Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-10-18 / 235. szám

Békéscsaba, 1927 október 221 Kör9avi<Ólé$£ Megjelent az uj lakásrendelet A felmondásra és a lakbérmegállapitásra vonatkozó szabályok ismertetése A > Budapesti Közlönye 1927. évi október 16.-1, 235. száma közli az u] lakásrendeletet, amelyből szószériat közóljük az alábbi footo3 rendelkezéseket : „A m. kir. minisztériumnak 8.888/1927. ffi. E. száma rendelete a lakásügyi korlátozások fokozatos A m. kir. minisztérium tekintettel arra, hogy a jelenlegi gazdasági hely cetben és lakásviszonyok között a háztulajdont korlátozó kivételes szabályok hatályának megszűnése és a szabad rendelkezési jog teljes helyreállítása a lakosságnak bérelt lakásokban lakó és gazdaságilag gyengébb helyzetben levő jelentékeny részére elviselhetetlen terheket hárítana, — annak kiemelése mellett, hogy a magántulajdon sértetlenségének elvi alapján áll és célja a tulaj donból folyó szabad rendelkezési Jognak teljes helyreállítása, — az 1926: XV. t.-c. 16. § ában nyert felhatalmazás alapján a szabad forgalomra való visszatérésnek zavarok nélkül leendő biztosítása érdekében átmenetileg a következőket rendeli: I. fejezet. Általános rendelkezések A háztulajdont korlátozó kivételes szabályok meghosszabbítása. 1. §. A lakások és lakásnak tekintendő helyiségek bérére és felmondására vonatkozó korlátozások a jelen rendelet szabályai szerint meghosszabbíttatnak. II. fejezet. Bérmegállapítás A lakások bére. 3. §. A lakások és lakásnak tekintendő helyiségek esedákes bérét e rendelet hatálybalépése után is a lakásügy ideiglenes rendezéséről 3333. 1924. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1924. évi ápr. hő 30. napján megjelent 87. számában kihirdetett) rendelet (rOviditve L. R.) 43. § ában meghatározott alapbér után pengőértékben kell kiszámítani. A pengőértékre való átszámításnál az alapbér minden koronáját 1*16 pengővel kell egyenlőnek tekinteni. Az 1928. évi februári bérnegyedre esedékes bér címén azt az összeget kell fizetni, amely az 1927. évi novemberi bérnegyedre járt esedékes bér és közüzemi költség együttes összegének megfelel. Az 1928. évi május hő 1. napjától kezdve pedig az esedékes bér alapjául az alapbérnek bérévnegyedenként fokozatosan emelkedő és százalékszerüen meghatározott hányada szol gál, nevezetesen : as 1928. évi májusi bérévnegyedre 80% a; az 1928. évi augusztusi bérévnegyedre 85%-a ; az 1928. évi novemberi bérévnegyedre 95% a; az 1929. évi februári bérévnegyedre 95%-a; az 1929. évi májusi bérévnegyedre 100% a. Az esedékes bért tehát olyan ösz szegben kell fizetni, amely az alapbér megállapított hányadának az illető bérnegyedben megfelel. A bérlő által a L. R. 45. § a szerint elfogadott, vagy a biróilag megállapított alapbér mennyiségét e rendelet életbelépése után nem lehet vitássá tenni. E rendelet életbelépése előtt keletkezett ama bérletek után, amelyek nek alapbérét e rendelet életbelépéséig sem a felek megegyezés utján, sem a bíróság nem állapította meg, továbbra is a L. R. 44. és 45. § ában foglalt szabályokat keli alkalmazni. B §. rendelkezései nem terjednek ki a lakásügynek a városokban való átmeneti szabályozása tárgyában 5200/1926. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1926. évi jnnius 29. napján megjelent 144. számában kihirdetett) rendelet életbelépése (1926. évi julius 1.) után keletkezelt ama bérletekre, amelyek bérét a felek közös megegyezéssel állapították meg. Etekben az esetekben továbbra is a közösen megállapított bért kell fizetni. Ha azonban a felsk a bér összege tekintetében a mindenkori lakásrendeletek rendelkezéseit tekintették irányadónak, az esedékes bér összegét e §. rendelkezései értelmében kell kiszámítani. Határozott időre kötött bérletek után fizetendő bér. 4. §. Az 1924: IV. törvénycikk életbelépése után (1924. évi április hó 26.) lakás vagy lakásnak tekintendő helyiségek (2. §) tekintetében határozott időre írásban kötött bérleti szerződésekre, valamint az ezt megelőzőleg szintén határozott időre kötött ama bérleti szerződésekre, amelyekben a bérösszeg bizonyos dolog természetbeni szolgáltatásában, vagy annak mindenkori egyenértéké ben állapíttatott meg, a 3. §. rendelkezései alkalmazást nem nyerhetnek, hanem ezek tekintetében továbbra is a szerződésben foglalt megállapodások az irányadók. A bérfizetés ideje. 7, §. Az alapbér pengő hányadá ock megfelelő esedékes bár (3 §) rendszerint a bárnegyed ötödik napjáig bezárólag fizetendő. A bérlő azonban más megállapodás hiányában az esedékes bért három egyenlő havi részletekben is fizetheti. Tényleges szolgálatban álló közszolgálati vagy egyéb alkalmazott, aki lakáspénzét évnegyedenként egy őeszegben kapja meg, a részletfizetés kedvezményét igénybe nem ve heti. Részletfizetés esetében az egyes havi részletek az illető hónap ötödik napjáig bezárólag fizetendők és a hátralékos részletek ufán abban az esetben, ha az alapbér (3. §.) a 350 pengőt meghaladja, havonként 1% kamatot is kell fize'.ni, amely kamat a bérnegyed második és harmadik hónapjára eső két részlet után a bérnegyed második hőnapjábaa, a harmadik hónapra eső egy részlet után pedig a bérnegyed harmadik hónapjában az illető hónapra járó bérrészlettel egyidejűleg fizetendő. Bármelyik részlet vagy a kamat fizetésének elmulasztása esetében az ösz. szes még hátralékos részletek esedékessé válnak. Karbantartási és helyreállítási munkálatok költsége. 8. §. A bérelt helyiségekben annak használhotősága végett ssükséges karbantartási és helyreállítási mun kálatok költségeinek viselésére a magánjog szabályai szerint nyernek alkalmazást. Felmondás. Általános rendelkezések. 11. §. A tulajdonos (bérbeadó) e rendelettel szabályozott felmondási jogával a lakásbérleti szabályrendeletben, vagy a helyi szókás szerint megállapított felmondási idő megtartása mellett a korábbi béremelés (3. §.) idejére tekintet nélkül .bármikor élhet. A felmondást a helyi lakásbérleti szabályrendeletben, ennek hiánya esetében a helyi szokás szerint megál lapított felmondási időn belül a bérlővel írásban kell közOlni és abban a 13. §. esetét kivéve, a felmondás alapjául körülményt is meg kell jelölni. E körülmény|megjeiölése nélkül közölt felmondás hatállyal nem bir. Szabad felmondás. 12. §. A lakások és lakásnak tekintendő helyiségek bérletének szabadfelmondását később kibocsátandó külön rendelet fogja szabályozni. Azokkal a bérlőkkel szemben azon ban, akiknek jövedelmi adója az 1927. évre 12.000 pengő, azt ezt meghaladó jövedelem alapján vettetett ki, a tulajdonos (bérbeadó) szabad felmondással már az 1927. évi november hó 1. napjától kezdve élhet. Ha azonban a bérlő az alapbér 100% ának fizetésére a felmondás közlésétől nyolc nap alatt kötelezettséget vállal, a felmondás hatályát veszti. Indokolásnélkiili felmondás. 13. §. A lakásoknak vagy lakásnak tekintendő helyiségeknek bérletét a tulajdonos (bérbeadó) a szabad felmondási jog megnyílta előtt is a rendes felmondási idő megtartásával nidokolás nélkül felmondhatja akkor, ha a bérlőnek más lakásban való megfelelő elhelyezését biztositje. Ez a jog az épület társtulajdonosát is megilleti, ha az ingatlan nagyobb hányadának tulsjdonosa, vagy ha a felmondáshoz a többi társtulajdonos, vagy közfllök azok, akiket az ingatlan nagyobb hányada illet, hozzájárulnak. Ha a tulajdonjog két személyt egyenlő arányban illet, ezzel a joggal bármelyik társtulajdonos a másik hozzájárulása nélkül is élhet. A bérlő megfelelő elhelyezését és biztosítottnak kell tekinteni, ha a részére felajánlott lakás nagyság és minőség tekintetében hasonló a felmondott lakáshoz s ha annak bére nem haladja meg jelentékenyen a felmondott lakás bérét és ha annak elfoglalása a bérlőt foglalkozásának folytatásában jelentékenyen nem akadályozza. A felmondásban vagy a felmondás érvényessége iránt folyamatba tett eljárás folyamán a felmondó fél nem köteles megjelölni azt a lakást, amit bérlőjének a felmondott lakás helyett juttatni kiván. Ennélfogva a felmondást érvényesnek nyilvánító határozatban ki kell mondani, hogy a határozat alapján végrehajtást csak akkor lehet elrendelni, ha a bérlő megfelelő elhelyezése biztosítva van. Indokolt felmondás. 14. §. Indokolt felmondásnak van helye: a) ha a tulajdonos (bérbeadó) a tulajdonát képező házba maga akar beköltözni, vagy pedig közeli hozzátartozójának (fel- vagy lemenő ágbeli rokon, testvér) akar ott lakást juttatni, feltéve, hogy sem ő, sem hozzátartozói nem laknak a saját házukban, vagy ha ott laknak, nincs életviszonyainak és családi körülményeinek megfelelő lakása ; b) ha a tulajdonos (bérbeadó) házát azért akarja lebontani, hogy helyére uj épületet építhessen és ha az építésügyi hatóság az építésügyi szabályrendeletek alapján a tervezett építkezésre a helyhatósági építési engedélyt megadta. Az indokolt felmondás a rendes felmondási idő megtartásárai történhetik ; a b) pont esetében azonban a bér összegére tekintet nélkül negyedévre és február hó 1. napjára is szólhat. Az a) pont alapján felmondással a tulajdonos (bérbeadó) csak akkor élhet, ha a lakóhelyén levő házába maga akar beköltözni. Ha a tulajdonosnak (bérbeadónak) külön bérleti vagy más lakása van, a felmondás csak ugy érvényes, ha ezt a lakást a bérlőnek felajánlja. Az a körülmény, hogy a felajánlott lakás a bérlőnek nem felel meg, a felmondás érvényességére befolyással nem bir. Ha pedig a tutajdonosnak (bérbeadónak) nincs külön lakása, a felmondás más lakás felajánlása nélkül Is érvényes. A b) pont alapján történt felmondás padig csak akkor érrényes, ha a tulajdonos (bérbeadó) a lebontandó házban lakó bérlőjének kielégítő lakásban való elhelyezést biztosit. Kielégi' tőnek kelltekinteni a folajánloitlakást ha az ugyanannyi szobából áll, mint a bérlő felmondott lakásn, vagy ha kisebb is, de a bérlőt és vele együtt lakó hozzátartozóit számítva, két személyre egy szoba esik és ha a felajánlott lakás bére a hasonló lakások alapbérének 100 százulékát meg nem baladja s végül ha a felajánlott lakás elfoglalása nem teszi lehetetlenné, hogy a bérlő foglalkozását folytathassa. A lakás kielégítő voltának megállapításánál a 12 éven