Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-04-13 / 84. szám

Békéscsaba, 1927 április 13 Ara & fillér Szerda VIII. évfolyam 84. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. független lceresxiény politikai napilap A „Falu" Szövetség hivatalos lap fa A hadikölcsön Irta Dr. DENCZ ÁKOS miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő A valorizálás az államnak egy becsületbeli tartozása, amelyet előbb vagy utóbb, de valamilyen formában meg kell oldani. A háborús adósságok tisztázása a győztes államoknak is gok gondot ad, annál nagyobb óvatossággal kell tehát eljárnunk nekünk, legyőzöttek nek, akiket a háborús terhek még inkább nyomnak. Tudjuk, hogy Anglia az egyetlen európai állam, amely összes háborús adósságait vállalja. Angliának háború előtti adóssága 700 millió font volt, amely a haboru folyamán 7000 millió fontra emelkedett. Ennek ez adósságnak nemcsak kamatját fizeti Anglia, de évenként még 50 millió fontot tőketörlesztésre is fordit. Hogy Anglia ezt elbírja, az a font aranyparitásának visszaállításában és ezzel kapcsolatosan a budget egyensúlyának helyreállításában leli magyarázatát. Aminek alapját azonban a szigetország is csak súlyos adóterhekkel tudja biztosítani. Már nem ilyen rózsás a helyzet Franciaországban. Ott a frank békebeli értékének körülbelül egyötödére sülyedt, a francia Járadékbirtokos pedig vagyonának 90 százalékát veszítette el, mert a békében 100 arany frankért vett rente-ért ma csak 50 papirfrankot, vagyis 10 aranyfrankot kap. Franciaország győztes állam és emellett elég gazdag ország, mégsem tud polgárainak valorizált kamatokat fizetni, hogyan fizethetnénk tehát ml, legyőzött állam valorizált kamatokat I Nem jutunk más eredményre, ha akár jogi, akár ethikai szempontokat •eszünk figyelembe. Nevezetesen jogi tekintetben kimondhatjuk, hogy az állam köteles fizetni, ha azonban nincs fedezet, akkor végeredményben a legerősebb jogalap sem segit, — Etikai tekintetben szintén lebet kívánni a valorizációt, talán még in kább, mint jogilag, de ennek is útját állja a fedezet hiánya. Maga a karitatív valorizáció nem más, mint etikai valorizáció, mert a Jótékonyalapitványok, árvs pénzek, amelyeket — mondjuk — felső parancsra el kellett helyezni hadikölcsönben, az inflációs időben, épugy devalválódtak volna, mint akár a takarék- és folyószámlabetétek. A valorizáció fedezetére három eszköz kínálkozik, éspedig vagy az adóterhek felemelése, vagy a bevé teli feleslegek felhasználása, vagy pedig külföldi kölcsön felvétele. Az adóterhek felemelésének ellentmond maga az adócsökkentési javaslat. A bevételi feleslegek ped>g olyan szerény összeggel szerepelnek, hogy azok a valorizációs kiadások fedezé sére nem elegendők. És külföldi kölcsönt felvenni akkor, amikor az állam olyan helyzetbe jutott, hogy a szanálás ntján már helyreállította a pénzügyi konszolidációt és a megánFelelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ gazdaság konszolidálása van uton, nem volna szerencsés és illuzórius is lenne, hogy külföldi kölcsönnel más adósságot fizessünk. Nem lebet figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy külföldön, különösen a semleges országokban, Svájcban és Hollandiában nagyon sokan van nak érdekeltek, akiknek ügyét szintén rendezni kell, mert hallunk olyan kritikákat Magyarországgal szemben, amelyek esetleg az ottani hitelforrásokat is apasztják. Amikor az államháztartás rendjét nagynehezen sikerült helyreállítani, azonkívül a magángazdaságok megsegítése is uton van, továbbá igen sok fontos szociális reform van napirenden, akkor a valorizáció kérdésével nagyon óvatosan kell bánnia a kormánynak. Mert bár az a felfogás is érthető, amely méltányos valorizációt kiván, mégis egyelőre megoldottnak kell tekintenünk a kérdést a valorizáció karitatív uton való elintézésével. Mikor a háborúnak legfontosabb munícióját, a pénzt összegyűjtötték, éppen a kisemberektől, a katonáktól vették azt el, a háború után pedig tapasztaltuk, hogy a gyenge kezektől az erős kezek ezeket a paketteket alacsony árfolyamon egybegyűjtötték, sőt azt a kurzusnak feltornászása révén több ízben meg is forgatták. Ha tehát ez a helyzet, akkor nagy óvatossággal kell a kormánynak eljárnia, amikor ezt a kérdést napirendre hozza é3 csakis azoknak az igénylőknek fizessen karitatív uton valorizációt, akik erre mindenképen rászolgálnak. Bethlen miniszterelnök elhagyta Rómát Róma, április 12. Gróf Bethlen István miniszterelnök és felesége ma kíséretükkel együtt Milánóba utaztak. A pályaudvaron búcsúzásra megjelentek : Grandi külügyminiszteri államtitkár, az olasz miniszterelnök kabinetfőnöke, a kvirlnáli és a vatikáni magyar követ s a két magyar követség számos tagja. Kitörőben az orosz-japán háború Általános mozgósítás Japánban London, április 12. A .Daily Telegraph" sanghai tudósítója irja: A japánok magatartása negy figyelmet érdemel, mert minden jel arra mutat, hogy általános mozgósítást rendelnek el. A tudósító felveti azt a kérdést, vejjen Oroszország elleni nyilt hadüzenet áll e küszöbön, vagy pedig csak heJji müveletek teszik szükségessé a mozgósítást. Pekingből jelentik: Nagy japán erősítések érkeztek a mandzsúriai vasutak zónájába. ••MM HMMMMHMHMM* Súlyos Incidens a bolgár-szerb határon Egy szerb katona agyonlőtt két bolgárt Szófia, április 12. A bolgár-szerb határ mentén Trm város közelében április 8 án határiccidens történt. Egy szerb katona átlépte a bolgár határt é3 egészen Benkia városáig hatolt e'őre bolgár területen. Amikor a bolgár őrség parancsnoka felszóllitotla, hogy térjen vissza szerb területre, a szerb katona a parancsnokot és a bolgár hadsereg egyik tisztjét megölte. — A vizsgálat folyik. A kommunista lázadás részesei a rogton itelo birosag előtt Megkezdték Szántó Zoltán népbiztos kihallgatását továbbá dr. Kollmann Dezső vezetésével több védőügyvéd látja el. A tárgyalást fél 10 órakor nyitotta meg Töreky Qéza elnök. Bejelenti, hogy az ügyészség indítványára a statáriális bíróság a törvényes formák között ma reggel megalakult és felkéri Miskolczy Ágost kir. ügyészt, terjéssze elő, mily alapon kívánja az ügyészség, hogy a vádlottakat rögtönitélő bíróság vonja felelősségre. A tárgyalást már az elején kellemetlen incidens zavarta meg. Vági az elnök ezen szavaira felpattant és szólni akart. Az elnök azonban eréBudapest, ápr. 12. Szántó Zoltán volt kommunista népbiztos valamint Vági István és 20 társa bünperének tárgyalását ma kezdte meg a Töreky Géza elnökle tével alakult statáriális biróság. A tárgyalás iránt csak mérsékelt érdeklődés nyilvánult meg, a hallgatóság nagyrésze külföldi és belföldi újságírókból és a vádlottak hozzátartozóiból áll. A bíróság nem bocsájtott ki Jegyeket, csak igen erős igazolás után engedik be a te rembe a közönséget. A védelmet dr. Lengyel Zoltán, dr. Hébelt- Ede volt szocialista képviselő, Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 8 fillér lyesen leintette azzal, hogy felkérte az ügyészt előterjesztésének megtételére. Az ügyész beszéde után Vámbéry védő ellenvetéseket tett a statáriális biróság illetékessége ellen. Töreky Géza kijelenti, hogy egyelőre megkezdi a tárgyalást s a vallomásokból fog majd kiderülni, vájjon lázadásról van e szó, mikor is az ügy a statáriális biróság elé tartozik, vagy lázadásra való előkészületről, ami nem tartozik a rögtönitélő biróság hatáskörébe. Az ügyész a továbbiakban megállapította a vádlottak szerepét. Eszeriot a mozgalom vezetője Vági István volt. A Moszkvával való összeköttetést Szántó látta el, mig a vádlottak többi része a sejtszervezkedésben vett részt, egy másik része pedig a berlini és bécsi agitációs iskolát végezte az sgitáció elsajátítása végett. Végül bejelentette, hogy a vádlottak ellen a büntetőtörvénykönyv 157. szakaszába ütköző lázadás cimén emelt vádat és nem fogadta el a vádlottaknak azt a védekezését, hogy nem volt fegyverük, mert hiszen a >111. internacionale< szabályai kimondják, hogy minden kommnnista szervezkedés fegyveres. Hivatkozott egyébként a kommunista kiáltványra is, amely ugyancsak erőszakot hirdet. Az elnök megállapítja, hogy a vádlottak és védőik jelenvannak és kiadja az utasítást arra, hogy a vádlottakat Szántó kivételével vezessék ki. Vámbéri Rusztem szót emelt a staíariális biróság megalakulása ellen, egyrészt azon a cimen, hogy ma nincs fennálló rendelkezés statáriális biróság megalakulásra, másrészt azért, mert nem lázadás, ha&em csak lázadásra irányuló szervezkedés esete forgot fenn. Az elnök elutasította a védő indítványát és kimondotta, hogy a statáriális tárgyalást egyelőre megtartja, azért, mert a biróság még nem ismeri a bünper anyagát és csak ennek az ismeretében dönthet az ügyben. Ezután lerendelte a vádlottak kivezetését és megkezdte Szántó kihallgatását. A vádlottak közül többen kívántak hozzászólni a biróság határozatához, az elnök azonban nem járult hozzá ehez azzal az indokolással, hogy semmi értelme sem volna Vámbéry által előadott érvek ismétlésének. Megkezdték ezután a vádlottak kihallgatását és elsőnek Szántó fővádlottat szólította be az elnök, aki vallomása során a nyugodt fölényesség látszatával felelt az elnök kérdéseire, Előadta, hogy 20 éve vesz részt a kommunista mozgalmakban és korábban a szociáldemokrata párttagja volt A bolsevizmus idején a vörös