Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-04-07 / 79. szám

* Békéscsaba, 1927 április 7 Ara 8 fillér Csütörtök VIII. évfolyam 79. szám wwfiawíéíég éa iríadóhivatal i ?s í.ses&bs, 3feent?aiván-íér 18. Telefon: 60 g «s g len ker«ss*fén y p <o 11 ílik a 1 napilap A „Fa lm" S x a v e t»é g Hivatalom lapfa »«le3íS*szerkesztő alIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 8 fillér Mult és jelen Irta: dr. TEMESVÁRY IMRE országgyűlési képviselő Ha a közel hét esztendeig ülése zett két nemzetgyűlés elindulását és annak munkásságát összehasonlítjuk a mostani országgyűlés elindulásával és annak jól elgondolt jövendő programjával, akkor örömmel állapithatjuk meg, hogy az uj ország' gyűlés, az ország gazdasági és pénzügyi életére kihatőan, sokkal kedve zóbb auspiciumok melleit kezdte meg munkáját, mint 1920 ban, a nagy összeomlás után az első nemzetgyűlés. Ez a lázbeteg nemzet 1920 ban valóságos élet-halál harcot vivott a gaidasági életét teljes összeroppanással fenyegető pusztulás rémével és azok a törvényes alkotások, amelyek abban az időben létesültek, legfeljebb csak a pusztulás tempójának lassítására voltak alkalmasak, de semmiesetre sem annak gyökeres megváltoztatására. Ebben a kétségbeejtő küzdelemben szinte lázas sietséggel, egyik törvényt a másik után hoztuk, amely törvényekben ujabb és ujabb teóriákkal kíséreltük meg pénzünk értékromlásának megakadályozását, hogy azt az ürt, amely államháztartásunkban jelentkezett, valamiképen betömhessük és egész gazdasági életünket uj alapokra helyezhessük. Sajnos, minden jő elgondolást keresztülhúzott a való élet, amelyet a reánk erőszakolt trianoni békeszerződés idézett elő az által, hogy ezt az ezeréves gyönyörű gazdasági egységet könyörtelen kézzel darabokra tépte. A gazdasági bizonytalanság termelte ki azután önmagából azokat a visszáságokat és visszaéléseket, amelyek a konjunktúrák élelmes kihasználása következtében sokaknak munkanélküli busás jövedelmet biztosítottak. Meg kell állapitanunk, hogy a konjunktúráknak ez az élelmes önöscélu kihasználása nemcsak •gyeseket és egész társadalmi rétegeket tett tönkre, hanem a pénzünk értékére való spekulációval annak romlását is gyorsította és ezáltal megmaradt, csekély nemzeti vagyonunkat is teljes egészében tönkretette. Érthető tehát, hogy ilyen körülmények között, a kormányoknak és a nemzetgyűlésnek gazdasági téren kifejtett minden működése csak meddő sziszifuszi munka volt, mindaddig, amíg ez 1924 évi nemzetgyűlés az 1924. évi IV. és V. tc. megalkotásával meg nem kísérelte az egész gazdasági életünknek uj alapokra való helyezését és külföldi kölcsön nel — a Népszövetség ellenőrzése mellett — az országnak ebből a gazdasági káoszból való kivezetését. Az eddig elért gazdasági eredmények és az egész közgazdasági élet átalakulásé, valamint a külföldnek Magyarországgal szemben megváltozott véleménye kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az akkori nemzetgyűlés helyes utat jelölt meg és csak ezen az egyetlen uton haladva emelkedhettünk ki a hosszú évekig tartó gazdasági káoszból. A megpróbáltatások egész sorozatát volt kénytelen az akkori nemzetgyűlés törvénybe iktatni, hogy megvethessük alapját nemzetünk gazdasági újra éledésének, amelynek első feltétele volt, hogy államháztartásuk egyensúlya helyreállítható legyen. Hála a magyar nemzet akaraterejének és áldozatkészségének, ezt az eredményt nem várt rövid idő alatt el is értük. És íme, míg a két nemzetgyűlés csak kényszerű terheket rakott állandóan a polgárság vállaira, az uj országgyűlés már abba a szerencsés helyzetbe került, hogy ezeket a toronymagasságra felemelkedett közterheket mindjárt megnyitása első napjaiban bizonyos mértékben redukálhatta. A háború óta a mult évben történt meg először, hogy az állami költségvetés olyan időben kerülhetett a törvényhozás elé, amikor még az előző évi költségvetés nem járt le és a törvényhozás olyan időben tárMagyarország kiszabadult a kisántánf börtönéből A magyar politika sikerét jelenti az olasz-magyar barátsági szerződés Az olasz király kitüntette Bethlen István gróf miniszterelnököt es a római magyar követség tagjait Mussolini Horthy Miklós kormányzót, a magyar nemzetet és a miniszterelnököt köszöntötte fel Róma, április 6. (MTI) Tegnap a Capitoliuaion gróf Bethlen István miniszterelnök tiszteletére rendezett ebéden résztvettek a magyar és az olasz miniszterelnökön kívül gróf Bethlen István felesége, Bethlen Margit grófnő, gróf Khuen Héderváry Sándor rendkívüli követ és mégha taimazott miniszter és felesége, Hóry András magyar követ, báró Prónay György államtitkár, Kozma Miklós miniszteri tanácsos, a MTI vezetője, Hedry István követségi tanácsos és felesége, as olasz kormány tagjai, a szenátus és a képviselőház elnökei, Róma politikai és társadalmi életének vezetőférfiai. Az ebéd folyamán Mussolini miniszterelnök hosszabb feiköszöntőben emlékezett meg Magyarország és Olaszország hagyó mányokon alapuló barátságáról. Beszéde végén poharát Horthy Miklós kormányzóra, a magyar nemzet boldogulására s Bethlen István gróf miniszterelnökre és feleségére emelte. A felköszöntőre gróf Bethlen István miniszterelnök válaszolt. Róma, ápr. 6. (MTI) Ugyanakkor, amikor tegnap délután aláírták az olasz—magyar barátsági szerződést, átnyújtották a Chigi palotában a magyar nagykövetség tagjainak az olasz király által adományozott kitüntetéseket. Már előző napon Musolini miniszterelnök személyesen átnyújtotta Bethten István gróf miniszterelnöknek a szent Móric és Lázár rend nagykeresztjét, a legnagyobb olasz kitüntetést. Tegnap délután Grandi államtitkár adta át a magyar követeknek a kitüntetéseket. Gróf Khuen-Héderváry Sándor rendkívüli követ, meghatalmazott miniszternek, valamint Hóry Aodrá3 kvirináli követnek az olasz koronarend nagykeresztjét, Hedry István követségi tanácsosnak és Bakács Bessenyey György követségi titkárnak a szent Móric és Lázár rend középkeresztjét, Wörnle János és Schindler Szilárd követségi titkároknak az olasz koronarend középkeresztjét és Semsey követségi titkárnak az olasz koronarend kiskeresztjét adományozta az olasz király. Róma, április 6. A „Giorn&Ie d' Italia" az olasz-magyar szerződésről írva kiemeli, hogy ez nem jelent uj elemet a két állam viszonyában. A valóságban ugy jellemezhető ez a szerződés, hogy eiismerője és megszilárditója annak a jogi állapotnak, amely Magyarország és Olaszország viszonyában máris megalakult. A lap hozzáfűzi, hogy a szerződés megkötése nem kelthet aggodalmat egyik európai államban sem, mert ugyanolyan jellegű, mint azok a barátsági szerződések, amelyeket Olasz ország már régebben kötött elsősorkan Csehországgal, Romániával és Jugoszláviával. Pdris, április 6. Az „Echo de Paris" azt irja, hogy az olasz-magyar szerződés mindenekelőtt a magyar politika sikerét jelenti. Az olaszmagyar barátsági szerződés meg. kötése Magyarország szempontjából egyet jelent azzal, hogy Magyarország a kisantant börtönéből végre levegőhöz jutott. gyalhatta és emelhette azt törvényecőre, midőn az előző évi költségvetés még érvényben volt. Ez annál kedvezőbb jelenség, mert hiszen köztudomású, hogy a háborút megelőző években is ritkán fordult elő, hogy az állami költségvetés rendes időben letárgyalható lett volna és legtöbbször indemnitásokkal volt kénytelen operálni, sőt megtörtént az is, hogy hosszabb-rövidebb ideig tartó ex lex állapot bekövetkezett. Már maga ez a jelenség is a konszolidáció bizonyítéka. A pénzügyminiszter havijelentéseiből megállapíthatjuk, hogy nemcsak államháztartásunk nyugszik biztos alapokon, hanem a magángazdasági élet is erős tempóban fejlődik. A takarékbetétek álladéka például a postatakarékpénztárnál és a tizenhárom legnagyobb budapesti pénzintézetnél 1924 julius hó 30-án 3*1 millió aranykorona volt, 1926 december 31-én már 200 2 millió aranykoronára emelkedett; a folyószámlabetétek ez alatt az idő alatt 73 6 millió aranykoronáról 433*5 millió aranykoronára emelkedtek, ami mindenesetre a tőkeképződés jelentékeny előrehaladását mutatja. A nagykereskedelmi árak indexszámai a szanálás elején emelkedtek, mert hiszen a korona stabilizációja következtében még bizonytalan helyzet előtt állottak, de azután 1924. évi december 31-ikl 23,466-os maximumról 1926 december 31-ig 18,198-ra s ezzel párhuzamosan, természetesen a kiskereskedelmi árak is csökkentek. — Erős csökkenést mutatnak a fizetésképtelenségi esetek Is. A munkanélküliségre vonatkozólag csak a szakszervezetek adatai állanak rendelkezésünkre : ezek szerint ez a szám, 1926 év januárja óta 30-056-ról 22-332 re esett. Itt azonban most már fel kell említenünk azokat az összegeket is, amelyeket a kormány a szanálás kezdetétől, illetőleg 1924 év közepétől kezdve, a magángazdaság megerősítésére és a munkanélküliség csökkentésére fordított. Bsruházási célokra 1924—25-ben 63-5 millió, 1925—26 ban 223 5 millió, 1926-27 évben pedig 170 millió pengőt, összesen tehát 457 millió pengőt, vagyis 5713 milliárd papirkoronát fordított a kormány, ekkora volt az az összeg, amellyel a közgazdasági életet erősíteni kívánta. A mult szomorú volt, de a jelen vigasztaló és nagyon biztató.