Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-10-14 / 232. szám

2 KBrSavlűé'Ik Békéscsaba, 1927 október 14. Hozzászólás Főtérrendezés Csak elképedtem a minapában, mikor a Körösvidékbea olvasom, hogy a szép reményekkel kecsegtető főtérrendezés batonköpönyeget akar húzni a bájos kis szigetecskékre. Ki hitte volna, hogy igy is lehet szépíteni a várost. Mi — együgyű polgárai ennek az agyonszépillő városnak — legalább is nem erre gondoltunk, valahányszor végigsimogattuk tekintetünkkel a lassan bár, de mégis csak formásodő főtérrendezést. A mi lelki szemünk előtt Arad főtere, Miskolc, Nyíregyháza virágos terei elevenedtek meg olyankor s szeretettel sétáltattuk végig fantáziánkat városunk leendő virágszigstein. Mit tudtuk mi akkor, hogy a törvényhatóságra tekintgető Békéscsaba a gyeppázsitot betonból, a virágokat pedig vásári hulladékokból szándékszik elénkvarázsolni. A város közönsége persze nem ezt szeretné. Csakhogy a város közönségének érdske s magának a városnak az érdeke ugylátszik, ma még háttérbe szorul egyéb érdekekkel szemben. Én hát egyebet már nem is szólok hozzá, csak elmondok egy példát egyik alföldi városunkról. X. városban a megyeháza előtt ártézi kuts fölötte remekművű bronzszobor áll. Najád, vagy forrástündér, már nem tudom, de Olaszországból hozott értékes holmi vaía. Hanem a drága szobor délszaki hónától elszakítva ,megsínylette" az éghajlat megváltozását s lassan, de biztosan bevonta az idő nemes patinájával. Nosza, összefogtak a városatyák a szobor >rozsdásodásának" meggátlására s radikális gesztussal befestették a délszaki tündért teljes magasságában. Hanem idővel pattog zásnak indult a festék s kilátszott a szobor eredeti .rozsdája." Ez volt megmentőm, mondaná a szobor. Egyik műértő városatya ugyanis felismerte a királyfit a koldusrongyokban s sok rábeszéléssel végül is sikerűit az illetékeseket rávenni, hogy a nemes patina kedvéért a repedezett festéket szegény sokat szenvedett najádról — levakartassák . . . Ami késik, nem múlik ! Nem jobb volna talán mégis csak földdel, fűvel, virággal szépíteni főterünk szigeteit, nehogy később csákánnyal kelljen levakartatni a drága betont ? (x) Az osztrák újjáépítési kölcsönből közutakat építenek s a mezőgazdaságot támogatják Bécs, október 13. (MTI) A Londonban engedélyezett osztrák kölcsönt elsősorban közutak építésére és a vasutak villamosításának folytatására, a távolsági kábelhálózat kibővítésére, a mezőgazdaság megjavítására, állami üzemek modernné tételére fordítják. Az utak építésénél elsősorban azok jönnek tekintetbe, amelyek az idegenforgalom és az autóközlekedés szempontjából a legfontosabbak. ° Wells a világhírű angol iró a középeurópai helyzetről (Bp. Ért) Londoni jdentés szerint Wells a világhírű angol regényíró azt írja, hogy a békeszerződések által teremtett középeurőpai helyzetet ő is Európa egyik legfontosabb problémájának tartja. Jelenlegi vidéki tartózkodása és feleségének súlyos betegsége miatt nem fordít hat olyan figyelmet a kérdésre, mint amilyet az feltétlenül megérdemel. Mihelyt azonban kissé nyugodtabb viszonyok között lesz, feltétlenül foglalkozik az üggyel és figyelemmel áttanulmányozza a hozzá juttatott érdekes dokumentumokat. A kiviteli és behozatalitilalmak szabályozásáról tárgyalnak Genfben A magyar és osztrák delegáció szabad óráiban kereskedelmi tárgyalásokat folytat (Bp. Ért.) Fontos tanácskozás kezdődik Genfben, amelyek közelről érintik a magyar gazdasági életet és főleg a magyar malmokat. A népszövetség meghívására az egyes államok képviselői tanácskozást tar tanak Genfben a kiviteli és behozatali tilalmak nemzetközi szabályozd sáról. Az értekezletet összekötik az zal, .hogy felhasználják a magyar és osztrák delegációnak Genfben való tartózkodását arra, hogy a hetekkel ezelőtt félbeszakadt magyar osztrák kereskedelmi tárgyalásokat ott folytassák. Magyar részről Pétery Ödön államtitkár vezeti a tanácskozásokat. Salgó, vagy nem Salgó ? Tromf a 15 község elektrifikálási játszmájára, amely most már nem babra megy A „Körösvidék" már több, mint egy éve hivta fel a közfigyelmet arra a gyulavidéki községek életében korszakalkotó tervezetre, amelyet dr. Vangyel Endre, a gyulai járás tevékeny főszolgabírója dolgozott ki egy nagyszabású elektromos hálózat kiépítésére. A községek mostoha gaz dasági helyzete miatt ez a pompás, zseniálisan kigondolt terv mind a mai napig nem kerülhetett kivitelre. Nemrégiben ugyancsak a ,Körösvidék" elevenítette fel ezt a fontos ügyet a békéscsabai villanytelep ki bővítésével kapcsolatosan. Es az emlékeztetőnk valóságos lavinát indított meg s azóta szinte megszakítás nélkül foglalkozik ezzel az ügygyei bizonyos érdekeltségek helyi sajtóorgánuma. A mi nagy közönségünk tájékoztatása s főként az érdekelt községek tisztánlátásának megóvása érdekében szükségesnek tartjuk leszegezni álláspontunkat, bár nem szokásunk elébe, vágni az illetékesek döntésének, ha csak különleges körülmények nem kényszerítenek erre. A közügyek intézése nem a sajtó feladata. A sajtó iegfoíjsbb bírálatot gyakorolhat s ezt is csak ugy cselekedje, ha minden szavának leírásakor a köz érdeke lebeg szeme előtt. Ez olyan jogcím a sajtó bíráló munkálkodására, amely előtt minden tényezőnek meg kell hajolnia s ezért hisszük, hogy még Vangyel főszolgabíró ur sem veszi rossz néven alább közlendő megjegyzéseinket. Kijelentjük, hogy a »Körösvidék* felette áll minden üzleti érdekeltségnek és amikor a már lassanként nevezetessé váló 15 község villamosítási ügyéről beszél, nem alacsonyodik le egyik érdekelt fél engedelmes szócsövévé sem, hanem minden véleményt meghallgatva az elfogulatlanság távlatából nézve szűri le közérdekű, eredeti megjegyzéseit. Abban egyetértünk minden más bírálóval, hogy a Salgó melletti állásfoglalás indokolása — akármint forgatjuk — homályos. Igazat kell adnunk mindenkinek obbao is, hogy a >Salgőc-énáI két olcsóbb ajánlatot is tettek a 15 köz ségnek, illetőleg a Vangyel főszolgabíró által összehívott bizottságnak. Mi azonban nem akarunk abba a hibába esni, hogy a »lecsuszott« ajánlattevők egyikét vagy másikát igyekeznénk váilunkra emelni és meghordozni a nyilvánosság színe élőit, tehát nem a figyelmen kivül hagyott ajánlattevők egyikének vagy másikának, hanem tisztán csak a közérdeknek a szempontjából nézve ítéljük el a Vtngyel féie bizottságnak azt a netalán bekövetkező döntését, ha a drágább ajánlkozót látná szívesen az olcsóbb helyett. Tudni kell persze, hogy nem min dig az a drágább, amelyik nagyobb számokai vet a papirosra. Láttunk mi már Békéscsabán is olyan vállalkozást, amely legolcsóbbnak kínálkozott s mégis drágábbra sikeredett ki a végén a legdrágábbnál is. Itt tehát számolni kell a megbízhatóság kérdésével is, azt pedig igazán az építtető higgadt és saját érdekében való, gondos Ítéletére kell bíznunk, hogy üzleti alapoa dolgozó magános pályázókkal szemben miként állapítja meg a megbízhatóság skáláját. Itt tehát mi nem azon csodálkoznánk, ha Vangyelék a »Berger ás Wolf« cég helyett a »Salgó R.T.< nek juttatják a busás elektrifikálási üzletet, — mert ismételjük, kizárólag rájuk tartozónak gondoljuk, hogy melyik üzleti vállalatban bíznak meg jobban, — hanem igenis csodálkozunk afelett, bogy miért a drágábbik magáncéggel jegyzi el magát egy főszolgabíró 15 pénztelen község nevében, amikor itt van egy olcsósága mellett is legmegbízhatóbb közüzem, a békéscsabai városi villamosúin ?! Egyenesen Vangyel Endre főszolgabírót kérdeztük meg effeíől, aki mindössze annyit válaszolt érdeklődésünkre, hogy a békéscsabai villamosmü vonalat nem épít, csak áramot szolgáltatna nagyban, a községeknek pedig nincs pénzük a vezetékek megépítésének súlyos költségeire. Elismerjük, hogy Vangyel főszolgabíró ur közelebbről láthat bele az érdekelt közeégek zsebébe, mint mi, mégis attól félünk, hogy a Salgó annyival drágábban fizetteti meg az áramot, hogy abban megvéteti a 15 községÍ

el nemcsak a vezetékhálózatot, anem még talán az erdőt is, amelyikben a felállítandó villanyoszlopok nevekedtek s ha az erdőt nem is, nagy üzleti rezsijét és polgári hasznának rengetegét bizonnyal. Maga a magas minisztérium is bölcs volt, amikor külön Íratta ki a pályázatot az áramszolgáltatásra és külön a vcnalépitésrs. Nem is jó összekeverni a kettőt, mert ez a tiszta elbírálás lehetőségét nehezíti meg és a suba alatt köaoyea kialakulhat az a ferde állapot, hogy drágább lesz a leves, mint a hus, vagyis hogy a fennebb tisztelt 15 jóhiszemű község nem a viliamosárammal, hanem a vezetékhálózat nagy ára miatt égeti meg az ujját. Helyeseljünk kell Nigrinyi János villanytelepi igazgatónk véleményét, amely szerint a leirathoz híven előszörcsak anagybani áramszolgáltatásra kellett volna pályázatot kiirni s csak ennek eldőlte után kerülhetett volna sor a vezetékhálózat másodlagos kérdésének elintézésére Ha igy jártak volna el, minden kétségen felül álló tény, hogy csak a békéscsabai villamosmövel köthettek volna szerződést, mert ennek ajánlata a legegyszerűbb, minden kockázat raélkül való és sokkalta olcsóbb a Salgónál. Megkívánta volna tehát ezt a döntést a 15 község életbevágóan fontos anyagi érdeke, mert ne felejtsük el, hogy ha most a csabai villamosműnek kötik is le magukat, jön még hozzájuk és értük ide a Salgó későbben is, de akkor csakis a csabai villa mosmütől veheti át áramellátásukat, még pedig természetesen csak a békéscsabai olcsó egységárakkal! De ne felejtsük e

!, tett még Vangyel főszolgabíró egy igen érdekes kijelentést, amely fontosabb lehet a további fejlemények során, mint mindaz, amit mások eddig együttvéve mondtak : — ízt a határozatot, — mondta Vangyel főszolgabíró — amelyet Bergerék már hozzám megfellebbeztek, mi még meg sem hoztnk! Ha pedig igy igaz (se okunk, se joguak kétségbevonni Vangyel főszolgabíró szavainak igazságát) akkor örömmel állapítjuk meg, hogy még nem veszett el semmi, a határozat, amely csak ezntán következik, rátalálhat még a legkedvezőbb és leggazdaságosabb megoldási módra. Aki ismeri Vangyel főszolgabírónak ilyen ügyekbea való aagy jártasságát és megtévesztbetetlanségét, neca kételkedhetik egy pillanatig sem abban, hogy döntő szavát utőljára is nem a Salgó, hanem a békéscsabai rillamosmü sokkal gazdaságosabb ajánlatának elfogadása mellett érvényesíti. Kis krónika „Több világosságot 1" szólt és meghalt [Goethe, Vangyel Endre bölcsebb, élve tanult tőle. Villanyfényt osztana tizenöt faluknak, Hívására sidók ezért versenyt futnak. S ha fényt még faluknak Vangyel nem is [oszta, A nagy konkhurencet jól felvillanyozta. SEBÉNICUS