Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-10-09 / 228. szám

Ara ÍO fillér Békéscsaba, 1927 október 9 Vasárna p VIII. évfolyam 228. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: BAkéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. független keresztény politikai napilap A „Fa lu" Sxövctaég Qlvaíalos lap fa Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 10 fillér A kisember hitele Irta: Dr. PESTHY PÁL magyar királyi igazságiigyminiszter Régi igazság, hogy a jogalkotás nem akkor jár a gyakorlatilag leg­igazabb uton, ha elméleti megállapi tások, tudományos igazságok utan indulva reformálja a jogrendszernek ebből a szempontból talán tökéletlen, de a gyakorlati szükségletet többé­kevésbbé mégis kielégitő intézmé­nyeit, hanem akkor, amikor a gaz­dasági élet ütőerén tartván a fcezöt, azokat a problémákat igyekszik elfo­gadható módon megoldani, amelye­ket a gazdasági éiet vet fel s ha kifürkészi, hogy az egyik-másik kí­vánatos gazdasági fejlődést nem va­lamelyik jogszabálynak a hiányos­sága, vagy nem megfelelő volta gá­tolja. A Corpus Juris legutolsó kötetei­nek átlapozása bárkit meggyözhst arról, hogy a gazdasági éiet szük­ségletei és a jogalkotás iránya ujabb időben a legerősebben a hitelszerzés kérdésében találkoztak. Nem szólva itt az államháztartás egyensúlyának helyreállítására irányuló népszövet­ségi kölcsönről, a többek "söaött az erdóbirtokok hiteléről szőlő 1923. évi XXI. t.-c., a buzaértékekre szóló záloglevelek tárgyában hozott 1923. évi XL1I. t.-c., a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendel­kezésekről szóló 1925. évi XV. t. c., végül az Országos Köatponti Hitel­szövetkezet kötvényeire vonatkozó 1927. évi VIII. t.-c., valamennyi a pénzromlás idején megromlott jelzá­loghitel ujabb kifejiődeséoek lehető­ségeit kívánta biztosítani s hogy amikor nálunk a hitelkérdésrő! szó vao, elsősorban a föld hitele kerül tárgyalásra, acnak nagyon egyszerű oka az őstermelésre épített gazda­sági rendünkben van. Kétségtelen és némikép meggon­dolásra intő azonban az a jelenség, hogy az idézett jogszabályok jelen­tős részének közvetett, sokszor pedig közvetlen célja éppen az, hogy kül­földi pénznek kölcsön alakjában be­áramlását könnyítse meg, Igaz, hogy amig a belföldi tőkeképződés olyan arányokban meg nem indul, hogy a biteikeresők igényeit ki tudja elégí­teni, nincs mas ut gazdasági talpra­állásunk felé, mint a külföld tőke­erejének produktív igénybevétele; az is bizonyos azonban, hogy a külföldi kölcsönnyújtások folytán előálló ka­matteher külföldi fizetési mérlengün­ket kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ezzel szemben a gazdasági élet­nek egyik örvendetes jelenségeként ma már a belföldi tőkeképződés megindulását lehet megállapítani, ami a takarékbetétek ősszegének emel­kedésében is kifejezésre jut. Ismerve népünk lelkületét, hogy különösen a kisebb helyeken, ahol tőkéjének gyü­mölcsöztetésére nagyobb utánjárás nélkül csak gyenge tőkeerejű, kis pénzintézeteket talál, sokszor szíve­sen őrzi a pénzecskéjét a ládafiában, nagyon alapos az a feltevés, hogy népünk talán lényegesen nagyobb tőkefelesleggel rendelkezik, mint ami­lyen tőkefelesleg a pénzintézetek betétállományában nyer elhelyesést. Kézenfekvő tehát ez a gondolat, hogy olyan helyeken, ahol a kiatőkés bi­zalmatlanságát nem lehet legyőzni, valami olyan eszközről kelleoe gon­doskodoi, amelv a megfelelő és tel­jesen megnyugtató fedezettel rendel­kező hiteltkereső kisembert közvetlen kapcsolatba hozza azzal a másik kisemberrel, aki jelentős károsodást szenved tőkéjének gyümölcsözetlenül heverése folytán. Ha ezt a kapcso­latot sikerül létrehozni, ebből, figye­lemmel arra a külömbségre, ami a takarékbetét után fizetett kamat és a kis pénzintézetektől nyújtott köl csön után fizetendő kamat között van, azt az igen kedvezd hatást le­hetne várni, hogy a tőkefelesleggel rendelkező fél biztos fedezet mellett is magasabb kamatot kaphatna a tőkéje után, mint takarékpénztári be­tét esetében, viszont a kölcsönt tőle igénybevevő adós még igy is lénye­gesen alacsonyabb kamatot fizetne a pénzintézeti szokásos kamatlábnál. Ez a megfontolás vezetett arra, hogy a jelzálog általános reformját célzó törvényjavaslatba a Jelzálog­adóslevél intézményét is felvettem, amely intézménynek — a külföldi hitel szempontjából vett jelentőségét nem tekintve — az a célja, hogy egy megbatározott jelzálogról is ki lehessen a záloglevélre emlékeztető értékpapírszerű okiratot állitani, a melynek átruházásával annak meg­szerzője nemcsak a követelést, hanem az adós ingatlanára bekebelezett jel­zálogjogot, mint biztos fedezetet is megszerezze. A javaslat ugy rendelkezik ugyan, hogy az a hitelnyújtó, amelynek kérésére a jelzálogadóslevelet a telek­könyvi hatóság kiállítja, csak pénz­intézet lehat (ideértve a hitelszövet­kezeteket is), de erre a rendelke­zésre éppen azért van szükség, hogy egyfelől a fedezet megfelelő volta és teljes biztonsága a pénzintézeteknél szokásos módon, előzetesen elbírál­tassák, másfelől pedig, hogy a hitel­ügyekben kevésbé gyakorlott kölcsönt nyújtó kistőkés meg legyen kímélve a jelzálogadósievál kiállításával járó formaságoktól, eljárásoktól. Ha ez az intézmény megvalósul a jogalkotásban s annak célja és rendeltetése kellő megértésre talál a gazdasági életben, javára fog szol­gálni a kis pénzintézeteknek is, ame­lyek eonek as intézménynek a segít­ségével a gyümölcsözetlenül heverő tőkék produktív felhasználását tehetik majd lehetővé és ezzel egyszersmind egyik legfontosabb hivatásukat, a hiteligények kielégítését is a kösvet­ien közelükben fekvő eszközök fel­használásával fogják megvalósíthatni. Súlyossá vált a balkáni helyzet A nagyhatalmakat is komolyan foglalkoztatja a szerb—bolgár konfliktus — Macedón komitácsik bujkálnak a szerb városokban (Bp. Ért.) Belgrádi jelentés szerint ma reggel érkezett meg a Kovacse­vics tábornok holttestét hozó külön­vonat. A gyászszertartást vasárnap délelőtt a legnagyobb pompával tart­ják. Belgrádban a késő éjszakai órákban olyan hírek terjedtek el, hogy a macedón forradalmi bizott­ság Jugoszláviában úgyszólván min­den városba komitácsikat küldött, akiknek az a megbízatásuk, hogy gyilkoljanak és pusztítsanak, ahogy csak lehet. Az egyelőre még ellen­őrizhetetlen rémhírek hatása alatt a belgrádi rendőrség a legszigorúbb rendszabályokat léptette életbe. (Bp. Ért.) Londoni politikai körökben is nagy idegességet keltett a szerb—bolgár konfliktus. A »Daily Telegraph< szerint lehetséges, hogy Briead és Chamberlain párisi találkozóján ez a konfliktus is szóbakerül. A lap azt irja, hogy a balkáni helyzet kiéleződése olyan ok, mely a Népszövetség resdkivüli ülésének összehívását teszi szükségessé. A >Times« szerint a belgrádi angol követ megkezdte a közvetítést a konfliktus ügyében. Egy belgrádi lap szerint a jugoszláv kormány haladéktalanul a Népszövetséghez fordul, ha a bolgár kormány nem teljesiti követeléseit. A lap követeli, hogy a jugoszláv kormány biztosítsa a jugoszláv határokat és a délszerbiai lakosság védelmét minden eshetőséggel szemben. A lap szerint arról ssó sem lehet, hogy valamely harmadik hatalom is beleavatkozna ebbe az ügybe. A békéscsabai földbirtokreform a teljes befejezéshez közeledik Jövő héten osztják ki az A másodfokú ítélet folytán folya­matban lévő tárgyalások során ed­dig a tárgyalás vezetésével megbí­zott biró a mezőgazdasági ingatia nokra vonatkozóan a megváltási ár ötödik kerületi házhelyeket kérdésében ezen as elmúlt héten egyezséget hozott létre a Najmann­féle s a Pollák-féle ingatlanokra nézve. Viszont a Weisz féle ingatlan megváltási árára az egyezség nem jött létre, igy ebben a kérdésben uj ítélet hozatalra kerSE a sor. Hasonlóképen uj ítélet fogja meg­állapítani a VI. kerületi Thurső, Szőlő, Szilágyi Dszső és Forgách­utcai kiosztott házhelyek megváltási árát. As V. ker. házhelyek birtokba­adását és e csereingatlanok kiadását eddig a lábon álló kukoricavetés akadályozta. Ezen a héten azonban a kukoricaszár levágása is már meg­történt, s igy a tárgyalóbiró utasí­titotta a végrehajtásiszerv mérnökét, hogy az általa megadott irányelvek alapján ugy a házhelyeket, mint a cse­reingatlanokat haladéktalanul mérje ki és adja birtokba. Eszerint tehát a jövő hát végén as V. ker. házhelyek és csereingatlanok birtokbaadására is sor kerül, s igy a békéscsabai há/.helyrendezés kérdése is végre teljes befejezéshez jut. Hetvenmillió külföldi kölcsön (Bp. Ért.) Chicagóban és Bosston­ban magyar zálogleveleket bocsáta­nak ki. A magyar Földhitelintezet, a Hitelbank és az Angol-Magyar Bank foglalkoznak ezzel a tranzak­cióval, amelynek révén 12.7 millió dollárt helyeznek el és igy még ez év vége előtt kb. 70 millió hosszú­lejáratú külföldi kölcsön áramlik ba az országba. Jön az ezer pengős bankjegy (Bp. Ért) Értesüléseink szerint már késsitik az 1000 pengős bank­jegyeket, a Nemzeti Bank vezetősége legkésőbb december végén forga­lomba is hozza azokat. A szarvasi főgimnázium százhuszonöt éves A szarvasi ev. főgimnázium fenn­állásának százhuszonötödik évfordu­lója alkalmából a szarvasi Öreg­diákok Szövetsége ünnepélyes össse­jövetelt tartott, amelyen Raffay Sán­dor püspök emelkedett szellemű be­szédben emlékezett meg az ősi isko­láról s méltatta a nagymultu intézet nemes kulturmunkáját. A Szövetség elhatározta, hogy Betlka Gyulának, az iskola 40 éven át volt tanárának és igazgatójának szobrot emel. Ecél­ból érintkezésbe lép a főgimnázium felügyelőbizottságával. Az emlékmü­vet Reviczky Hugó szobrászművész készíti el. Vf lakásrendelet készül (Bp. Ért.) Október 14 én a minisz­tertanácson már szóba kerül az uj lakásrendelet végleges^ szövege. A részletekről eddig még semmiféle hivatalos közlés nem jelent meg és nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a kormány 1928 novemberé­ben már a forgalom teljes felszaba­dítását tervezi.

Next

/
Thumbnails
Contents