpróbáltatásokkal — a magyar politikai élet legszínesebb kora. Még élénken emlékezetünkben élnek a közelmúlt eseményei: az elkesere­dett egyházpolitikai küzdelmek, We­kerle Sándor ragyogó pénzügyi re­formjai, Bánffy Dezső bárónak, a „dobokai basá"-nak kormányzása, a darabont korszak nemzetellenes pró­bálkozásai, a koalíció várakozásteli uralma, a tragikus sorsú Tisza Ist­ván gróf hatalmas munkája, a há» ború alatti megpróbáltatások, az öjszeooilás ós a forradalmak fájdal­mas kegyetlenségei s a megcsonkí­tott ország uj életrekelésének titáni küzdelmei. Mi átéltük ezt a viharos kort, még szenvedjük a Tegnap bű­neit, mely a megpróbáltatások utján Trianonhoz vezetett, de az utókor számára eddig még nem voltak meg örökítve ezek az események a ma­guk igaz okaival, nem voltak meg­világítva a történelem reflektoraival, hogy a szubjektivitás kulisszáit fél­redobva, az Igazság tűnjön elő. Ezért jelent nagy eseményt a leg­újabb politika történelmi mű : „A Magyar Országgyűlés Története (1867—1927)« megjelenése. E könyv­ben a történelmi igazság szólal meg s megvilágítja az elmúlt 60 esztendő igaz képét. A könyv irói, részben szereplői, részben hivatásos króni­kásai a magyar politikai életnek, történelmi távlatból vizsgálva állí­tották az olvasó elé a Tegnap és Ma eseményeit s ezsel olyan emlé­ket emeltek a magyar parlament­nek, amely párját ritkítja nemcsak a hazai, de a kü:földl irodalomban is. A szerkesztés nehéz és felelősségtel­jes munkáját Balla Antal dr. a ne­ves történetíró és publicista végezte s mellette a politikusok és újság írók kitűnő gárdája dolgozta fel az egyes korok történetét. A munkatár­suk között ott találjuk Baiassa Imre, Balla Antal dr., T. Boros László dr.rt Cietényi József, Hoitsy Pál, Kemechsy László, Kun Andor dr., Lengyel Ernő dr„ Peihő Sándor dr., br. Szterényi József és Szudy Ele­mér neveit s az ő multjuk és mun­kásságuk a legjobb garancia arra, hegy ,,A Magyar Országgyűlés Története" szinte felbecsülhetetlen értéket jelent mindan magyar em­ber számára, aki meg akarja is­merni a magyar politikai élet legszí­nesebb korának igaz történetét. Kibővítik a gazdasági népiskolát A vallás és közoktatásügyi minisz­ter a békéscsabai önálló gazdasági népiskola építésére és kibővítésére bemutatott terveket jóváhagyta. Hoz­zájárul egyúttal, hogy az építkezések fokozatosan, részletekben valósittas­sanak meg és egyelőre a 16 ezer pengő államsegélyből, valamint a vá­ros részéről rendelkezésre bocsáj­tandó 40 ezer pengő költséggel a tervben megjelölt épületek közül építtessenek fel két tantermet, iro­dát, szertárt, előteret és egy három­szobás igazgatói lakást a szükséges mellékhelyiségekkel. Az államsegély első részletét, 8 ezer pengőt az építkezés megkezdé­sekor, második részletét pedig az épület tetőaláhozásakor utalják ki. •BniMMBa mmmmml >• iuhni Miniszteri döntés a megyeház bővítési költségei ügyében A Körösvidék gyulai tudósítója jelenti: A vármegyeház kibővítésé­nek költségei ügyében megérkezett a miniszter döntése, amelyben nem engedi meg, hogy erra a célra akár a külfö di kClcíön összegeit, akár a községi fizetési alap, vagy az ebadó állategészségügyi része előlegként felhasználtassák. A miniszter ugy döntött, hagy a közúti alap készle­tében 28.220 pengőt és a közegé«­ségügyi ebadóból 60.000 pengőt elő­lsgkéni használhasson fel a megye. A megyeháza kibővítési munkálatai egyébként annyira előrehaladtak, hogy a jövő hónap végén az egyes helyiségek beköltözbetők lesznek. A miniszter jóváhagyta, hogy a költsé­gek fedezésére öt éven át egy szá­zalékos pótadót vessenek ki. Elsülyedt egy óceán­járó olasz gőzös Rio de Janeiro, október 26. Szikra­távirat jelenti, hogy a „Principessa Mafalda" genuai olasz gőzös Bahia partjai közelében a nyilt tengeren elsülyedt. A gőzösnek 1300 utasa volt. Négy gőzös, mely a sülyedő hajó segítségére sietett, több mint 400 hajótöröttet mentett meg. A gő­zösök azon igyekeznek, hogy a többi utasokat is megmentsék. Békésvármegye semmit sem kap a második kölcsönből

Next

/
Thumbnails
Contents