Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám
1927-04-06 / 78. szám
Békéscsaba, 1927 április 6 Ara 8 fillér Szerda VIII. évfolyam 78. szám Kse&esziőség és ídsdóMvaía!: ftcsabo, íg?«ntístváK-íár 18, Telefon: 30 f St g g « i S en A lccresxíény pollil&al napilap Falm" Sstfveiaég Qlvaíaloa lapja FeSei^sszerkesztfi MIQBND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 8 fillér Termelés és értékesítés Irta PERLAKI GYÖRGY országgyűlési képviselő Többet termelni az értékesítés biztositága nélkül nem lehet, mert hiába termel a gazda vagy iparos, ha termeivényeit értékesíteni nem tudja. Az értékesítés kérdésével minden tényezőnek, ugy a külügyi diplomáciá oak, mint kormányunknak, a legbe hatóbban kell foglalkoznia. Minden eszkOzt fel kell használni arra, hogy a külföldi piacokat hazai termékeink részére megszerezzük és biztosítsuk. Ennél a kérdésnél nem várhatunk, mert attól keli tartanunk, hogy késedelmeskedés esetén Oroszország és Amerika megelőznek és kiszorítanak bennünket a külföldi piacokról. Hiszen ismeretes előttünk, hogy Amerika gabonaexportjának fokozására és lehetővétételére milyen horribilis any8gi áldozatokat hoz, milyen nagy összegeket áldoz azért, hogy termelési költségen alul is exportálhassa gabonáját Európába. E kérdéssel szorosan összefügg természetesen a hazai értékesítés megszervezésének kérdése is. Ide haza is mindent el kell követnünk, hogy szervezetten vegyük fel a harcot Amerikával és Oroszországgal és szervezetten induljunk neki a küzdelemnek. A legutóbbi időben a szöretkezetek ellen a kereskedők részéről erős támadásokat intéztek, azzal vádolva a szövetkezeteket, hogy a kereskedelemnek konkurrenciát csinálnak és ezáltal a legális kereskedelem megélhetését lehetetlenné teszik. Vannak ugyanis agrárszövetkeze tek és vannak merkantil szövetkezetek. A kereskedelemnek az agrárszövetkezetektől tartania nem kell. Az agrárszövetkezetek olyan európai államokban, amelyekben a szövetkezetek megerősödtek, közgazdasági tényezőkké váltak, sohasem okoztak bajt a kereskedelemnek, sőt mindig együtt tudtak dolgozni a kereskedelemmel és például Németországban együttes erővel igyekeztek a gazda sági életet fejleszteni. Az agrárszövetkezetek terrénuma egészen más, mint a kereskedőké. Az agrárszövet kezeteknek el kell menniök a leg kisebb faluba is, ott kell felszedniük az agrártermékeket s onnan kell azután azokat a piacra vinniök és a külföldre exportálniok. Különösen a gyorsan romlandó agrártermékek összegyűjtése igen fontos feladata ezeknek a szövetkezeknek és minthogy nagy nemzetgazdasági célt szolgálnak s nemzetgazdaságilag óriási vagyont mentenek meg, teijes erővel tárno getni kell őket. Nézzük csak a tejszövetkezeteket. Míg a vidéken az agrárszövetkezetek tejgyüjtőtelepeket nem állítottak fel, rengeteg mennyiségű tejtermék ment veszendőbe, pocsékolódott el, de amióta — azt lehet mondani — már majdnem minden legkisebb faiuban létesül ilyen tejgyüjtőtelep, nemzeti kinccsé vált a tejtermék s a kül kereskedelmi mérlegben a tejtermékek exportja hatalmas tétel. Ugyanilyen telepek felállításával lehetne a tojás, gyümölcs stb. értékesítését is megszervezni és ezeknek a legtöbb helyen elpusztult agrárterményeknek értékesítésével külkereskedelmi mérlegünket erősen meg tudnók javítani. Erre a térre a kereskedelem ezideig nem igen lépett, ezzel nem igen foglalkozott, mert ez nem jelent számára olyan biztos jövedelmet, mint más foglalkozás. A merkantil szövetkezetek, ha ala posan megvizsgáljuk összetételüket, tulajdonképen azt látjuk, hogy ezek nem is szövetkezetek, hanem részvénytársaságok, csak a saját céljaik burkolására veszik fel a szövetkezet nevét. Részvénytársaságok azért, mert a legtöbb üzletrész, sót azt lehet mondani, az egész mennyiség pár ember kezében van. Ezek az ugy> nevezett merkantil szövetkezetek leg több helyen olyan cikkek forgalombahozatalával foglalkoznak, melyekkel a kereskedelem foglalkozik és ma már a kialakult kereskedelmi kenkurrencia hatása alatt még azt sem lehet mondani e szövetkezetekre, bogy árszabályozó hatással dolgoznak, mert ezt az árszabályozást már a kialakult kereskedelmi konkurrencia maga is elvégezte. Az agrárszövetkezeteknek ellenben mindig az volt a feladatuk, hogy az árak szabályozására legyenek elsősorban hatással. Ez a feladatuk a gabonaértékesitő szövetkezeteknek is, mert, sajnos a gabonaértékesítésnél a perifériákon egészségtelen állapotok vannak. Nagyon sok helyen a gabonakereskedelmet egy-két egyén tartja a kezében. Ezek természetesea, összebeszélve, összeegyezkedve, az árakat, amikor a gazda meg van szorulva, tetszésük szerint leszoríthatják, tetszésük szerint állapítják meg. Ilyen helyeken feltétlenül fel kell lépni a termelőket védő agrárszövetkezetnek és árszabályozó hatással kell működnie. És ha árszabályozó hatását elvégezte, akkor annak a feladatnak, amely elsősorban hivatása, teljes egészében eleget is tett. Nem kérünk e szövetkezetektől horribilis jövedelmekről, nagy forgalomról való kimutatási, hanem azt kérjük, hogy akadályozzák meg, bogy nehéz viszonyok között a termelőt, a munkáskezet elüssék munkájának megérdemelt gyümölcsétől. á parlament pénteken megkezdi szünetét Budapest, április 5. A képviselőház folyosóján ma délelőtt sok szó esett a parlament várható elnapolásáról. Hír szerint a képviselőházban pénteken végetér a költségvetés vitája, mert a feliratkozottak nagy része eláll a siótól, ugy hogy a Ház pénteken megkezdi szünetét, amely hirek szerint május 3 ig tart. Belgrádban ismét nagy az izgalom Ujabb hirek Albánia fegyverkezéséről Pdris, április 5. A reggeli lapok jelentése szerint a belgrádi „Politika" ismét szenzációs jelentést közöl az Albániában folyó állítólagos fegyverkezési készülődésekről. Skutariban állítólag 4000 embert vontak össze. Matie és Debra lakosságát állítólag felfegyverezték. A határon erődítéseket emelnek. Az ország északi részében egy Skutari közvetlen-közelében levő helyen 3 hatalmas municiós raktárt állítottak fel. ni ii n ni mim ni nu in ii miiii iiiibi n ii nii i i n í m 11 nini 111 iiinrrr-| iramn nnnii imii • mi n 1iiiiiiinri —••••••••!—••—— 111 mim iiil—i—i A magyar-olasz barátsági szerződés nem irányul a kisántánt ellen A kisántánt amúgy is feloszlóban van — irja az olasz újság Méltó pompával látiák vendégül a magyar miniszterelnököt Róma, április 5. MTI. Gróf Bethlen István minisz terelnök és felesége tegnap délután 5 és 7 óra között gróf Durini di Monza budapesti olasz követ és fe lesége, továbbá gróf Khuen Héder váry Sándor, báró Prónai György ós br. Bakács Bessenyey György társaságában autón bejárták Róma nevezetességeit. A társaság többek között megtekintette a Fórumot, a Colosseumot és a Szent Péter temp lomot. Róma, április 5. MTI. A „Gior náled'Itália* hasábjain VirginioGayda „Olaszország és Magyarország" cimü cikkében kifejti azt az álláspontját, hogy az olasz-magyar barátsági szer. ződés nem hoz uj elemet az olaszmagyar viszonylatba, mert hiszen az a barátság, melyről a szerződés szól, a valóságban régóta fennáll a két ország között s ezáltal csupán diplomáciai formát öltött. Olaszország a középeurópai nagyhatalmak között kétségtelenül legközelebb áll helyzeténél, műveltségénél és érdekeinél fogva a dunai és a balkán államokhoz. Igy csak természetes az, hogy Magyarország Róma felé keres tájé kozódást. A jelenlegi barátsági szerződésnek nincs semmi éle sem Jugoszlávia, sem Románia ellen, hiszen Olaszország ezzel a két állammal hasonló szerződést kötött, nem irányul a kisántánt politikai rendszere ellen sem, mely enélkül is hanyatlóban és feloszlóban van. Róma, április 5. (MTI) Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap gróf Durini di Monza budapesti olasz követ, továbbá gróf Khuen Héderváry Sándor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Hóry András rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Bakács- Bessenyey György követségi titkár társaságában a Chigipalotába ment, ahol Mussolini miniszterelnökkel másfél óráig tartó négyszemközti beszélgetést folytatott. Kísérete ezalatt Grandi államtitkárnál tartózkodott. Utána intim dejeuné volt Hóry András kvirináli magyar követnél, melyen jelen voltak: gróf Bethlen István és neje, gróf KhuenHéderváry Sándor és neje, báró Prónay György, báró Bakács Bessenyey György, gróf Semsey követségi attessé és neje és Kozma Miklós miniszteri tanácsos, a Magyar Távirati Iroda vezetője. — Délután Mussolini a Grand Hotelben Grandi államtitkár és Maneli kabinetirodai főnök kíséretében adta vissza a látogatást. Mussolini és Bethlen István gróf ekkor félóráig folytattak kettesben tárgyalást. Róma, április 5. (MTI) A lapok terjedelmesen foglalkoznak gr. Bethlen István miniszteretnök római látogatásával. A „Tevere"* részletes cikket közöl Bethlen István államférfiúi működéséről. A „Tribunál" többek között azt irja, hogy a magyarok mindig nagy rokonszenvet mutattak az olaszok iránt szabadságharcaik során és szolidarisak voltak az olaszokkal szemben. Sajnos az előző olasz kormányok ezt a kölcsönös rokonszenvet nem tudták gyümölcsöztetni, ma azonban amikor Mussolini politikája, a fascista politika uralkodik, a helyzett megváltozott. Magyarország pedig a forradalmak és bolsevizmus után, minden más nemzetnél jobban értékeli a fascizmust. A lapok gróf Bethlen Istvánaé írói működését is külön cikkekben méltatják. Róma, április 5. Római jelentés szerint gróf Bethlen István miniszterelnök ma Mussolini vendége lesz, holnap pedig az olasz király hivja meg dejeunére. Holnap este a Kapitóliumban a magyar miniszterelnök tiszteletére nagy ünnepségeket rendeznek. Pénteken XI. Pius pápa fogadja a magyar miniszterelnököt. Időjárás A budapesti meteorológiai intézet jelenti : Pelhősebb változékony idő várható, sok helyütt csepadékkal és hőemelkedéssel.
